A fenti címmel először a 2021. március 18-i számunkban, vagyis a koronavírus-járvány idején írtunk vezércikket a korrupciógyanús lélegeztetőgép- és vakcina-beszerzésekről. Mindkét esetben Kínával, illetve kínai termékek beszerzésére kötött üzletet a magyar állam, s mindkét esetben brutálisan túlárazott, a magyar adófizetőket súlyosan megkárosító üzletek voltak ezek.
Szombat reggel felfoghatatlan döbbenetre ébredt az ország! Egy fotó jelent meg gyakorlatilag minden híroldalon, melytől minden békeszerető emberbe azonnal belehasított a páni rémület.
Van, de legalábbis volt (és őszintén reméljük, hogy 2023-ban már tényleg múlt időben kell erről beszélni) az Orbán Viktor politikai ténykedését amúgy kritikusan szemlélők jó részében is valami makacs elszánás arra, hogy mindenáron megértsék és értelmes, sőt zseniális húzásként tételezzék Orbán akár legnagyobb ostobaságait, vagy kifejezetten ország- és nemzetellenes lépéseit is.
„Ilyenek a nők. Ha virágot kapnak turbékolnak. Ha a fejsze fokával kopogtatják a vállukat, akkor sikoltoznak. Nem olyan komplikált a női lélek. (…) Mindig, amikor egy ilyen asszony jön, akkor a kollégáknak elmondom, el kell vinni a fodrászhoz, aludja ki magát, szép ruhákat kell venni a turkálóban, és nagyon hamar megnyugszik, biztonságban érzi magát a nő. Kicsit sírdogál, de tényleg talpra áll…”
Anyák napján fehér ruhába öltözött nők vonultak a Várba, hogy virágokat helyezzenek el a Sándor-palota elé, így emlékeztetve a köztársasági elnököt a pár nappal korábbi rendőri atrocitásokra.
Kedden délután két rendőrségi eredetű hír látott napvilágot a magyarországi sajtótermékekben: egy közlemény, s egy hivatalosnak mondható, ún. háttérbeszélgetés anyaga. A közlemény arról szólt, hogy a mai (tudniillik keddi, május 9-i), budai Várban tartott kordonbontó demonstráció résztvevőire büntető- vagy szabálysértési eljárás vár rongálás miatt (lebontották a miniszterelnök palotáját, bocsánat, az építési területet védő kordont).
Tovább tart a kormányzat mélymagyar offenzívája, amelyet a kormánypártok és a híveik nyilván nagyon magyarnak és nagyon nemzetinek tartanak, ám amely valójában értelmetlen, kártékony és minden elemében Magyarország érdekei ellen hat.
„A pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen” – indokolta Novák Katalin köztársasági elnök az ún. Hunnia-perben terrorizmusért jogerősen szabadságvesztésre ítélt szélsőjobboldaliaknak, köztük a Budaházy Györgynek adott kegyelmet. Noha az államfő e gesztusát nem köteles megmagyarázni, Novák valamiért késztetést érzett erre – bár a pápalátogatásra hivatkozás inkább tűnik zavart magyarázkodásnak, mint komolyan vehető érvelésnek.
Itt járt a pápa! Tudjuk. Tudjuk, mert megfordult sokfelé, tömegrendezvényeken vett részt, misézett, fényképezkedett, felkereste a fiatalokat, magához engedte a szegényeket, a menekülteket, tényleg szorgalmas pápa volt, felszántotta az egész pályát. Tudjuk, mert lezárták miatta három napra a várost, a 19-es villamos húsz perc „hatósági” szünetet tartott, mert ha nem áll meg, esetleg elment volna felette a pápa biztonságáért felelős egyik rendőrkonvoj vagy ötven kocsija az Erzsébet hídon.
Miközben a kormány igyekszik Ferenc pápa látogatásait a saját javára felhasználni, a katolikus egyházfő már két évvel ezelőtt is erősen politikai állásfoglalásokat tett. Felidézzük, A szerk. hogyan értékelte akkor a pápalátogatást.
A minap az Alkotmánybíróság megint elhessegette a küszöbéről a CEU-t. Ez volt a testvérek közt is negyedik alkalom, amikor az AB nyilvánvalóvá tette, hogy nem kíván semmi szín alatt foglalkozni ezzel az üggyel, amelynek méltányos, igazságos és logikus megoldása aligha lehetett volna más, mint annak a kimondása, hogy az ún. lex CEU, az egyetem elüldözése ellentétes volt a magyar Alaptörvénnyel.
A Sándor-palota megvédte a magyar népet. De nem! Nem is a derék palota védte meg a magyar népet, hanem maga Novák Katalin személyesen. Kitől védte meg, muszkától, ukrántól, Brüsszeltől? A magyar kormánytól. De nem! Nem is a kormánytól, hanem önmagától: a népet a néptől.
M237 Svájcból érkezett magyar földre, ahol valamikor április közepén lesből, a védekezésre vagy a menekülésre esélyt sem adva neki, lelőtték. Ezt, mármint hogy Graubünden kanton szülöttét veszejtette el a magyar puska, onnét tudjuk, hogy M237-et egy éve GPS-jeladóval szerelték fel, és ez idő alatt három országban is megfordult, mielőtt Magyarországra érkezett.
Csináljunk leltárt! Igenis, főnök. Vállalatbirodalom? Megvan. Bankcsoport? Kipipálva. Magánhadsereg? Persze, persze, de hagyjuk már ezeket a materiális szarságokat, nézzük inkább a lélek, a szellem javait, vessük vigyázó szemünket az emelkedettségre.
