A szerk.

Futott két kört

A szerk.

A békemisszió a béke ügyét sajnos, és reméljük egyelőre, nem vitte mérhetően előre utolsó, múlt heti bejelentkezésünk óta, pedig azóta Kijiv, Moszkva és Hszi Csin-ping után Washingtont és az akkor még ép fülű Trump elnökjelölt urat is megjárta Orbán Viktor.

A szélhámoskodás lendülete már Kínában megtört, amikor az egyébként feltűnően rövid, s a kormány vendégházában (vö. panzió) tartott csúcstalálkozót követően a semmiről számoltak be a felek az entretien tartalmát illetően; még közös sajtótájékoztató sem volt. Úgyhogy a béke barátainak legfeljebb Orbán Viktor ama bizalmas közlésével kell beérniük, hogy meglátása szerint Trump elnökjelöltnek kész tervei vannak. Ebben lehet valami, sokan tartanak is tőle, jelesül attól, hogy ha Trump győz, az új kormányzat ellép Ukrajna mellől, vagy azért, mert Oroszországot így gondolnák leválaszthatónak az Amerika fő ellenségének tekintett Kínáról, vagy a jó öreg amerikai izolacionizmus visszatérése okán. De ennek az ellenkezője is bekövetkezhet, végül is Trump elnökként derekabbul viselkedett a világpolitikában, mint az elődje; és hát Trump győzelmére se vennénk így július közepén mérget.

Azt tehát le is szögezhetjük, hogy a „békét” a misszió semmilyen értelemben nem hozta közelebb. Sem a szó valódi értelmében, sem úgy, ahogy Orbán használja, Ukrajna kapitulációjának szinonimájaként. Putyin Orbán látogatásának másnapján gyerekkórházat bombázott Kijivben, a kínai vezetés érdektelenséget nyilvánított, a NATO pedig a washingtoni csúcson újfent erőteljesen elkötelezte magát Ukrajna hosszú távú támogatása mellett.

De azért azt sem állíthatjuk, hogy ne maradt volna a küldetés következmények nélkül. Nem akadt ugyanis olyan instanciája az Európai Uniónak, amelyik a moszkvai vizitről értesülvén ne dobta volna el az agyát. Azon, hogy az Európai Tanács soros elnökségét betöltő ország miniszterelnöke váratlanul beköszön Putyinnál, a látogatással szinte egy időben háborodott fel Josep Borrell, az unió külügyi képviselője, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, az unió teljes külügyminiszteri értekezlete (mínusz a szlovák kormány), és még sokan mások. „Orbán miniszterelnök semmiféle mandátumot nem kapott az Európai Uniótól arra, hogy Moszkvába látogasson” – szögezte le Borrell.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.