A szerk.

Betű szerint

A szerk.

A főpolgármester-választás körüli újraszámolási hercehurca, na meg a Magyarországon is mesterségesen gerjesztett fociláz közepette úgyszólván teljesen elsikkadt, hogy a múlt pénteken megszületett az elsőfokú ítélet a polgári engedetlenség miatt kirúgott hat karinthys tanár ügyében.

A Fővárosi Törvényszék elutasította a pedagógusok Külső-pesti Tankerülettel szembeni keresetét. A tanárok – Horváth Brigitta, Nemes Mária, Ősi Judit, Rábai János, Pfeiffer Norbert, Velényi Dóra – szerint eltávolításuk célja a megfélemlítés, a példastatuálás volt; valójában a szabad véleménynyilvánításukért büntették őket, ezért formális jogellenesség, az egyenlő bánásmód megsértése, joggal való visszaélés miatt perelték a tankerületet, és fejenként egymillió forint sérelemdíjat követeltek. A tankerület képviselője, valamint a vezetője – utóbbi egy volt XX. kerületi fideszes önkormányzati képviselő, Rábel Krisztina – viszont azzal érvelt, hogy objektív szempontok (például a nem megtartott órák száma) alapján mérlegeltek; a retorzió nem a véleményszabadság elfojtására irányult, és az engedetlen tanárok veszélyeztették a gyerekeknek a tanuláshoz való alkotmányos alapjogát.

A több tárgyalási nap után ítéletet hirdető Halmos Szilvia bírónő azt mondta az indoklás során, hogy bár döntése „fekete-fehér”, maga az ügy nem az. S már-már elnézést kérően egyebek közt azt is megjegyezte, hogy a tanárok polgári engedetlensége békés és arányos akció volt, és vannak helyzetek, amikor az ember egy nagyobb cél érdekében kockázatot vállal, de „a szabály az szabály” akkor is; és a jelenlegi jogszabályok közepette más döntést ő nem hozhat. Megjegyeznénk, hogy a bírónő szakmai előélete imponálónak tűnik, vagyis ítélete bizonyosan mindenben megfelel a törvény betűjének.

Az előzményeket, bár nagyjából ismertek, talán nem árt röviden fölidézni. 2022 január végén tiltakozási hullám kezdődött (s az év márciusában tetőzött) a közoktatásban a jobb körülményekért és a tisztességes bérekért több tízezres tüntetéssel, látványos élőláncokkal, sztrájkokkal, polgári engedetlenségi akciókkal. Bár mindez országos jelentőségű volt, országos méretűvé nem duzzadt, elsősorban a főváros, és néhány vidéki város pedagógusai vettek részt benne. A központi hatalom mindent bevetett a kezdetben a társadalom általános rokonszenvét kiváltó akciósorozattal szemben, leghatásosabb fegyvere a tankerületeken keresztüli informális nyomásgyakorlás volt, illetve a 2010 óta folyamatosan korlátozott sztrájkjog emlegetése, hogy ti. ha a tanárok nem tartják be e szabályokat, törvénytelenséget követnek el. A kiherélt sztrájktörvény azonban éppen az érdemi sztrájkot – a pedagógustársadalomnak az ún. jogállamokban az egyetlen igazán erős eszközét – lehetetlenítette el. A sztrájkok megakadályozására és letörésére önkényesen, mindenféle társadalmi egyeztetés nélkül kialakított szabályok, valamint az időközben megszaporodott kormányzati megfélemlítő akciók ellen, és természetesen a közoktatás lankadatlanul romló állapota miatt több helyen is polgári engedetlenségi akciókkal tiltakoztak a tanárok.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.