A szerk.

A vasutasok kérték

A szerk.

Talán Stephenson óta nem fordult elő, hogy egy működő vasúttársaság arra biztatta volna utasait, hogy ne vegyék igénybe a szolgáltatásait.

Úgy tűnik, a MÁV-nak sikerült e bravúr több mint kétszáz évvel a gőzmozdony feltalálása után. A vasúti járműveket és a pályát sem kíméli az extrém hőség címmel megjelent közleményükben arra kérik a meleget nehezen viselő utasokat, hogy „vonattal csak a legszükségesebb esetben induljanak útnak”, és ha mégsem bírnának a fenekükön maradni, inkább válasszák a buszt. A szokatlan tanács miatt a MÁV illetékesei is igyekeztek valamiféle magyarázattal szolgálni. Ez röviden így foglalható össze: a problémák eredője a „huzamos idejű magas hőhatás”. Ebben az a legjobb, hogy e megállapítás mostanában felér egy hűsítő tapasszal, hiszen a telet juttatja az eszünkbe, amikor viszont a hideg az oka a vasúti közlekedés anomáliáinak… Vagy valami más.

Ha sorra vesszük azon állításokat, amelyeket a MÁV vezérkarától és a közlekedési minisztériumtól független szakelemek tettek, például Meleg János a Vasutasok Szakszervezetének elnöke vagy Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke, úgy tűnik, mintha minden gond mögött Lázár János alakja sejlene fel, aki illetékes miniszterként nemcsak leállíttatta szinte az összes vasútfejlesztési beruházást, de ő forszírozta a voltaképpen filléres ország- és megyebérletek bevezetését is. A két dolgot már csak azért is érdemes egy napon említeni, mert az új bérletfajták megjelenésének hatására az idén 62 százalékkal többen utaztak (vagy próbáltak utazni) vonaton, mint 2023 hasonló időszakában, ugyanakkor számottevő fejlesztés nem történt, pedig emlékeink szerint a MÁV már tavaly is az összeomlás szélén állt. Lázár ugyan belengette, hogy a „kormány asztalára tett” egy 1200 milliárd forintos vasútfejlesztési programot, ám azóta ennek nemhogy a sorsáról, de a tartalmáról sem tudunk semmit. „A miniszter azonban nem csak nagyban gondolkodik, a legkisebb részletekbe is képes belenyúlni” – írja Meleg János a Népszavában. A szakszervezeti vezető szerint „leírhatatlan munkahelyi feszültséget, bizonytalanságot és komoly belső érdeksérelmet hoz a MÁV átalakítása”, valamint az, hogy Lázár hatalmi szóval, mindenféle szakmai indok és előzetes egyeztetés nélkül változtat „még azokon a rutinokon is, amik legalább eddig működtek”.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.