A szerk.

A vasutasok kérték

A szerk.

Talán Stephenson óta nem fordult elő, hogy egy működő vasúttársaság arra biztatta volna utasait, hogy ne vegyék igénybe a szolgáltatásait.

Úgy tűnik, a MÁV-nak sikerült e bravúr több mint kétszáz évvel a gőzmozdony feltalálása után. A vasúti járműveket és a pályát sem kíméli az extrém hőség címmel megjelent közleményükben arra kérik a meleget nehezen viselő utasokat, hogy „vonattal csak a legszükségesebb esetben induljanak útnak”, és ha mégsem bírnának a fenekükön maradni, inkább válasszák a buszt. A szokatlan tanács miatt a MÁV illetékesei is igyekeztek valamiféle magyarázattal szolgálni. Ez röviden így foglalható össze: a problémák eredője a „huzamos idejű magas hőhatás”. Ebben az a legjobb, hogy e megállapítás mostanában felér egy hűsítő tapasszal, hiszen a telet juttatja az eszünkbe, amikor viszont a hideg az oka a vasúti közlekedés anomáliáinak… Vagy valami más.

Ha sorra vesszük azon állításokat, amelyeket a MÁV vezérkarától és a közlekedési minisztériumtól független szakelemek tettek, például Meleg János a Vasutasok Szakszervezetének elnöke vagy Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke, úgy tűnik, mintha minden gond mögött Lázár János alakja sejlene fel, aki illetékes miniszterként nemcsak leállíttatta szinte az összes vasútfejlesztési beruházást, de ő forszírozta a voltaképpen filléres ország- és megyebérletek bevezetését is. A két dolgot már csak azért is érdemes egy napon említeni, mert az új bérletfajták megjelenésének hatására az idén 62 százalékkal többen utaztak (vagy próbáltak utazni) vonaton, mint 2023 hasonló időszakában, ugyanakkor számottevő fejlesztés nem történt, pedig emlékeink szerint a MÁV már tavaly is az összeomlás szélén állt. Lázár ugyan belengette, hogy a „kormány asztalára tett” egy 1200 milliárd forintos vasútfejlesztési programot, ám azóta ennek nemhogy a sorsáról, de a tartalmáról sem tudunk semmit. „A miniszter azonban nem csak nagyban gondolkodik, a legkisebb részletekbe is képes belenyúlni” – írja Meleg János a Népszavában. A szakszervezeti vezető szerint „leírhatatlan munkahelyi feszültséget, bizonytalanságot és komoly belső érdeksérelmet hoz a MÁV átalakítása”, valamint az, hogy Lázár hatalmi szóval, mindenféle szakmai indok és előzetes egyeztetés nélkül változtat „még azokon a rutinokon is, amik legalább eddig működtek”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.