A szerk.

Két indítvány

A szerk.

Miután június 14-én újraszámolták az érvénytelen szavazatokat, a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a főpolgármester-választást Karácsony Gergely nyerte. A döntés azonban nem végleges, Karácsony a választás eredményének megsemmisítését és a szavazás megismétlését indítványozta.

Hasonlóképpen járt el Vitézy Dávid is, de ő csak két kerületben szeretne megismételt szavazást. Mivel a Kúria lapunk megjelenése után dönt arról, hogy lesz-e újrázás, egyelőre csak két dologban lehetünk biztosak. Egyfelől abban, hogy a megismételt szavazást valamikor július elején kellene megtartani. Másfelől pedig abban, hogy Karácsony indítványa teljesen más megfontolásból született, mint Vitézyé.

A tények ismeretében, illetve a hazai politika kisstílű, becsületbeli ügyeket nem ismerő világában Karácsony lépése még úgy is meglepő, hogy a főpolgármester már a részleges újraszámlálást megelőzően bejelentette, hogy az eredménytől függetlenül a főpolgármester-választás megismétlését fogja kérni. Különösen, ha abból indulunk ki, hogy a korábbi ígéretét elsősorban azok kérnék rajta számon, akik nem rá szavaztak. De kiindulhatunk abból is, hogy Karácsony hívei között nem kis számban vannak olyanok, akiket inkább az eredmény izgat, nem a szavahihetőség, emiatt inkább afféle kamikazeakciónak tekintik a főpolgármesteri indítványt. „Könyörgöm Gergő, olvassa el a hozzászólásokat. Már én is azt érzem, ennek semmi értelme” – írja az egyik hozzászóló „a többség nevében” Karácsony Facebook-oldalán az indítvánnyal kapcsolatos poszt alatt.

Ám akik ezt gondolják, mintha megfeledkeznének Karácsony azon állításáról, amely szerint „Budapest köztársaság, és az is marad”. Az viszont csak úgy lehetséges, ha a várost demokratikus elvek alapján vezetik, a törvényeket szem előtt tartva. Karácsony szerint a választás alkalmával nem így jártak el, és ez mindennél fontosabb.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.