A szerk.

Színessel

A szerk.

Ez a cikk nem a labdarúgásról szól. Ez a cikk, és úgy nagy általánosságban az efféle cikkek nem is értik a labdarúgást. Ez a cikk a propagandáról, a propaganda mögül vigyorgó gonoszról, s mintegy mellesleg egy Orbán-idézetről szól.

Azt írta ugyanis a kormányzati propagandaosztály első számú harsonájaként funkcionáló sajtótermék, hogy „gond van a magyar szurkolók egységével”. Mert rendesen a magyar csak egységesen szurkolhatna, s most diverzánsok bontották meg ezt a nyilván joggal elvárható egységet. Azért van gond, mert „vannak szurkolók, és sokan vannak, akik csak nézők”. S ezt a komoly vádat a harsona fotóval is alátámasztja, látjuk a németországi labdarúgó Európa bajnokság zsúfolt lelátóját, külön, szépen, színessel körberajzolva egy nagyobb csoportot, amint valóban nézik a pályát, ahol valószínűleg meccs van (ez a cikk sajnos nem érti a labdarúgást, de ebben mégis szinte biztos). Nézik. Nézik, bazmeg! Van pofájuk. Ott állnak, döntő többségük meggypiros dresszben, és néznek hülyén. Ahelyett például, hogy ugrálnának, s ha már ugrálnak, igazán kiabálhatnának is, hát olyan nagy elvárás ez?! Ugrálhatnának, s kiabálhatnák, hogy „ki nem ugrál, büdös román”. Vagy valamit. Valami szépet. De nem, ezek csak állnak. Annyira állnak, és annyira csendben, hogy az már lassan haza­árulás számba megy, szerencsére be vannak karikázva. Tudjuk, kik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk