A szerk.

Popzene

A szerk.

A szegedi borfesztiválon adott koncertjén Caramel, a népszerű énekes az utolsó száma előtt e szavakkal fordult a közönségéhez: „Ne higgyétek el senkinek, hogy egymás ellenségei vagyunk. Szeretnünk kell egymást, legyen az cigány, fehér bőrű, legyen az zsidó, legyen az meleg, legyen keresztény, legyen bárki.”

Hogy mindezt miért mondta, addigra teljesen nyilvánvaló volt. Azért mondta, mert „ezek a faszfejek a kibaszott Oxfordon annyit tanultak meg, hogy hogyan kell megosztani az embereket”. Hogy ez a kitétel kikre, vagy éppenséggel kire vonatkozott, egy pillanatig sem volt kérdéses.

A hétvégén – ugyancsak a koncertszínpadról, ugyancsak előadás közben – hasonló értelmű nyilatkozatot tett Marsalkó Dávid is, a Halott Pénz nevű popzenekar ugyancsak népszerű vezéregyénisége: „Sose borítsatok fel családi kapcsolatokat, baráti kapcsolatokat politika miatt. Mert a család, a barátság, a szerelem az nem négy évre szól.” Kiss Tibor, az ugyancsak sikeres és népszerű Quimby együttesből ugyancsak a hétvégén így beszélt a színpadról: „Arra kérlek benneteket, hogy bármi is szétszakít titeket, ne hagyjátok, hogy elválasszon titeket. Akármilyen olyan energiát kaptok a jövőben, ne menjetek alá, és maradjatok együtt, tartsátok meg magatokban az elfogadást, a szeretetet.”

Bár utóbbiak nem írták körül olyan pontosan, mint Caramel, de a – távolról akár összehangoltnak is tekinthető, de legyen csak szimplán egybecsengő – felszólalásuk kiváltó oka nyilvánvaló: szavuk reakció Magyarország miniszterelnökének „Harcosok Klubja” nevezetű gyűlöletkampányára. Így is értelmezte a teljes hazai nyilvánosság, pártállásra tekintet nélkül.

A „Harcosok Klubjának” CÖF elnevezésű alegysége például egy a saját kultúrkörükből (mert abból is kettőt csináltak ebben az országban, kultúrkörből) vett, dettó popszakmai hátterű idézettel reagált a szót emelőknek: Nélküled, mondották. Az idézett műcím vonatkozó jelentését aztán a kormánysajtó bontotta ki a maga teljességében. Valahogy így: ez a cudar Caramel nemrég még a Tv2-ben zsűrizgetett távolról sem halott pénzekért, de a kormányzati poptehetség-kutató műsorok jól meglesznek eztán nélküle is, a pénzét meg sirathatja. Rosszat szóltál, ki vagy zárva, gebedj éhen!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.