A szerk.

Svédben

A szerk.

Mire e sorok megjelennek, meglehet, a magyar parlamenti küldöttség már meg is hozta a tiszteletet Svédországból és Finnországból! Részünkről legalább négy-öt stanyicli svéd és ugyanannyi finn tiszteletre számítunk alsó hangon, de minél több lesz, annál jobb.

Az első találkozót a „parlamenti” delegáció a svédekkel már le is tudta, midőn e sorokat írjuk. (Az már önmagában egy vicc, hogy a négy fideszes tagból álló küldöttséget „parlamentinek” nevezik.) Megbízható forrásaink szerint amikor a svéd tárgyaló gyerek megkérdezte a brigádot vezető Hende Csabát, hogy mi szél hozta önöket, és how can I help you, Hende Csaba talpraesetten rávágta: tiszteletért, és még több tiszteletért jöttünk! A svéd erre nagyon elnémult. Átfutott rajta sok minden, az egész nyomorult svédsége, amikor Hende reá függesztette rezzenéstelen huszártekintetét. Aztán a hosszú csönd után megkérdezte, hogy: mennyi? Mennyi kéne? Vi fíl? (Svédül kérdezte persze, de Hende értette, Németh Zsolt pedig lefordította.) Amennyit gondol – felelte Hende. Nyolcvankét deka­gramm… elég lenne? És nem a végéből adnám… – suttogta a svéd. 307 milliárd, és euróban! – jött a prompt válasz Hendétől, aki persze készült erre a reakcióra, és a határozott fellépés amúgy is a vérében van.

A beszélgetés további alakulásáról sajnos nincsenek megbízható információink, de ha önök kételkednének a fentiek hitelességében, bizonyára nem tanulmányozták kellő alapossággal annak a március 2-i parlamenti vitának a leiratát, amelyen népképviselőink meghányták-vetették a Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikációjával összefüggő kérdéseket. Pedig biztatóan indult a dolog, Sztáray Péter külügyi államtitkár, aki beterjesztette a két csatlakozási jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló javaslatot, szépen elmondta, hogy miért van szükség a két állam NATO-tagságára, és ez miért lesz jó a NATO-nak, Magyarországnak és persze a két tagjelöltnek, akiket ez alkalomból szépen fel is dicsért.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.