Kánaánban

A pedagógusok rövidesen megérkeznek a Kánaánba, s milliós fizetések sora jelzi majd a hatalom jóindulatát – hangzott el mostanában kormányzati szájakból. A Kánaán ugyan még sehol, de biztos, ami biztos, az Orbán-rezsim már előre benyújtotta a számlát érte. A pedagógusok minősítésének változásairól beloldalainkon írunk, most lássuk az ún. státusztörvény tervezetét.

A pedagógusok közalkalmazotti besorolása megszűnik, a tanárok ezentúl „köznevelési foglalkoztatottak” lesznek – innen a tervezet elnevezése. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül mai magyar nyelven rögzítjük, hogy mi várhat a közeljövőben a tanárokra.

Az oktatást felügyelő rendőrminisztérium nemcsak mindenféle megmozdulást, szervezkedést fojtana el csírájában törvényi szigorítással, de még a szabad véleménynyilvánítási jogot is korlátozná – persze, csakis akkor, ha a téma, amiről szegény tanár véleményt nyilvánítana, ellenkezik az „Alaptörvényben meghatározott normákkal”. Vagyis ha a kíváncsi lurkók például arról érdeklődnének, hogy tényleg minden meleg felnőtt tízéves kisfiúkat és kislányokat hajkurászik-e, ahogyan azt a fideszes bácsik hajtogatják a tévében, akkor az a tanerő, aki erre a józan ész keretein belül válaszolna, szorult helyzetbe kerülhet. A jövőben ugyanis nagyon meg kell fontolnia, miről beszél az osztályteremben vagy a folyosón (vagy a tanári szobában), hiszen – egy kellőképpen homályos passzus szerint – ha hozzájárul ahhoz, hogy munkahelyi tevékenységét elektronikusan rögzítsék, akár kamerák is pásztázhatják folyamatosan. (A fenntartó biankó aláírást kapna, vagyis az engedély nem csak egyszeri, konkrét alkalomra – mondjuk egy tanóra utólagos elemzésére, értékelésére – vonatkozna.)