A szerk.

Kánaánban

A szerk.

A pedagógusok rövidesen megérkeznek a Kánaánba, s milliós fizetések sora jelzi majd a hatalom jóindulatát – hangzott el mostanában kormányzati szájakból. A Kánaán ugyan még sehol, de biztos, ami biztos, az Orbán-rezsim már előre benyújtotta a számlát érte. A pedagógusok minősítésének változásairól beloldalainkon írunk, most lássuk az ún. státusztörvény tervezetét.

A pedagógusok közalkalmazotti besorolása megszűnik, a tanárok ezentúl „köznevelési foglalkoztatottak” lesznek – innen a tervezet elnevezése. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül mai magyar nyelven rögzítjük, hogy mi várhat a közeljövőben a tanárokra.

Az oktatást felügyelő rendőrminisztérium nemcsak mindenféle megmozdulást, szervezkedést fojtana el csírájában törvényi szigorítással, de még a szabad véleménynyilvánítási jogot is korlátozná – persze, csakis akkor, ha a téma, amiről szegény tanár véleményt nyilvánítana, ellenkezik az „Alaptörvényben meghatározott normákkal”. Vagyis ha a kíváncsi lurkók például arról érdeklődnének, hogy tényleg minden meleg felnőtt tízéves kisfiúkat és kislányokat hajkurászik-e, ahogyan azt a fideszes bácsik hajtogatják a tévében, akkor az a tanerő, aki erre a józan ész keretein belül válaszolna, szorult helyzetbe kerülhet. A jövőben ugyanis nagyon meg kell fontolnia, miről beszél az osztályteremben vagy a folyosón (vagy a tanári szobában), hiszen – egy kellőképpen homályos passzus szerint – ha hozzájárul ahhoz, hogy munkahelyi tevékenységét elektronikusan rögzítsék, akár kamerák is pásztázhatják folyamatosan. (A fenntartó biankó aláírást kapna, vagyis az engedély nem csak egyszeri, konkrét alkalomra – mondjuk egy tanóra utólagos elemzésére, értékelésére – vonatkozna.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.