A szerk.

Kánaánban

A szerk.

A pedagógusok rövidesen megérkeznek a Kánaánba, s milliós fizetések sora jelzi majd a hatalom jóindulatát – hangzott el mostanában kormányzati szájakból. A Kánaán ugyan még sehol, de biztos, ami biztos, az Orbán-rezsim már előre benyújtotta a számlát érte. A pedagógusok minősítésének változásairól beloldalainkon írunk, most lássuk az ún. státusztörvény tervezetét.

A pedagógusok közalkalmazotti besorolása megszűnik, a tanárok ezentúl „köznevelési foglalkoztatottak” lesznek – innen a tervezet elnevezése. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül mai magyar nyelven rögzítjük, hogy mi várhat a közeljövőben a tanárokra.

Az oktatást felügyelő rendőrminisztérium nemcsak mindenféle megmozdulást, szervezkedést fojtana el csírájában törvényi szigorítással, de még a szabad véleménynyilvánítási jogot is korlátozná – persze, csakis akkor, ha a téma, amiről szegény tanár véleményt nyilvánítana, ellenkezik az „Alaptörvényben meghatározott normákkal”. Vagyis ha a kíváncsi lurkók például arról érdeklődnének, hogy tényleg minden meleg felnőtt tízéves kisfiúkat és kislányokat hajkurászik-e, ahogyan azt a fideszes bácsik hajtogatják a tévében, akkor az a tanerő, aki erre a józan ész keretein belül válaszolna, szorult helyzetbe kerülhet. A jövőben ugyanis nagyon meg kell fontolnia, miről beszél az osztályteremben vagy a folyosón (vagy a tanári szobában), hiszen – egy kellőképpen homályos passzus szerint – ha hozzájárul ahhoz, hogy munkahelyi tevékenységét elektronikusan rögzítsék, akár kamerák is pásztázhatják folyamatosan. (A fenntartó biankó aláírást kapna, vagyis az engedély nem csak egyszeri, konkrét alkalomra – mondjuk egy tanóra utólagos elemzésére, értékelésére – vonatkozna.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.