A szerk.

A névtelen ország

A szerk.

Tisztelt Gazdasági Versenyhivatal! Halaszthatatlan állampolgári kötelességemnek eleget téve, a magyar életmód védelméről szóló törvény értelmében azzal a bejelentéssel fordulok a hivatalhoz, hogy Kovács (II. emelet, 4-es ajtó) folyamatos kihágásokat követ el a magyar életmód terhére.

Kezdjük azon, és erre tanúim is vannak, hogy a gyerekének hosszú a haja, pedig fiú. Józan megítélésem szerint azzal, hogy nem viszi el a borbélyhoz, egyértelműen akadályozza nevezett kiskorút születési neméhez fűződő, elidegeníthetetlen jogai gyakorlásában, mert most úgy néz ki, mint egy lány. Ugyancsak többen igazolhatják, hogy Kovács legalább egy alkalommal azt mondta a Három Szerecsen pultjának támaszkodva, hogy Kádár alatt jobb volt, ezzel valósítván meg a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett bűnök semmibevételét, vagyis a „rendszerváltás előtti évtizedek bűneit kicsinyítő módszeres tevékenységet”. Kovács ezzel nyilván szoros összefüggésben a mondott műintézményben ugyancsak legalább egyszer nem állt fel, amikor a magyar–eszkimó válogatott futballmérkőzés előtt a Nélküledet játszották. Kovács továbbá csalja a feleségét, s ezzel egyértelműen a „házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepének” kétségbevonásának tényállását követi el életvitelszerűen… – nem folytatjuk tovább, úgyis tudja mindenki, hogy miről van szó, s különben is, már csak az aláírás van hátra, az meg úgysincs.

Van az a régóta közszájon forgó, s módfelett rosszindulatú pletyka, mely szerint feljelentő nép lenne a magyar, s ezt olyan kevéssé bizonyított közlésekkel szokás alátámasztani, hogy itt írták Európában a legtöbb feljelentést a Gestapónak, és az ÁVH-hoz is zsákszámra érkeztek napi rendszerességgel a „rendes, géppel írt” árulkodások. Nos, a magunk részéről, illetve minden kedves olvasónk nevében ezt kikérjük magunknak – és ezt komolyan mondjuk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.