14 milliárd az operaháznak

  • Hamvay Péter
  • 2015. augusztus 8.

Belpol

Ahol eddig mozdonyokat javítottak, ott a jövőben operaházi díszletraktár lesz. Egyebek mellett.

„14 milliárd forintba kerül a Magyar Állami Operaház új műhelyháza és próbacentruma, amely a MÁV egykori Északi Járműjavítójában épül fel” – erről határozott a kormány a mai Magyar Közlöny szerint. Egy másik, szintén ma megjelent határozat pedig kiemelt beruházássá teszi a kőbányai üzemcsarnok funkcióváltását.

false

 

Fotó: wikipedia.hu

Az Eiffel-iroda által tervezett ipari műemlék telekalakítási, ezzel összefüggő bontási, valamint közmű-lehatárolási és útépítési költségeire (a tulajdonos) Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 721,4 millió forintot, az Emberi Erőforrások Minisztériuma pedig  802,6 millió forintot kap első körben, a további 12,5 milliárd forintot pedig 2016-ban és 2017-ben kapja meg a Eiffel-bázisnak is nevezett beruházás. A kormány döntött a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének felújításáról is. A rekonstrukció előkészítésének és tervezésének költségeire 317,5 millió forintot biztosít. Az Ybl-palota  felújításának, illetve a műhelyház és próbacentrum felépítésének összköltségét 20 milliárd forintra becsülte lapunknak adott interjújában Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.

A 20 ezer négyzetméteres csarnokba költözik 11 gyártóműhely, 100 operaházi produkció díszletparkja, 400 ezer jelmez és kellék. Épül két, az operaházéval és az Erkel Színházéval megegyező méretű színpad, s egy próbára és felvételre alkalmas zeneterem is.

Az Index korábbi információi szerint „a több mint ezer munkatárs számára pihenőhelyet (rekreációs teret) is kialakítanak majd, és az egyik próbaszínpad mérete azonos lesz az operaház színpadméretével, a másikhoz pedig mobil nézőtér is csatlakozik”.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.