170 hektár új erdőt telepítenek Nógrád és Pest megyében

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. december 13.

Belpol

Az Ipoly Erdő Zrt. 10 év alatt 200 hektáron cserélte le az idegenhonos faállományt őshonosra.

Az Ipoly Erdő Zrt. 12 év alatt összesen közel 170 hektárnyi területen létesít új erdőt, hozzájárulva a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez. Erről a balassagyarmati székhelyű társaság főmérnöke, Kovács Márton tájékoztatta az MTI-t hétfőn.

A Pest és Nógrád megyében gazdálkodó társaság a korábban megkezdett 66 hektár erdőtelepítés után 2020-2021-ben, az Országfásítási Program keretében 13 hektárnyi erdőt létesített, és önerős telepítésként további 14 hektárral bővült gondozott területe.

 Jövőre az országos programban további 40 hektár telepítést végez az Ipoly Erdő Zrt., és mintegy 36 hektár új erdőt terveznek létrehozni kormányzati forrásból. A főmérnök hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás hatásainak csökkentése, természetes környezetünk megóvása, gyarapítása az erdészek kiemelt feladata, ennek pedig fontos eszköze az erdeink területének növelése, valamint természetességének, változatosságának fokozása.

A Nógrád és Pest megyében működő erdőgazdaság az elmúlt bő évtizedben 200 hektárt meghaladó idegenhonos faállomány helyén hozott létre természetközeli erdőt, emellett közel 400 hektár erdőterületen szorította vissza az idegenhonos fafajok invazív terjedését.

Kovács Márton tájékoztatása szerint a vidékfejlesztési pályázatok segítségével – amennyiben kedvező elbírálásban részesülnek – lehetőségük lesz arra, hogy további idegenhonos fafajú erdőket alakítsanak át őshonos állományokká, valamint a természetszerű állományokba inváziós módon betelepülő idegen fafajokat is visszaszorítsák több száz hektárnyi területen. Ezekkel a beavatkozásokkal az erdőállományok ökológiai ellenálló képessége visszaáll a természetes állapotra.

A települések belterületein is dolgoznak az Ipoly Erdő munkatársai, az elmúlt másfél évben a Településfásítási Programban több mint 50 településen nyújtottak szakmai segítséget, a falvakban, városokban közel 800 új fa teszi zöldebbé, élhetőbbé a környezetet. Ez a program is folytatódik jövőre, Pest és Nógrád megye területén további 15 település pályázott eredményesen.

Magyarország területének 84 százalékán álltak fák az ember megjelenése előtt. Az erdősültség a XX. század elején 11,8 százalékos volt, most 21 százalékos, de az Agrárszektor szerint a hazai erdők csaknem fele ültetett, tájidegen fákból áll. 

 
MTI-grafika
 

 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

„Orbán kora akkor is velünk lesz”

Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.