A tavaly nyári önkormányzati választás eredményeként a Pest megyei közgyűlésben elvesztette többségét a Fidesz, így a DK-nak, a Momentumnak és a Mi Hazánknak összesen több képviselője lett a kormánypártnál. Ugyan már korábban lehetett információkat hallani arról, hogy a Fidesznek a későbbiekben a Mi Hazánk lehet a partnere, a szélsőjobbos párt nem szavazott meg mindent, bár október elején még támogatták Szabó István megyei elnök újrázását, amivel párhuzamosan ők is pozíciókhoz jutottak.
Pénteken a költségvetésről és a megyei elnök és alelnökei illetményének és költségtérítésének emeléséről kellett döntenie a közgyűlésnek. Szabó István előterjesztése szerint fizetése 2,3 millióra, költségtérítése 350 ezer forintra emelkedett volna, a három alelnök, Wentzel Ferenc, Szerenka Tibor és Karácsony János pedig 1,8 milliós fizetést vihetett volna haza ezentúl, 282 ezres havi költségtérítéssel; Karácsonynak 23 ezer forint nyelvvizsgapótlék is kinézett. A megyei önkormányzat többi dolgozójának fizetésemelésével nem kalkulált az indítvány.
Úgy tudjuk, a költségvetés viták keresztűzébe került; miután a gödi Samsung iparűzésiadó-bevételei a megyétől visszakerültek a Duna melletti kisvároshoz, egyes képviselők azt hangoztatták, nem feltétlenül lenne indokolt három alelnök foglalkoztatása, pláne úgy, hogy az elnök és az alelnökök illetménye az idei évre tervezett 576 milliós büdzsé mintegy tíz százalékát tenné ki. Értesüléseink szerint ezért a Fidesz nem csak a Mi Hazánkban kereste a partnert a költségvetés megszavazásához.
Támogatják? Nem támogatják?
Csütörtökön felhívtuk Juhász Béla Róbertet, a DK frakcióvezetőjét: mint tőle megtudtuk, takarékossági okokból nem támogatják az elnök és az alelnökök illetményének növelését; ha csak minimális (70 százalékos) emelést terveztek volna, tudták volna támogatni, de az előterjesztés 80 százalékról szól. Ugyanakkor úgy látta, az alelnökök feladata nem csökkent az előző ciklushoz képest, mert a Samsung ügyeivel egy külön megbízott foglalkozott. Az elnök és az alelnökök fizetésének emeléséről szóló előterjesztés eredetileg 90 százalékról szólt (ezt korábban leszavazták a képviselők), ezt csökkentették 80 százalékra, a megmaradt összeget pedig a költségvetésben előirányozták az önkormányzat köztisztviselőinek cafetéria juttatásaira; magyarán ha a főszámok az ő esetükben nem is változnak, a sorok között történnek módosítások, állította Juhász. A költségvetéssel kapcsolatban azt mondta, beadnak módosítókat, ennek függvényében dől el, hogy tudják-e támogatni.
Miután beszéltünk a DK-s politikussal, felhívtuk Cseresznyés Csillát, a Momentum frakció tagját is, aki szerint az alelnökök fizetése több bizottsági ülés napirendjére is felkerült, de egyikben sem támogatták. A pénzügyi bizottságban pont ő indokolta, hogy miután a Samsung-pénz elkerült a megyétől, annyira szűkös lett a költségvetés és a feladatok is csökkentek, hogy a három alelnök illetményének emelését nem tudják támogatni. Egyébként a 90 százalékos emelést leszavazásának az lett az eredménye, hogy a tisztviselők cafetériáját a tavalyi szinthez megegyező mértéken tudták tartani.
Kellett a DK-s és a Mi Hazánk-szavazat
Az előterjesztésekről tehát pénteken szavazott a közgyűlés: az elnök és az alelnökök fizetését leszavazták, azonban a költségvetést támogatták 34 igen, 10 nem arányban, ami azt jelenti, hogy a DK politikusai is mellette voksoltak. A döntés után ellentétes értelmezések születtek a két párt részéről: Szemző Áron, a Momentum frakcióvezetője azt írta: „Tavaly októberben az alakuló ülésen a Mi Hazánk mindenben a Fidesszel szavazott, miattuk a közgyűlésnek kormánypárti elnöke és három, szintén kormánypárti alelnöke lett. Mivel a Momentum frakció javaslatára sikerült a gödi Samsung gyár iparűzési adóját a nevetséges 1 százalékról a duplájára emelni, a kormány egy tollvonással megszüntette a gödi kiemelt gazdasági övezetet és a Samsung gyár újra Göd városának fizet adót. Ezzel a döntéssel rengeteg forrás és felelősségi kör került el a megyei önkormányzattól az állampárt által vezetett Gödhöz. Mivel ilyen kevés a hatáskör, a Momentum azt javasolta a Fidesznek, hogy 3 helyett 1 alelnök legyen, hiszen ezzel a megye kb. 250 millió forintot spórolna az önkormányzati ciklusban. De a Fidesz nem a megye érdekeit tartja szem előtt, nekik sokkal fontosabb, hogy néhány hű emberének milliós fizetéseket tudjanak adni, a javaslatunkon el sem gondolkodtak. Azt azonban nem gondoltuk volna, hogy a Mi Hazánk és a DK is csatlakozik hozzájuk és őket sem érdekli, hogy a megyének éves szinten tudjunk forrást spórolni. A Mi Hazánk néhány kisebb módosítót beadott, amelyből átment pár, így ők megszavazták a költségvetést, a DK pedig látszatra puszira tette meg ugyanezt, bár az egyik képviselőjük inkább kivonult a szavazás alatt a teremből. (...)”
Buzinkay György, a DK frakciójának viszont úgy fogalmazott: „Kiharcoltuk: önálló DK-s keret lesz Pest megye költségvetésében! Több hónap huzavona után sikerült elérnünk, hogy a DK-nak saját kerete legyen Pest megye költségvetésében. Ebből a pénzből támogatni tudjuk majd azokat az önkormányzatokat, akiket büntet a Fidesz a megyében. Azt ugyanakkor továbbra is blokkoltuk, hogy a fideszes elnök és három alelnök megemelje a fizetését.”
Ezt a választ sikerült kiizzadniuk magukból
Az elmúlt években egy dologra nem lehetett panasz: valamennyi megkeresésünkre az önkormányzat igyekezett kimerítő választ adni. Úgy tűnik, mostanra ez megváltozott, ugyanis az általában a kormányzati intézményektől megszokott, száraz, törvényekre hivatkozós, semmitmondó szöveg érkezett.
Azt szerettük volna megtudni, hogy mi indokolja az illetmények emelését és három alelnök foglalkoztatását, és a többi munkatárs fizetését miért nem emelik. Az önkormányzat válasza az alábbi, csak mazochistáknak ajánljuk:
„A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló 2024. évi LVIII. törvény módosította a vármegyei önkormányzat közgyűlése elnökének illetményére vonatkozó szabályokat. Ennek okán a közgyűlés elnökének és a alelnököknek a fizetése törvény által kell emelkedjen. A módosítás 2024. november 29-én lépett hatályba, de az illetményre vonatkozó szabályait 2024. október 1-től kell alkalmazni, tehát a közgyűlés elnöke és alelnökei illetményét – és ehhez kapcsolódó költségtérítését – erre az időpontra visszamenőleg kell módosítani.
Az Mötv. módosított 71. § (3) bekezdése alapján a vármegyei önkormányzat közgyűlésének elnöke megbízatásának időtartamára havonta a nemzetgazdasági átlagkereset négyszeresének megfelelő összegű illetményre jogosult. Az Mötv. kiegészült két értelmező rendelkezéssel – 71. § (4a) bekezdés és 146/M. § -, melyek alapján az új illetmények megállapítására vonatkozó rendelkezéseket 2024. október 1-jétől kell alkalmazni, és megállapításuk a 2023. év január–december közötti időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók esetében a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél a 2024-ben közzétett nemzetgazdasági átlagkereset alapulvételével történik. A közgyűlésnek nincs mérlegelési lehetősége a kérdésben, viszont alakszerű határozatban deklarálnia kell az Mötv. rendelkezései alapján, hogy milyen összegű illetmény illeti meg a közgyűlés elnökét. Az Mötv. 80. § (1) bekezdése alapján a vármegyei közgyűlés alelnöke illetményének összegét a közgyűlés elnöke illetményének 70-90 %-a közötti összegben kell megállapítani.
A közgyűlés az elnök javaslatára alelnököt/alelnököket választ. A közgyűlés az elnök javaslata alapján dönt az alelnökök számáról, személyéről, valamint a tisztség főállásban vagy társadalmi megbízatásban történő ellátásáról. Az alelnököket a közgyűlés választja meg. Az önkormányzati dolgozók bére az elmúlt években rendszeresen emelkedett, aminek köszönhetően a bérek megőrizték reálértéküket”.
