Létrejött a Fidesz–Mi Hazánk-paktum Pest megyében, megszavazták a közgyűlés elnökét

Belpol

Hiába vesztette el többségét a Fidesz a Pest megyei közgyűlésben, ismét Szabó István fideszes politikus lett az elnök, amihez a szélsőjobboldali párt képviselőinek szavazatai is kellettek. A Mi Hazánk két bizottsági elnöki tisztséget kapott. 

A Pest Vármegyei Közgyűlés elnökének választották Szabó Istvánt, aki így harmadik ciklus óta vezeti a grémiumot. Alelnökei a szintén kormánypárti Karácsony Ádám, Szerenka Tibor, valamint Wentzel Ferenc lesznek – olvasható a megyei önkormányzat közleményében

Mint ismert, a júniusi önkormányzati választás során a Fidesz elvesztette a többségét a 46 fős közgyűlésben: a Fidesz 21, a Momentum 10, a Mi Hazánk 8, a DK pedig 7 tagot delegálhatott a testületbe. Ennek azért van jelentősége, mert a gödi Samsung SDI gyár adóbevételeit az agglomerációs településen 2020-ban létrehozott különleges gazdasági övezet (kgö) miatt nem a városhoz, hanem a megyei önkormányzathoz folynak be, amely a visszaosztásról is dönt. Az elmúlt években pedig több olyan Fidesz-közeli civil szervezet kapott támogatást, amely kormánypárti médiumokat működtetett, valamint olyan rendezvényeket tartottak, ahol megjelentek a térség fideszes országgyűlési képviselői. De jutottak források a gödi, valamint a dunakeszi polgármester környezetébe is. 

Egy összesítés szerint félmilliárd forint felett jár az az összeg, ami így a Fidesz közelébe hullott, hétfőn például mintegy 240 millió forint megszavazásáról döntöttek volna, Kammerer Zoltán, Göd polgármesteréhez köthető szervezetek is részesültek volna több tízmillió forintos támogatásokban, ez azonban a hiányzó fideszes képviselők, valamint az ellenzéki képviselők miatt nem valósult meg. 

Az már júniusban nagy kérdés volt, hogy az új helyzetben, amikor három ellenzéki pártnak (Momentum, DK, Mi Hazánk) több képviselője lesz az új Pest megyei közgyűlésben, akkor hogyan lehet tovább működtetni a rendszert. Momentumos és DK-s politikusok lapunknak korábban azt mondták, megpróbálnak közeledni a Mi Hazánk felé, hogy megakadályozzák a radikális párt összeborulását a Fidesszel.

Úgy tűnik, nem sikerült ezt megakadályozni: az előzetes híreknek megfelelően

a Mi Hazánknak két bizottsági elnöki pozíció jutott, egyben megszavazták a megyei közgyűlés fideszes elnökét is. 

A szélsőjobboldali párt képviselői a Területfejlesztési Bizottságot, valamint a Vármegyei Döntéselőkészítő Bizottságot vezethetik majd. A korábbiakból kiindulva nem lenne meglepő az sem, ha a jövőben Mi Hazánk-közeli egyesületek, alapítványok is részesülnének a Samsung SDI adóbevételeiből. 

Vajda Viktória leköszönő gödi, valamint megyei képviselő az új közgyűlésről a Facebook-oldalán azt írta, hiába lett kisebbségben a Pest megyében a Fidesz,

„a Mi Hazánk mozgalom képviselői készségesen beálltak a nagykoalícióba”.

Mint fogalmazott, „ezzel eldőlt, hogy a következő öt évben is csak a saját érdekeik és a gödi Samsung akkumulátorgyár kiszolgálása érdekében fognak dolgozni”. Hozzátette, hogy „a Momentum frakciója az alakuló ülésen szeretett volna határozatot hozni, amivel a különleges gazdasági övezet iparűzési adóját ismét az eredeti, gödi önkormányzat által is megszabott 2 százalékra emelték volna. Ezt azonban napirendre sem vette a 29 fős többség, miután Szabó István fideszes elnököt is ismét megválasztották. Az egész különleges gazdasági övezet intézménye egy szégyen, de hogy még a helyiek érdekén túl a multit helyezik előtérbe, az egyenesen árulás”. 

Frissítés

Cikkünk megjelenése után az alábbi közleményt küldte el lapunknak a Mi Hazánk Mozgalom. „A Mi Hazánk Pest vármegyei frakciója nem fogott össze a Fidesszel, nem kötött koalíciót és nem fogadott el közgyűlési alelnöki pozíciót sem. Minden előterjesztést külön fogunk megvizsgálni, ügyek mentén fogunk működni, és a legkeményebb ellenzéke leszünk a kormánypártoknak, ha az emberek érdekeivel ellentétes előterjesztést tesznek. Most pusztán a működőképességet biztosítottuk, mert a másik opció az anarchia lett volna, az pedig nem érdeke az önkormányzatoknak, sem pedig a Pest vármegyei embereknek”. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.