Németh Szilárd egészen összezavarodott Orbánék szaúdi szomszédjától

  • - urfi -
  • 2016. október 20.

Belpol

A nemzetbiztonsági bizottság is foglalkozott a nemzetközileg körözött Ghaith Pharaon ügyével.

Tegnap szántott végig a sajtón a hír, hogy egy Pharaon-cég birtokolja az Orbán család házával szemközti villát. Az információt a ma megjelent Magyar Narancs címlapsztorijának előzeteseként közöltük, amelyben részletesen bemutatjuk Ghaith Pharaon nem mindennapi életét és művét.

Mivel a világszerte ismert szaúdi bűnözőt korábban amerikai és francia parlamenti jelentések is összefüggésbe hozták terrorszervezetek finanszírozásával, fegyverkereskedelemmel, pénzmosással és hasonlókkal, az ellenzéki pártok tavasz óta többször követelték, hogy Orbán Viktor adjon számot a családja és Pharaon közti kapcsolatról.

Alig néhány órával szerda reggeli cikkünk megjelenése után ülésezett az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. Az ülés utáni sajtótájékoztatóról egyedül az MTI tudósított, de ők bravúrosan: sikerült Orbán nevének említése nélkül beszámolni az alapvetően Orbán személyes érintettsége miatt érdekes ügyről.

Most, ebben a cikkben csak a bizottság fideszes alelnökének a nyilatkozatára, annak legkülönösebb mondatára koncentrálunk. Az MTI szerint „Németh Szilárd úgy vélte, nem biztos, hogy ugyanarról a személyről van szó. »Ez a Pharaon nem biztos, hogy az a Pharaon« – fogalmazott”.

Németh Szilárd már áprilisban is azt nyilatkozta, hogy ez a magyarországi Pharaon nem biztos, hogy az a körözött Pharaon – de megígérte, hogy a szolgálatok utánanéznek az ügynek. Ez elég nyugtalanító kijelentés, ugyanis ha igaz lenne, akkor az következne belőle, hogy a cégeivel Magyarországon 2014 óta jelen lévő, nálunk személyesen is megfordult (!), pedig nemzetközi körözés alatt álló Pharaon érdekeltségei úgy szerezhettek meg stratégiai helyen lévő ingatlanokat a magyar fővárosban, hogy a szolgálatok azt sem tudták, ki ez az ember. (Gondoljunk csak bele: a Pharaon-cégekhez tartozik a Belügyminisztérium épületére néző Postabank-székház és a miniszterelnök házára néző kútvölgyi villa. De még a cégek új székhelye is kiemelt helyen, a Szabadság téren van, köpésnyire az MNB-től és az amerikai nagykövetségtől.)

A titkosszolgálatokat érintő kérdésekben mindig nehéz tisztán látni, és úgy tűnik, ez még a reneszánsz emberként ismert Németh Szilárdnak sem mindig sikerül. Hogy segítsünk neki eligazodni a Pharaonok erdejében, ideírunk öt érvet arra, hogy a magyar céges Pharaon megegyezik a nemzetközileg körözött Pharaonnal.

1. Mert a cégadatok ezt mutatják.

A Pharaon nevű cégek Magyarországon két olyan jordán állampolgárhoz kapcsolódnak, akik együtt ülnek Ghaith Pharaonnal a Jordan Decapolis nevű megacég igazgatóságában. Ugyanez a Pharaon a Bloomberg adatbázisa szerint benne ül az Attock Refinery igazgatóságában is, márpedig utóbbiról az amerikai sajtó már rég megírta, hogy a nemzetközileg körözött Pharaon cége.

2. Mert a magyar szolgálatok is így tudják.

A Németh Szilárd által is emlegetett, minősített adatokat tartalmazó, kiszivárgott belügyi dokumentum (erről a nyomtatott Narancsban részletesen írunk – a szerk.) világosan kifejti, hogy bár korábban voltak kétségei a magyar szolgálatoknak, de az FBI beazonosította a személyt.

3. Mert Orbán Viktor is azt mondta.

Amikor tavasszal Gyöngyösi Márton a parlamentben Pharaonról kérdezte, Orbán többek között azt is mondta, hogy „mindenesetre próbáljuk megérteni, hogy hogyan lehetséges az, hogy ha valakit 1992 óta az FBI köröz, szabadon jár-kel a világban”.

4. Mert hasonlítanak egymásra.

A bűnöző Pharaonról csak régi képek érhetők el, de ha megnézzük az egészen abszurd közegben, a seregélyesi szüreten készült fotókat, illetve az Attock hivatalos honlapjának portréképét, akkor azért látható a hasonlóság.

false

5. Mert senki nem tiltakozik.

Képzeljük el, hogy van egy Ghaith Pharaon, aki egyáltalán nem azonos a nemzetközileg körözött szaúdival. Ez a makulátlan előéletű, böcsületes üzletember elhatározza, hogy ügyvédje révén cégeket alapít Magyarországon, megvesz pár kastélyt, miegyebet. Majd nem sokkal később döbbenettel értesül róla, hogy a magyar titkosszolgálatok vizsgálódnak utána, tőle hangos a sajtó, az ellenzéki pártok pedig a kivizsgálását követelik. Vajon létezik olyan, hogy ebben a helyzetben valaki nem ad ki egy rövidke nyilatkozatot, nem hívja fel valamelyik újságot, hogy tisztázza a helyzetet? Hogy annyit se mond, „bocsi, srácok, nem én vagyok az”?

Ezek után már csak az a kérdés maradt, hogy vajon miért ragaszkodik a Fidesz ahhoz a nehezen tartható elmélethez, miszerint nem tudjuk, kivel állunk szemben.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.