Orbán Viktor egyszerűen nem hajlandó megmondani, hogy találkozott-e Pharaonnal

  • - urfi -
  • 2016. október 21.

Belpol

Nemcsak szomszédok a körözött szaúdival, de sok a közös ismerősük is.
Egy szót sem!

Egy szót sem!

Fotó: MTI/AP

Amikor idén májusban Adnan Polatról írtam cikket, megkérdeztem a miniszterelnök sajtósaitól, miről tárgyalt a török milliárdos és Orbán Viktor. Velük ugyanis szerencsém volt: pont láttam őket kettesben kisétálni a Gresham-palotából, vagyis biztos lehettem benne, hogy van köztük személyes viszony.

A levelet elküldtem több címre is, de még csak annyit sem reagáltak, hogy megkapták, vagy hogy nem akarnak válaszolni. A Fideszből a cikk megjelenése után sem nyilatkozott érdemben senki Polatról, pedig az MSZP, a Jobbik és az LMP is feszegette a kérdést.

Ghaith Pharaonnál nem volt olyan szerencsém, hogy szembesétáljon velem Orbán Viktor oldalán. Fogalmam sincs, hogy találkoztak-e személyesen. De amikor a Pharaonról szóló hosszú anyagon (lásd itt!) dolgoztam, természetesen megkérdeztem Havasi Bertalantól, hogy találkozott-e már Orbán és Pharaon, hiszen ez fontos kérdés egy sokat tárgyalt politikai ügyben, és még nemzetbiztonsági relevanciája is lehet. Először egy hete írtam e-mailt. Aztán megkérdeztem még egyszer. Aztán már a cikk megjelenése után, amikor ezzel a hírrel volt tele az összes szabad újság, megint írtam nekik.

De semmi. Semmi reakció Orbánéktól, se nekem, se másnak.

Ennél azért lehetnének bátrabbak.

Persze, kissé vadul hangzik, hogy a terroristákkal kapcsolatba hozott, a pénzmosás nemzetközi nagymestereként tisztelt és emiatt az Interpol által körözött Pharaon, illetve Magyarország miniszterelnöke kettesben tárgyal bármiről. De ha a köztük lévő kapcsolatok mennyiségét és minőségét nézzük, máris elképzelhetővé válik egy ilyen jelenet.

Hiszen, egyebek mellett:

– az egyik Pharaon-cég vette meg az Orbánnal szemközti házat, ami korábban a miniszterelnöknek is tetszett;

– az egyik Pharaon-cég vette meg az Orbán vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető BDPST Zrt.-től a József nádor téri Postabank-székházat;

– az egyik Pharaon-cégnek a Külügyminisztérium egyik cégével van közös biznisze;

– Pharaon ügyvédjét láttuk tárgyalni Tiborcz Istvánnal, miközben

– a harmadik ember az asztalnál Zaid Naffa volt, egy kiváló fideszes kapcsolatokkal rendelkező jordán család tagja, akinek a címére szinte az összes Pharaon-cég be volt jegyezve.

Mutatjuk fényképen is:

Tiborcz, Zaid Naffa és Namous

Tiborcz, Zaid Naffa és Pharaon ügyvédje

Fotó: Németh Dániel

És:

Orbán és Zaid Naffa megnyitnak egy hotelt

Orbán és Zaid Naffa megnyitnak egy hotelt

Fotó: MTI

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.