Orbán Viktor egyszerűen nem hajlandó megmondani, hogy találkozott-e Pharaonnal

  • - urfi -
  • 2016. október 21.

Belpol

Nemcsak szomszédok a körözött szaúdival, de sok a közös ismerősük is.
Egy szót sem!

Egy szót sem!

Fotó: MTI/AP

Amikor idén májusban Adnan Polatról írtam cikket, megkérdeztem a miniszterelnök sajtósaitól, miről tárgyalt a török milliárdos és Orbán Viktor. Velük ugyanis szerencsém volt: pont láttam őket kettesben kisétálni a Gresham-palotából, vagyis biztos lehettem benne, hogy van köztük személyes viszony.

A levelet elküldtem több címre is, de még csak annyit sem reagáltak, hogy megkapták, vagy hogy nem akarnak válaszolni. A Fideszből a cikk megjelenése után sem nyilatkozott érdemben senki Polatról, pedig az MSZP, a Jobbik és az LMP is feszegette a kérdést.

Ghaith Pharaonnál nem volt olyan szerencsém, hogy szembesétáljon velem Orbán Viktor oldalán. Fogalmam sincs, hogy találkoztak-e személyesen. De amikor a Pharaonról szóló hosszú anyagon (lásd itt!) dolgoztam, természetesen megkérdeztem Havasi Bertalantól, hogy találkozott-e már Orbán és Pharaon, hiszen ez fontos kérdés egy sokat tárgyalt politikai ügyben, és még nemzetbiztonsági relevanciája is lehet. Először egy hete írtam e-mailt. Aztán megkérdeztem még egyszer. Aztán már a cikk megjelenése után, amikor ezzel a hírrel volt tele az összes szabad újság, megint írtam nekik.

De semmi. Semmi reakció Orbánéktól, se nekem, se másnak.

Ennél azért lehetnének bátrabbak.

Persze, kissé vadul hangzik, hogy a terroristákkal kapcsolatba hozott, a pénzmosás nemzetközi nagymestereként tisztelt és emiatt az Interpol által körözött Pharaon, illetve Magyarország miniszterelnöke kettesben tárgyal bármiről. De ha a köztük lévő kapcsolatok mennyiségét és minőségét nézzük, máris elképzelhetővé válik egy ilyen jelenet.

Hiszen, egyebek mellett:

– az egyik Pharaon-cég vette meg az Orbánnal szemközti házat, ami korábban a miniszterelnöknek is tetszett;

– az egyik Pharaon-cég vette meg az Orbán vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető BDPST Zrt.-től a József nádor téri Postabank-székházat;

– az egyik Pharaon-cégnek a Külügyminisztérium egyik cégével van közös biznisze;

– Pharaon ügyvédjét láttuk tárgyalni Tiborcz Istvánnal, miközben

– a harmadik ember az asztalnál Zaid Naffa volt, egy kiváló fideszes kapcsolatokkal rendelkező jordán család tagja, akinek a címére szinte az összes Pharaon-cég be volt jegyezve.

Mutatjuk fényképen is:

Tiborcz, Zaid Naffa és Namous

Tiborcz, Zaid Naffa és Pharaon ügyvédje

Fotó: Németh Dániel

És:

Orbán és Zaid Naffa megnyitnak egy hotelt

Orbán és Zaid Naffa megnyitnak egy hotelt

Fotó: MTI

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.