Magyar Narancs: Az akkumulátor gyárak által kibocsátott veszélyes anyagok egészségügyi hatásairól szervezett előadást a napokban a MIAKÖ. Összefoglalná az elhangzottakat?
Kozma Éva: Előadónak Kerekes László sebész főorvost, háziorvost, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés képviselőjét hívtuk meg. A Hajdúszoboszlón élő szakembertől egyebek közt azt kérdeztük, mit gondol, a Debrecen északi és déli ipari parkjában épült akkumulátorgyárak, illetve az azokhoz kapcsolódó többi gyár által várhatóan kibocsátott káros anyagok elmennek-e mondjuk Hajdúszoboszlóig. Egyértelműen ő is azt támasztotta alá, amit mi már régóta mondunk:
itt határon átnyúló szennyeződés is lehetséges.
Kerekes doktor előadásában végigment azokon a vegyi anyagokon, amelyeket Darvas Béla professzor is bemutatott A lítiumionakkumulátor-gyártás és ipari járulékainak környezetegészségügyi veszélyei című cikkében. A várható szennyezés kapcsán sokan mondogatják, hogy „szegény mikepércsiek”, de azt kell mondjam, hogy legalább harminc kilométeres körzetben „szegény Hajdú-Bihar”, vagy, ha épp olyan a széljárás, akkor „szegény bárki”.
Kerekes László azt emelte ki, hogy ezek a szennyező anyagok folyamatosan fognak a levegőbe kerülni, tehát nem olyan, mint mondjuk egy ciánszennyezés, vagy más egyszeri katasztrófa, hanem itt egyhuzamban kapják majd a károsanyag-dózist az emberek. A vegyi anyagok a kultúrnövényeinkben is felhalmozódnak, ezeket aztán megeszik az állatok, azok húsát pedig az emberek, így az élelmiszeripart is fenyegetik ezek a gyárak. Jó lenne, ha végre az agrárium is rájönne itt Hajdú-Biharban, hogy mekkora veszélyt rejt magában az ilyen volumenű akkumulátorgyártás. Örültünk, hogy végre egy orvos is felhívta a figyelmet:
Debrecenben hét akkumulátoriparhoz kapcsolódó üzem a hét minden napján huszonnégy órában fog mérgező anyagokat a környezetbe engedni.
MN: Szakértőt, aki névvel vállalja álláspontját, a kezdetektől nehezen találtak.
KÉ: Ez továbbra is így van. Ami a lakosságot illeti, valamelyest már jobban mernek beszélni az emberek, kritikusabbak lettek, ami a Tisza Pártnak is az érdeme. Ugyanakkor az egyik tüntetésünk résztvevője elmesélte, hogy a gyereke iskolájában, ha a diákok órán az akkugyárakról kérdeznek, gyorsan másra kell terelni a szót. Pedig a mostani fiatalokat kimondottan érdekli a környezetvédelem, okosak, sok mindenre figyelnek, és nem akarnak egy szennyezett országban élni, akkor inkább elhagyják az országot. Itt már nem az a kérdés, hogy rákkeltőek-e ezek a vegyi anyagok, hanem hogy mikor okoznak rákos megbetegedéseket.
MN: Ha beindul, a kínai CATL lesz a legnagyobb akkumulátorgyár Magyarországon, ugyanakkor a CATL-hoz kapcsolódóan más veszélyes üzemek is megtelepedtek a déli ipari parkban, ami alig másfél kilométerre fekszik Mikepércstől. Milyen gyárakról van szó?
KÉ: Az akkumulátorokhoz szükséges szeparátorfóliát a Semcorp gyártja majd, az akkumulátort a CATL, ami magába foglalja a „logisztikát” végző Inparkot is. Az EcoPro egy katódgyár, továbbá mi mindenképpen ide soroljuk a Halmsot, ami szintén kínai vállalat, ők gyártják az akkumulátorokhoz a fém keretet és egyéb öntvényeket, és ők azok, akik a forgácsolás során a hűtéshez használt szerves anyaggal már leszennyezték a Kisgugyori csatornát. Ez tavaly télen történt, ám a büntetésről szóló határozatot és ezzel a szennyezés tényét csak június 11-én, már a választások után hozták nyilvánosságra.
MN: A Halmson kívül melyik gyár üzemel már a felsoroltak közül?
KÉ: Az Inpark, ami
logisztikai csarnoknak indult, aztán akkumulátor összeszerelő és bontó is lett belőle,
úgy tudjuk, már üzemel. Ide telepítették az összes irodistát. A Telex cikke arról, hogy milyen áldatlan állapotok vannak, itt készült.
Valószínűleg a katódgyár indul el aztán, mert oda már nagyon sok munkavállalót felvettek, de a CATL-be is toboroznak. A debreceni vegyipari technikum tanulói még le sem tették a vizsgáikat, már aláírhatnak szerződést ezekkel a gyárakkal. A CATL első üteme a tervek szerint 2025 végén kezdi meg működését. Ez 40 gigawatt órás lesz, de a CATL-t összesen 100 gigawatt órásra tervezik, ami nagyjából egy paksi blokknak megfelelő teljesítményt jelent.
Ami látványos változás és jelzi a folyamatokat, hogy Debrecenben az elmúlt egy-másfél évben rendkívül megnőtt a külföldiek száma. Az egyetem miatt mindig is voltak külföldiek a városban, de a most érkezettek mások: vannak a nagyon gazdag ázsiaiak, illetve láthatóan szegény ázsiai munkásemberek. Többfelé telepítettek konténerházakat, olyanokat, amelyek eddig csak a BMW gyár mellett voltak. A régi csapágygyár területén pedig
úgynevezett „retró szállodát” építenek, ahová már három évre előre le van foglalva minden szállás.
Persze nem munkásszállónak hívják, mert azt a környék lakói nem biztos, hogy szívesen vennék.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
