Orbán március 15-én: „Jön a húsvéti nagytakarítás, átteleltek a poloskák”

Belpol

Orbán szerint most a szabadságharc a nyugati világ lelkéért zajlik, megint el kell foglalni Brüsszelt, itthon pedig ki kell takarítani „az újkori labancokat”. Sokan kifütyülték a miniszterelnököt beszéde közben a Múzeum körúton.

A magyar szabadság eszméje ezer évre is visszanyúlik, örökkévaló és időtlen, de 1848. március 15-én testet öltött, ez egy szakrális pillanat számunkra – kezdte ünnepi fejtegetéseit Orbán Viktor miniszterelnök március 15-én a Múzeum-kertben. Orbán szerint ilyenkor emlékeztetni kell magunkat „közös nemzeti hivatásunkra”.  

Orbán ezután arról beszélt, hogy „hosszú évek óta hallgatjuk, hogy azt mondják, hogy mi vagyunk a múlt”, 1848-ban azt mondták, hogy a jövő Bécsé, 1956-ban azt mondták, hogy a jövő Moszkváé, és most azt mondják, hogy a jövő „a szivárványos világbirodalomé”, de ez nincs így, mert „a nagy víz túloldalán” változás történt és „kiderült, hogy mi vagyunk a jövő, a jövő a patriótáké és a független nemzeteké” – mondta Orbán, ezzel egyértelművé téve, hogy „mi” alatt a vele azonos politikai elveket vallókat és a Fideszt érti. 

 
Fotó: Hecker Sára
 

Hozzátette, azt is mondták, hogy el vagyunk szigetelve, de ez sem igaz, mert szerinte kíváncsi ránk a világ, de mi van nekünk, ami másnak nincs? Szerinte a „magyarok eleme” a szabadság, a magyar ember akkor van elemében, amikor a szabadságáért harcol. Orbán szerint „szabadságharcosok vagyunk”, tudjuk, hogyan kell kivívni és megvédeni a szabadságot, ez „a magyarok védhegye és DNS-e”, és ez az, amire a világnak most szüksége van, jobban, mint valaha. Úgy fogalmazott, hogy „megint talpon maradtunk egy világbirodalommal szemben”, és ezért jön ide mindenki Bécstől Washingtonig. 

A csatát Orbán szerint most a nyugati világ lelkéért vívják,

„a birodalom össze akarja keverni, majd le akarja cserélni Európa őslakosait idegen civilizációkból érkezettek inváziós tömegeivel”, „a teremtés egészséges rendjéből a természetellenes életmódok káoszába” akarják terelni a gyerekeket és unokákat, és a háború isteneinek szolgálatába akarnak állítani mindenkit.

 
Fotó: Hecker Sára
 

De Orbán szerint persze „mi” nem adtuk meg magunkat. „15 éve nem bírnak velünk, minden fegyverük kicsorbult rajtunk, 4 választást nyertünk, 15 éve nem horpadnak be a védvonalaink. Kitartottunk, mert hittük, hogy majd megfordul a szél, a nyugati világ patriótái erőre kaptak és győztek, a nyugati világ lelkéért folytatott győzelemben most mi állunk győzelemre” – jelentette ki. Ezután tovább hangsúlyozta, hogy a világméretű szabadságharcnak ők voltak az elöljárói, nem hódoltak be a Soros-birodalomnak, a liberális amerikai birodalomnak sem. 

A magyar szabadságharc titka Orbán szerint az, hogy a magyarok magukért és a hazájukért is harcolnak, a magyarok szabadság és nemzet nélkül nem tudnak meglenni. A hazát nem adjuk, nem vehetik el, nem kötünk alkut, „nem, nem, soha” – fogalmazott. 

 
Fotó: mti/mtva

Orbán szerint ahogy a nemzet örök, úgy a birodalmak sem változnak, mindig hódoltságot és örökös alattvalókat akarnak, adófizetőket, és mindig akad egy birodalom, ami a magyarok szabadságára pályázik, most ez Brüsszel, ahonnan szerinte ugyanúgy akarnak uralkodni a magyarokon, mint régen Bécsből. Hozzátette, az orvosság viszont nem az, hogy kifelé megyünk belőle, hanem az, hogy elfoglaljuk: minden számlát ki kell egyenlíteni, visszaszerezni a jogokat, Petőfit idézve azt is mondta, „ha nem fér a bőrébe, kihúzzuk majd belőle”, a Brüsszelből küldött labancokat pedig visszaküldik, hadd boldogítsák egymást az EP-ben.   

Orbán szerint az elmúlt 15 évben „a birodalommal szemben” felépítették Európa egyetlen patrióta nemzetgazdaságát, kibírták az ukrajnai háború 3 évét is, pedig szerinte emiatt a legnagyobb gazdasági veszteséget Magyarország szenvedte el. Ezzel szemben most mégis adócsökkentési programot hirdettek, majd ismét az anyák adómentességét sorolta, mondván ezzel biztosítják a családok megélhetését. 

 
Fotó: Hecker Sára
 

Arról is beszélt, hogy „a birodalom” nem segíteni akar Ukrajnán, hanem gyarmatosítani akarja, „Európa urai” úgy döntöttek, hogy Ukrajnának folytatnia kell a háborút, erre viszont szerinte Magyarországnak egyetlen válasza lehet: „Uniót, de Ukrajna nélkül” – mondta a március 15-én reggel közzétett "12 pontját" idézve.

A háborúról nem kérdezték meg a magyarokat, de Ukrajna tagságáról erről meg kell kérdezni őket, a kérdés az, hogy „bele akarunk-e rokkanni Ukrajna csatlakozásába”, ezért „irány a véleménynyilvánító szavazás” – adta ki az ukázt. 

 
Fotó: Hecker Sára
 

Orbán felidézte, hogy 1848. március 15-e után az áprilisi törvények jöttek, azt mondta, ez most is így lesz,

„jön a húsvéti nagytakarítás”, majd hozzátette, „átteleltek a poloskák”.

Erről azt mondta, most viszont felszámolják „az egész árnyékhadsereget”, szerinte korrupt dollárokból vettek meg politikusokat, bírókat, civileket, újságírókat, mert ők „az újkori labancok, a brüsszeli kegyencek”, akik hazájuk ellenében, pénzért a „birodalom” szekerét tolják. Túl régóta vannak itt, túl sok helyről kaptak pénzt, most pedig Weber-fiókák kárognak felettünk, de „tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket”, ráadásul Orbán szerint a pokolban külön bugyor várja őket. Végül közölte: „hiába bújtatok új pártgúnyába, a gazdáitok ugyanazok, legyőzünk benneteket ismét”. 

 
Fotó: Hecker Sára
 

A miniszterelnök beszédét ellentüntetők fütyülték ki, itt-ott kisebb lökdösődés is kialakult az Orbán-hívek és az ellentüntetők között, akik transzparensekkel, sípolva üzentek a kormányfőnek. A fütyülés végigkísérte a miniszterelnöki beszédet, a televíziós közvetítésben is folyamatosan hallani lehetett.

 
Fotó: Hecker Sára
 
 
 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.