Orbán március 15-én: „Jön a húsvéti nagytakarítás, átteleltek a poloskák”

Belpol

Orbán szerint most a szabadságharc a nyugati világ lelkéért zajlik, megint el kell foglalni Brüsszelt, itthon pedig ki kell takarítani „az újkori labancokat”. Sokan kifütyülték a miniszterelnököt beszéde közben a Múzeum körúton.

A magyar szabadság eszméje ezer évre is visszanyúlik, örökkévaló és időtlen, de 1848. március 15-én testet öltött, ez egy szakrális pillanat számunkra – kezdte ünnepi fejtegetéseit Orbán Viktor miniszterelnök március 15-én a Múzeum-kertben. Orbán szerint ilyenkor emlékeztetni kell magunkat „közös nemzeti hivatásunkra”.  

Orbán ezután arról beszélt, hogy „hosszú évek óta hallgatjuk, hogy azt mondják, hogy mi vagyunk a múlt”, 1848-ban azt mondták, hogy a jövő Bécsé, 1956-ban azt mondták, hogy a jövő Moszkváé, és most azt mondják, hogy a jövő „a szivárványos világbirodalomé”, de ez nincs így, mert „a nagy víz túloldalán” változás történt és „kiderült, hogy mi vagyunk a jövő, a jövő a patriótáké és a független nemzeteké” – mondta Orbán, ezzel egyértelművé téve, hogy „mi” alatt a vele azonos politikai elveket vallókat és a Fideszt érti. 

 
Fotó: Hecker Sára
 

Hozzátette, azt is mondták, hogy el vagyunk szigetelve, de ez sem igaz, mert szerinte kíváncsi ránk a világ, de mi van nekünk, ami másnak nincs? Szerinte a „magyarok eleme” a szabadság, a magyar ember akkor van elemében, amikor a szabadságáért harcol. Orbán szerint „szabadságharcosok vagyunk”, tudjuk, hogyan kell kivívni és megvédeni a szabadságot, ez „a magyarok védhegye és DNS-e”, és ez az, amire a világnak most szüksége van, jobban, mint valaha. Úgy fogalmazott, hogy „megint talpon maradtunk egy világbirodalommal szemben”, és ezért jön ide mindenki Bécstől Washingtonig. 

A csatát Orbán szerint most a nyugati világ lelkéért vívják,

„a birodalom össze akarja keverni, majd le akarja cserélni Európa őslakosait idegen civilizációkból érkezettek inváziós tömegeivel”, „a teremtés egészséges rendjéből a természetellenes életmódok káoszába” akarják terelni a gyerekeket és unokákat, és a háború isteneinek szolgálatába akarnak állítani mindenkit.

 
Fotó: Hecker Sára
 

De Orbán szerint persze „mi” nem adtuk meg magunkat. „15 éve nem bírnak velünk, minden fegyverük kicsorbult rajtunk, 4 választást nyertünk, 15 éve nem horpadnak be a védvonalaink. Kitartottunk, mert hittük, hogy majd megfordul a szél, a nyugati világ patriótái erőre kaptak és győztek, a nyugati világ lelkéért folytatott győzelemben most mi állunk győzelemre” – jelentette ki. Ezután tovább hangsúlyozta, hogy a világméretű szabadságharcnak ők voltak az elöljárói, nem hódoltak be a Soros-birodalomnak, a liberális amerikai birodalomnak sem. 

A magyar szabadságharc titka Orbán szerint az, hogy a magyarok magukért és a hazájukért is harcolnak, a magyarok szabadság és nemzet nélkül nem tudnak meglenni. A hazát nem adjuk, nem vehetik el, nem kötünk alkut, „nem, nem, soha” – fogalmazott. 

 
Fotó: mti/mtva

Orbán szerint ahogy a nemzet örök, úgy a birodalmak sem változnak, mindig hódoltságot és örökös alattvalókat akarnak, adófizetőket, és mindig akad egy birodalom, ami a magyarok szabadságára pályázik, most ez Brüsszel, ahonnan szerinte ugyanúgy akarnak uralkodni a magyarokon, mint régen Bécsből. Hozzátette, az orvosság viszont nem az, hogy kifelé megyünk belőle, hanem az, hogy elfoglaljuk: minden számlát ki kell egyenlíteni, visszaszerezni a jogokat, Petőfit idézve azt is mondta, „ha nem fér a bőrébe, kihúzzuk majd belőle”, a Brüsszelből küldött labancokat pedig visszaküldik, hadd boldogítsák egymást az EP-ben.   

Orbán szerint az elmúlt 15 évben „a birodalommal szemben” felépítették Európa egyetlen patrióta nemzetgazdaságát, kibírták az ukrajnai háború 3 évét is, pedig szerinte emiatt a legnagyobb gazdasági veszteséget Magyarország szenvedte el. Ezzel szemben most mégis adócsökkentési programot hirdettek, majd ismét az anyák adómentességét sorolta, mondván ezzel biztosítják a családok megélhetését. 

 
Fotó: Hecker Sára
 

Arról is beszélt, hogy „a birodalom” nem segíteni akar Ukrajnán, hanem gyarmatosítani akarja, „Európa urai” úgy döntöttek, hogy Ukrajnának folytatnia kell a háborút, erre viszont szerinte Magyarországnak egyetlen válasza lehet: „Uniót, de Ukrajna nélkül” – mondta a március 15-én reggel közzétett "12 pontját" idézve.

A háborúról nem kérdezték meg a magyarokat, de Ukrajna tagságáról erről meg kell kérdezni őket, a kérdés az, hogy „bele akarunk-e rokkanni Ukrajna csatlakozásába”, ezért „irány a véleménynyilvánító szavazás” – adta ki az ukázt. 

 
Fotó: Hecker Sára
 

Orbán felidézte, hogy 1848. március 15-e után az áprilisi törvények jöttek, azt mondta, ez most is így lesz,

„jön a húsvéti nagytakarítás”, majd hozzátette, „átteleltek a poloskák”.

Erről azt mondta, most viszont felszámolják „az egész árnyékhadsereget”, szerinte korrupt dollárokból vettek meg politikusokat, bírókat, civileket, újságírókat, mert ők „az újkori labancok, a brüsszeli kegyencek”, akik hazájuk ellenében, pénzért a „birodalom” szekerét tolják. Túl régóta vannak itt, túl sok helyről kaptak pénzt, most pedig Weber-fiókák kárognak felettünk, de „tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket”, ráadásul Orbán szerint a pokolban külön bugyor várja őket. Végül közölte: „hiába bújtatok új pártgúnyába, a gazdáitok ugyanazok, legyőzünk benneteket ismét”. 

 
Fotó: Hecker Sára
 

A miniszterelnök beszédét ellentüntetők fütyülték ki, itt-ott kisebb lökdösődés is kialakult az Orbán-hívek és az ellentüntetők között, akik transzparensekkel, sípolva üzentek a kormányfőnek. A fütyülés végigkísérte a miniszterelnöki beszédet, a televíziós közvetítésben is folyamatosan hallani lehetett.

 
Fotó: Hecker Sára
 
 
 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

„Belül éget”

Nagyon fiatalon lett a Berlini Filharmonikusok vezető fuvolaszólistája, ma már felerészt a saját projektjein dolgozik. A fuvolista szabadságáról, régi- és újzenéről, mindenféle inspirációforrásokról beszélgettünk vele.