Orbán március 15-én: „Jön a húsvéti nagytakarítás, átteleltek a poloskák”

Belpol

Orbán szerint most a szabadságharc a nyugati világ lelkéért zajlik, megint el kell foglalni Brüsszelt, itthon pedig ki kell takarítani „az újkori labancokat”. Sokan kifütyülték a miniszterelnököt beszéde közben a Múzeum körúton.

A magyar szabadság eszméje ezer évre is visszanyúlik, örökkévaló és időtlen, de 1848. március 15-én testet öltött, ez egy szakrális pillanat számunkra – kezdte ünnepi fejtegetéseit Orbán Viktor miniszterelnök március 15-én a Múzeum-kertben. Orbán szerint ilyenkor emlékeztetni kell magunkat „közös nemzeti hivatásunkra”.  

Orbán ezután arról beszélt, hogy „hosszú évek óta hallgatjuk, hogy azt mondják, hogy mi vagyunk a múlt”, 1848-ban azt mondták, hogy a jövő Bécsé, 1956-ban azt mondták, hogy a jövő Moszkváé, és most azt mondják, hogy a jövő „a szivárványos világbirodalomé”, de ez nincs így, mert „a nagy víz túloldalán” változás történt és „kiderült, hogy mi vagyunk a jövő, a jövő a patriótáké és a független nemzeteké” – mondta Orbán, ezzel egyértelművé téve, hogy „mi” alatt a vele azonos politikai elveket vallókat és a Fideszt érti. 

 
Fotó: Hecker Sára
 

Hozzátette, azt is mondták, hogy el vagyunk szigetelve, de ez sem igaz, mert szerinte kíváncsi ránk a világ, de mi van nekünk, ami másnak nincs? Szerinte a „magyarok eleme” a szabadság, a magyar ember akkor van elemében, amikor a szabadságáért harcol. Orbán szerint „szabadságharcosok vagyunk”, tudjuk, hogyan kell kivívni és megvédeni a szabadságot, ez „a magyarok védhegye és DNS-e”, és ez az, amire a világnak most szüksége van, jobban, mint valaha. Úgy fogalmazott, hogy „megint talpon maradtunk egy világbirodalommal szemben”, és ezért jön ide mindenki Bécstől Washingtonig. 

A csatát Orbán szerint most a nyugati világ lelkéért vívják,

„a birodalom össze akarja keverni, majd le akarja cserélni Európa őslakosait idegen civilizációkból érkezettek inváziós tömegeivel”, „a teremtés egészséges rendjéből a természetellenes életmódok káoszába” akarják terelni a gyerekeket és unokákat, és a háború isteneinek szolgálatába akarnak állítani mindenkit.

 
Fotó: Hecker Sára
 

De Orbán szerint persze „mi” nem adtuk meg magunkat. „15 éve nem bírnak velünk, minden fegyverük kicsorbult rajtunk, 4 választást nyertünk, 15 éve nem horpadnak be a védvonalaink. Kitartottunk, mert hittük, hogy majd megfordul a szél, a nyugati világ patriótái erőre kaptak és győztek, a nyugati világ lelkéért folytatott győzelemben most mi állunk győzelemre” – jelentette ki. Ezután tovább hangsúlyozta, hogy a világméretű szabadságharcnak ők voltak az elöljárói, nem hódoltak be a Soros-birodalomnak, a liberális amerikai birodalomnak sem. 

A magyar szabadságharc titka Orbán szerint az, hogy a magyarok magukért és a hazájukért is harcolnak, a magyarok szabadság és nemzet nélkül nem tudnak meglenni. A hazát nem adjuk, nem vehetik el, nem kötünk alkut, „nem, nem, soha” – fogalmazott. 

 
Fotó: mti/mtva

Orbán szerint ahogy a nemzet örök, úgy a birodalmak sem változnak, mindig hódoltságot és örökös alattvalókat akarnak, adófizetőket, és mindig akad egy birodalom, ami a magyarok szabadságára pályázik, most ez Brüsszel, ahonnan szerinte ugyanúgy akarnak uralkodni a magyarokon, mint régen Bécsből. Hozzátette, az orvosság viszont nem az, hogy kifelé megyünk belőle, hanem az, hogy elfoglaljuk: minden számlát ki kell egyenlíteni, visszaszerezni a jogokat, Petőfit idézve azt is mondta, „ha nem fér a bőrébe, kihúzzuk majd belőle”, a Brüsszelből küldött labancokat pedig visszaküldik, hadd boldogítsák egymást az EP-ben.   

Orbán szerint az elmúlt 15 évben „a birodalommal szemben” felépítették Európa egyetlen patrióta nemzetgazdaságát, kibírták az ukrajnai háború 3 évét is, pedig szerinte emiatt a legnagyobb gazdasági veszteséget Magyarország szenvedte el. Ezzel szemben most mégis adócsökkentési programot hirdettek, majd ismét az anyák adómentességét sorolta, mondván ezzel biztosítják a családok megélhetését. 

 
Fotó: Hecker Sára
 

Arról is beszélt, hogy „a birodalom” nem segíteni akar Ukrajnán, hanem gyarmatosítani akarja, „Európa urai” úgy döntöttek, hogy Ukrajnának folytatnia kell a háborút, erre viszont szerinte Magyarországnak egyetlen válasza lehet: „Uniót, de Ukrajna nélkül” – mondta a március 15-én reggel közzétett "12 pontját" idézve.

A háborúról nem kérdezték meg a magyarokat, de Ukrajna tagságáról erről meg kell kérdezni őket, a kérdés az, hogy „bele akarunk-e rokkanni Ukrajna csatlakozásába”, ezért „irány a véleménynyilvánító szavazás” – adta ki az ukázt. 

 
Fotó: Hecker Sára
 

Orbán felidézte, hogy 1848. március 15-e után az áprilisi törvények jöttek, azt mondta, ez most is így lesz,

„jön a húsvéti nagytakarítás”, majd hozzátette, „átteleltek a poloskák”.

Erről azt mondta, most viszont felszámolják „az egész árnyékhadsereget”, szerinte korrupt dollárokból vettek meg politikusokat, bírókat, civileket, újságírókat, mert ők „az újkori labancok, a brüsszeli kegyencek”, akik hazájuk ellenében, pénzért a „birodalom” szekerét tolják. Túl régóta vannak itt, túl sok helyről kaptak pénzt, most pedig Weber-fiókák kárognak felettünk, de „tavaszi szél vizet áraszt, hadd vigye őket”, ráadásul Orbán szerint a pokolban külön bugyor várja őket. Végül közölte: „hiába bújtatok új pártgúnyába, a gazdáitok ugyanazok, legyőzünk benneteket ismét”. 

 
Fotó: Hecker Sára
 

A miniszterelnök beszédét ellentüntetők fütyülték ki, itt-ott kisebb lökdösődés is kialakult az Orbán-hívek és az ellentüntetők között, akik transzparensekkel, sípolva üzentek a kormányfőnek. A fütyülés végigkísérte a miniszterelnöki beszédet, a televíziós közvetítésben is folyamatosan hallani lehetett.

 
Fotó: Hecker Sára
 
 
 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.