„A fideszes és az ellenzéki politikus vagy szavazó gyereke is ugyanúgy asztmás lehet”

Belpol

Kátyúk, döcögő tömegközlekedés, szemét, légszennyezettség – ez zavarja az ellenzéki jelölteket Budapesten. De hogyan oldanák meg?

„A politikát rendezzük le már az elején” – indította a Fiatalokkal Budapest jövőjéről névre keresztelt beszélgetést Alföldi Róbert, aki a délelőtt moderátora volt. Ez némileg meglepő kijelentés volt annak fényében, hogy a rendezvényen Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt mellett olyan fiatalok vettek részt, akik egytől egyig politikusok: az ellenzéki összefogás polgármester- és képviselő-jelöltjei. Alföldi azonban igyekezett tőlük egyrészt személyes tapasztalatokat, másrészt olyan megoldásra váró problémákat kicsikarni, ami egy város polgáraként és nem feltétlenül politikusként bosszantja őket. „A városvezetés szerintem egy szakma és elsősorban szolgálat, beszéljünk inkább erről és ne a politikáról” – tette hozzá.

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

Amikor reggel kilépsz az ajtódon, mi zavar a legjobban?

– érkezett máris az első kérdés, amire majdnem egyhangú válasz érkezett a politikusoktól, holott volt, aki újpesti, volt, aki újbudai, volt, aki zuglói és volt, aki soroksári lakosként használja a fővárost. A top 3 probléma ez alapján a rengeteg útfelújítás, a szemét és a tömegközlekedés. Karácsony szerint ezekkel a problémákkal kapcsolatban a legfőbb gond a hárítás: a kerület azért nem foglalkozik egy kátyúval, mert egy fővárosi fenntartású úton van, a főváros azért nem foglalkozik egy szemetes buszmegállóval, mert annak a rendben tartása a kerület dolga lenne, az állampolgár pedig nem tudja, hová és kinek kellene bejelentenie a problémát. „Ezért is tartom kitűnő programnak a Járókelőt, ahová bárki bejelentheti a városban észlelt kátyúkat, szemétkupacokat, belógó ágakat. A nyilvánosság ereje az, ami segít a megoldásban.”

„Én kivételesen élek, hiszen oda megyek a városban, ahová akarok, azzal találkozok, amivel akarok, és azt kerülöm el, amit akarok” – vetette fel Alföldi, majd rögtön feldobta a kérdést: politikusként mennyire élnek buborékban a jelenlévők, mennyire érzékelik a valós problémákat. Őrsi Gergely, az MSZP politikusa és a II. kerület ellenzéki polgármesterjelöltje szerint az önkormányzati politizálásnak éppen az a lényege, hogy közel van és közel is marad a valósághoz és az emberekhez. „Helyi problémákkal foglalkozunk, és azzal, hogy az országos politikai döntések negatív hatásait kijavítsuk lokálisan.” Orosz Anna a Momentum politikusaként és Újbuda egyik ellenzéki képviselőjelöltjeként szerepelt a beszélgetésen és elmondta, szerinte éppen ez a baja a mostani városvezetésnek, hogy elszakadtak a város lakóitól, ezért a pici problémák megoldása is rendkívül hosszú időbe telik. „Mindenkinek szüksége van mindenkire ahhoz, hogy előre lépjünk” – tette hozzá.

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

És milyen Budapesten szeretnétek élni 15-20 év múlva?

– kérdezte Alföldi, amire szintén nagy egyetértéssel az élhető és a fenntartható jelzők kerültek ki győztesen. Karácsony pedig egy sokkoló adattal zárt: az elmúlt öt évben 30 százalékkal (egyes kerületekben akár 70 százalékkal is) nőtt Budapesten az asztmás gyerekek száma, amit meg kell állítani és vissza kell fordítani. „Így nem fenntartható ez a város. Pici lépésekkel, de el kell kezdeni a változtatást: születhet egy döntés arról, hogy legyen egy új zebra az egyik kerület forgalmas útján, ami egy fekvő rendőrrel kiegészülve hozzájárulhat a forgalomcsillapításhoz, az a kevesebb autóhoz, az pedig ahhoz, hogy kisebb legyen a légszennyezettség Budapesten. Ez nem bal- vagy jobboldali kérdés, mert a fideszes és az ellenzéki politikus vagy szavazó gyereke is asztmás lehet. Ehhez politikai döntés kell és az, hogy ne dugítsák el hazugságokkal azokat a csatornákat, ahol értelmes politikai diskurzusokat lehet folytatni.”

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

Igenis lehet közelíteni!

– vonta le a beszélgetés végén a tanulságot Alföldi Róbert, pozitívumként említve azt, hogy néhány éve nem tudta volna elképzelni, hogy egy olyan párt politikusával is el tud beszélgetni és közös nevezőre tud jutni, mint a Jobbik.

Az esemény végén a Fidesz egyik kedvenc szélsőjobbos bloggere, aki órákat várt a rendezvénynek helyet biztosító TRIP hajó előtt, szellemesnek vélt performansszal teljesítette az előírt napi penzumot.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.