A fideszesek megszavazták: mostantól az EU-n kívül élő magyarok is voksolhatnak az EP-választáson

  • G. M.
  • 2018. december 12.

Belpol

Elfogadták Semjén Zsolt javaslatát.

A mai botrányos parlamenti ülésen a fideszesek azt is megszavazták, hogy mostantól az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok is szavazhatnak az EP-választáson.

A javaslatot Semjén Zsolt KDNP-s politikus kezdeményezte, és 130 igen szavazattal fogadták el.

A törvény természetesen nem azt jelenti, hogy mondjuk a szlovák vagy a szlovén magyarok kétszer is szavazhatnak (hiszen ezek az országok EU-tagok), hanem például hogy a Vajdaságban, Kárpátalján, vagy épp Ausztráliában élők leadhatják voksaikat.

Simán megszavazták: 400 óra túlmunkára ítélte a magyarokat a kormánypárti többség

A botrányos ülésen, ahol azt sem hallották, miről szavaznak, a rabszolgatörvényre is áldásukat adták a fideszesek. Megszavazták a fideszes képviselők a rabszolgatörvényt, ami azt jelenti, hogy a munkaadók mostantól 400 óra túlórára is kötelezhetik az alkalmazottakat. A munkaadók kollektív szerződés nélkül, a munkavállalóval kötött megállapodás alapján is megtehetik ezt a törvény értelmében.

Az MTI azt írja, hogy Európai Unió hivatalos lapjában júliusban hirdették ki az EP-választójogi okmányt módosító határozatot, és ösztönözték a tagállamokat, hogy az EU-s lakhellyel nem rendelkező állampolgáraiknak is megteremtsék a lehetőséget az EP-szavazásra.

Borítókép: MTI/Mohai Balázs

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.