A gender szak betiltása a kommunizmus legsötétebb idejére emlékeztet

  • narancs. hu
  • 2018. augusztus 20.

Belpol

Az ELTE Angol–Amerikai Intézete is csatlakozott a társadalmi nemek mesterszak megszüntetése ellen tiltakozókhoz.

Hosszas belső levelezés után állt össze az ELTE Angol–Amerikai Intézetének állásfoglalása, amelyben az egyetemi „Társadalmi nemek tanulmánya” mesterszakok megszüntetését célzó minisztériumi tervezet ellen tiltakoznak. A tiltakozás azért fontos, mert a Gender Studies szakok a világon mindenhol az angol tanszékekből nőttek ki. Magyarországon is így volt. Elsőként a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kezdtek el ilyesmivel foglalkozni, az 1980-as évek közepén. Most is működik ott egy kutatócsoport, de ők egyelőre hallgatnak.


Az ELTE Angol–Amerikai Intézetének tagjai azonban megszólaltak. Az intézet honlapján közzétett levelükben szolidaritásukat fejezik ki az ELTE Társadalomtudományi Karán működő, akkreditált „Társadalmi nemek tanulmánya” mesterszak mellett. „Tiltakozunk, mert felháborítónak és hihetetlennek tartjuk, hogy a magyar kormány és az Emmi, valamint az Igazságügyi Minisztérium rendeletmódosító tervezettel avatkozik az egyetem ügyeibe azzal a céllal, hogy megszüntesse az egyetemi »Társadalmi nemek tanulmánya« mesterszakokat Magyarországon – írják közleményükben.

Az oktatók nem tartják elfogadhatónak, hogy „egy kormánydöntéssel vagy egy minisztériumi rendeletmódosítással megszüntethessenek egy olyan egyetemi szakot, amely  nemzetközileg elfogadott tudományterületet képvisel, és amelyet a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által előírt és felügyelt módon indítottak és oktatnak”.

Úgy vélik, a rendeletmódosító tervezet „veszélyes irányba” mutat: lehetővé tenné ugyanis, hogy „a kormányzat figyelmen kívül hagyja saját törvényeit, szabályozását és eljárásait, és a kommunizmus legsötétebb idejére emlékeztet, amikor olyan tudományágakat, mint a pszichológia vagy a reformpedagógia ideológiai alapon szüntettek meg”.

A közleményben azt is kiemelik, hogy az Angol–Amerikai Intézetben éppúgy, mint a Társadalomtudományi Karon, ahol a magyar nyelvű „Társadalmi nemek tanulmánya” mesterszak indult 2017-ben, feladatuknak tekintik, hogy „a hallgatókat a társadalom és kultúra, köztük a társadalmi nemek jelenségeinek kritikai vizsgálatára oktassuk. Pontosan az ilyen, demográfiai szempontból is súlyos helyzetekben a legfontosabb, hogy kiemelt figyelmet szenteljünk és tudományos igénnyel vizsgáljuk azt, hogyan befolyásolja a társadalmi szemlélet és gyakorlat, a jogi környezet és az ország gazdasági helyzete az egyén életének alakulását, vagyis azt, ahogy férfiként és nőként a társadalomban élünk és személyes döntéseket hozunk életmódunkról és értékszemléletünkről, ami végső soron meghatározza az ország jövőjét”.

A társadalmi nemek tudománya a tiltakozást aláírók szerint rólunk szól, ugyanúgy, mint a szociológia, betiltásával az idő kerekének visszafordítására tesznek kísérletet a döntéshozók.

Az intézet honlapján olvasható közleményt egyébként nem írta alá mindenki, viszont több Fidesz-szimpatizánsnak tartott oktató is a tiltakozók között van.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.