A gender szak betiltása a kommunizmus legsötétebb idejére emlékeztet

  • narancs. hu
  • 2018. augusztus 20.

Belpol

Az ELTE Angol–Amerikai Intézete is csatlakozott a társadalmi nemek mesterszak megszüntetése ellen tiltakozókhoz.

Hosszas belső levelezés után állt össze az ELTE Angol–Amerikai Intézetének állásfoglalása, amelyben az egyetemi „Társadalmi nemek tanulmánya” mesterszakok megszüntetését célzó minisztériumi tervezet ellen tiltakoznak. A tiltakozás azért fontos, mert a Gender Studies szakok a világon mindenhol az angol tanszékekből nőttek ki. Magyarországon is így volt. Elsőként a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kezdtek el ilyesmivel foglalkozni, az 1980-as évek közepén. Most is működik ott egy kutatócsoport, de ők egyelőre hallgatnak.


Az ELTE Angol–Amerikai Intézetének tagjai azonban megszólaltak. Az intézet honlapján közzétett levelükben szolidaritásukat fejezik ki az ELTE Társadalomtudományi Karán működő, akkreditált „Társadalmi nemek tanulmánya” mesterszak mellett. „Tiltakozunk, mert felháborítónak és hihetetlennek tartjuk, hogy a magyar kormány és az Emmi, valamint az Igazságügyi Minisztérium rendeletmódosító tervezettel avatkozik az egyetem ügyeibe azzal a céllal, hogy megszüntesse az egyetemi »Társadalmi nemek tanulmánya« mesterszakokat Magyarországon – írják közleményükben.

Az oktatók nem tartják elfogadhatónak, hogy „egy kormánydöntéssel vagy egy minisztériumi rendeletmódosítással megszüntethessenek egy olyan egyetemi szakot, amely  nemzetközileg elfogadott tudományterületet képvisel, és amelyet a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által előírt és felügyelt módon indítottak és oktatnak”.

Úgy vélik, a rendeletmódosító tervezet „veszélyes irányba” mutat: lehetővé tenné ugyanis, hogy „a kormányzat figyelmen kívül hagyja saját törvényeit, szabályozását és eljárásait, és a kommunizmus legsötétebb idejére emlékeztet, amikor olyan tudományágakat, mint a pszichológia vagy a reformpedagógia ideológiai alapon szüntettek meg”.

A közleményben azt is kiemelik, hogy az Angol–Amerikai Intézetben éppúgy, mint a Társadalomtudományi Karon, ahol a magyar nyelvű „Társadalmi nemek tanulmánya” mesterszak indult 2017-ben, feladatuknak tekintik, hogy „a hallgatókat a társadalom és kultúra, köztük a társadalmi nemek jelenségeinek kritikai vizsgálatára oktassuk. Pontosan az ilyen, demográfiai szempontból is súlyos helyzetekben a legfontosabb, hogy kiemelt figyelmet szenteljünk és tudományos igénnyel vizsgáljuk azt, hogyan befolyásolja a társadalmi szemlélet és gyakorlat, a jogi környezet és az ország gazdasági helyzete az egyén életének alakulását, vagyis azt, ahogy férfiként és nőként a társadalomban élünk és személyes döntéseket hozunk életmódunkról és értékszemléletünkről, ami végső soron meghatározza az ország jövőjét”.

A társadalmi nemek tudománya a tiltakozást aláírók szerint rólunk szól, ugyanúgy, mint a szociológia, betiltásával az idő kerekének visszafordítására tesznek kísérletet a döntéshozók.

Az intézet honlapján olvasható közleményt egyébként nem írta alá mindenki, viszont több Fidesz-szimpatizánsnak tartott oktató is a tiltakozók között van.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.