Kövér László „törvényalkotási beavatkozásokat igényel”: nem kell ahhoz Kurultáj, hogy furcsákat mondjon

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 19.

Belpol

Hol avatkozna be? Még szép, hogy az oktatásban és a tömegtájékoztatásban.

Kövér László mint az Országház elnöke már ma ünnepi interjút adott a Karc FM-nek, magvas gondolatait természetesen az MTI is közreadta.

Kövér azon túl, hogy a keresztény értékrendet mint a magyar nemzetet és (sőt) egész Európát összetartó gittet magasztalta, azért néhány érdekes dolgot is elejtett.

  • Magyarország attól nemzeti állam, hogy nemzeti kultúrája a kereszténység értékein alapul.
  • A liberalizmus rossz. („Az emberi méltóság végső garanciája maga az állam, amely azért jött létre és azért működik ma is, hogy megvédje az egyén életét, javait és emberi méltóságát más hatalmak, államok ellentétes törekvéseivel vagy bizonyos magánérdekekkel szemben. Hozzátette: utóbbiak – »hála a liberalizmusnak« – maguk alá temetik a civilizációs értékeket” – írta az MTI.)
  • 2010 és 2018 között 1278 új törvényt vagy -módosítást fogadtak el, ami szerinte világrekord.
  • Olyan törvényeket fognak elfogadni, amelyek a kormány mozgásterét szabályozzák.
  • Hogy pontosan értsük, mit jelent ez: „A következő négy év egyik fontos feladata, hogy a parlament ellenőrző funkcióját növeljék.” Összefoglalva, Kövér szerint a biztonság megteremtésének elengedhetetlen feltétele az is, hogy az önazonosságot, a nemzet kulturális-szellemi karakterét meg tudják óvni, és ez is „igényel majd törvényalkotási beavatkozásokat”, legyen szó a többi között a köznevelésről, a felsőoktatásról vagy a tömegtájékoztatásról.

Mindezek után az Echo Tv-n is sikerült nagy dolgokat mondania, ott a gendertudományokról is kifejtette álláspontját, miszerint: az, amit genderizmus néven próbálnak tudományként feltüntetni, az egyrészt ideológia, másrészt egy olyan emberkísérlet szellemi megalapozása, „ami semmivel se jobb, mint az eugenetika a náci időkben”.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.