A Rosa Parks Alapítvány, a Motiváció Egyesület és a Partners Hungary Alapítvány 425 pedagógus részvételével végzett felméréséből derült ki, hogy "a halmozottan hátrányos helyzetű roma tanulók harmada nem tudott bekapcsolódni a digitális oktatásba" - írja a 24.hu.
A cikk szerint nagy a különbség a digitális oktatáshoz való hozzáférésben: Budapesten a pedagógusok becslése szerint a diákok négyötöde részt vesz a digitális oktatásban, addig ez az arány a nagyközségekben mindössze 65 százalék.
A legnagyobb gondolt általánosságban a technikai eszközök hiánya jelenti - ez volt a vezető ok a digitális oktatásban való kimaradásra, a válaszadók szerint. A felmérésből kiderült, hogy sok esetben a tanárok ilyenkor telefonon, vagy fénymásolatokkal igyekeznek segíteni a gyerekeknek. A válaszolók 70%-a szerint ez utóbbi a jellemző a kis falvakban.
A felmérésben nyilatkozók fele úgy érezte, hogy a tanárok inkább egymásra és magukra számíthattak, mintsem a munkáltatóra. Ráadásul a szegregált intézményekben tanítók 9 százaléka sem rendelkezik korlátlan internet-hozzáféréssel, 44 százalékuk pedig korábban nem vett részt digitális oktatással kapcsolatos képzésen - írják.
A távoktatásból való kimaradás okaként minden 5. tanár jelezte az egzisztenciális okokat is, azaz azt, hogy a gyerekeknek részt kell venni a család megélhetésénk biztosításába, a házimunkákban vagy éppen a kisebb gyerekek felügyeletében. "Egy szobában többen élnek, pici babától a nagymamáig. Se hely, se lehetőség a tanulásra. Van, akit el se lehet érni online. Illetve a megélhetési problémák fontosabbak, mint az iskolai feladatok. Nincs munka, pénz, a családok éheznek" - idézik az egyik válaszolót.
A lap beszámol három kistelepülés példájáról is. Kókai Hajnalka, Nyírbátorban dolgozó iskolai mediátor arról mesél, hogy egy női roma aktivista csoporttal együttműködve 28 családnak tudtek eszközt biztosítani; de mivel sok helyen még az áramellátással is gondok vannak, itt értelemszerően az internetes oktatás sem műkődik. Sok gyerek ezért papíron kapja és oldja meg a feladatokat, de ezzel lemaradásba kerülnek a társaikhoz képest, ami a később, ha újra iskolába mennek, további gondokat fog okozni.
Orsós Géza, a Partners Hungary Alapítvány mediátoraként dolgozik a Tolna megyei Gyulajon, itt egy pályázat segítségévelt udtak húsz családot ellátni egy-egy táblagéppel. A gyerekek eddig a közösségi házban levő számítógép használatával tudtak házi feladatot megoldani. A Tolna megyei községet egyébként 80 százalékban romák lakják, a mediátor elmondása szerint legtöbbször az is nehézséget okoz, hogy a szülők sem tudtak segítséget nyújtani, mert ők sem feltétlenül ismerik ezeknek az eszközöknek a kezelését.
A csobánkai Horváth Viktória pozitívabb történetet mesél el: ők a helyi iskola és a tanoda segítségével körülbelül harminc számítógépet tudtak beszerezni. A problémát ezért ő nem annyir az eszközhiányban látja, hanem abban, hogy nem mindenki tudja megfelelően használni a szükséges informatikai rendszereket.
Digitális tanrend: magukra hagyott tanárok forradalmasíthatják az oktatást
Két napot kaptak a tanárok a digitális tanrendre átállásra - erre senki nem volt felkészülve. A módszerek újak, mégis elindult az online oktatás. Március 13-án, pénteken este jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök egy videóüzenetben, hogy március 16-ától, hétfőtől a koronavírus-járvány miatt bezárnak az iskolák és digitális tanrendben folytatják a tanévet.
