Pukli István távozása a Tanítanék mozgalomból ugyanolyan ellentmondásosra sikerült, mint az ismeretlenségből jött gyors felemelkedése. Az iskolaigazgató szerint a Lásd az embert! szlogen köré épülő, a menekültekkel szolidaritást vállaló tüntetés támogatásával a mozgalom politikailag túlzottan megosztó kérdésben nyilvánított véleményt. Ugyanakkor korábban éppen ő gúnyolta ki a Kliknek a „migráns tanulók összeírását” szorgalmazó levelét, és nem ellenezte a Ligetvédők támogatását sem. Pukli arra is hivatkozott, hogy a Tanítanék eltért eredetileg kijelölt, oktatáspolitikai céljaitól. Kiválásával egyidejűleg azonban bejelentette: elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben politikai pályára lép.
Pukli a Magyar Nemzet múlt szerdai számában közölte, hogy otthagyja a Tanítanék mozgalmat, amelynek egyik képviselője és vitathatatlanul a legismertebb arca volt. Úgy tudjuk, a mozgalom tagjai is csak az interjú megjelenésével párhuzamosan értesültek a döntésről, bár Pukli a mozgalom másik két képviselőjének írt levelében már napokkal korábban egyértelművé tette szándékait. A Tanítanék egyelőre szűkszavú nyilatkozatban reagált, sok sikert kívántak egykori társuknak és megerősítették, hogy tovább dolgoznak a magyar gyerekek jövőjéért. A pedagógusmozgalomban többen tartanak attól, hogy Pukli távozása végképp kifullaszthatja a nyári szünet és a népszavazási kampány miatt amúgy is lendületét vesztett tiltakozást. Mások a nézeteltérések tisztázására inkább lehetőségként tekintenek.
Közben Pukli egymást követő nyilatkozataiban nyitva hagyja a kérdést, hogy iskolaigazgatóként, civil mozgalmárként vagy politikusként folytatná küzdelmét az oktatási rendszer átalakításáért. Könnyű dolga biztosan nem lesz, a NER 2014 utáni civil ellenzéki ikonjai közül eddig senkinek sem jött össze a második nekifutás.
„Törley Kata nagyon lelkes, Pilz Olivér végtelenül értelmes, higgadt, és a szíve is a helyén van. Pukli István számomra mindig is kilógott közülük” – mondja a Tanítanék mozgalom vezéralakjairól egy az oktatási tiltakozásokra rálátó, a Civil Közoktatási Platformban (CKP) is érdekelt forrásunk.
A pedagógusok fokozódó elégedetlenségét a miskolci Herman Ottó Gimnázium novemberben írt, januárban nyilvánosságra hozott nyílt levele robbantotta be az év elején. Az oktatási rendszerről lehangoló képet festő levélhez rövid idő alatt 35 ezer magánszemély és 900 iskola csatlakozott. Pilz Olivér a miskolci gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnökeként az első napoktól kezdve járta a sajtót.
Pukli be
A Pukli által igazgatott budapesti Teleki Blanka Gimnázium tantestülete a korai csatlakozók között volt, a hermanosok által megfogalmazott problémákat konkrét követelésekké fogalmazták át, követelték például a Klik megszüntetését is. Törley Katalin, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára akkor került a képbe, amikor kollégáival demonstrált a helyi Klik propagandisztikus, a tanárokat megnyugtatni igyekvő fórumai ellen.
Puklit, Pilzet és Törleyt a csatlakozó iskolák elektronikus szavazással választották a Tanítanék mozgalom képviselőivé egy ötfős listából. Pukli életrajza már ekkor furcsának tűnhetett a mozgalmat kívülről figyelők előtt. A 2012/2013-as tanév óta igazgatja a Telekit, de korábban semmilyen szerepet nem vállalt a kormány oktatáspolitikája elleni tiltakozó akciókban, saját bevallása szerint 2014-ben is a Fideszre szavazott. Első komolyabb összetűzése a rendszerrel akkor történt, amikor 2015 nyarán törvénytelenül akartak tanfelügyeleti ellenőrzést tartani néhány kollégájánál.
1997 és 2007 között az MSZP tagja volt – ezzel meg is találta a kormánypárti média –, 2012-ben mégis külsősként, a fideszes önkormányzat támogatásával került a Teleki élére. Eleinte tüntettek is ellene a diákok, bár Pukli több interjújában hangoztatta, hogy a nevelőtestület 40 százalékának és a diákönkormányzat harmadának szavazatát azért megkapta (ez elmaradt a korábbi igazgató, Rudas Péter támogatottságától). Az abcug.hu riportja szerint Pukli – különösen az első hónapokban – meglehetősen autoriter és konfliktusos vezetőként tűnt fel kollégái és a diákok előtt: megnövelte az értekezletek számát, óraterveket íratott a pedagógusokkal, rászólt a túl lengén öltözött vagy a folyosón csókolózó diákokra. Intézményvezetői pályázatában hangsúlyozta a hazafias nevelés fontosságát, majd jóváhagyta, hogy az iskola rendezvényeire elhívják Dúró Dóra jobbikos képviselőt és Petrás Jánost, a Kárpátia zenekar frontemberét. Ezeket a döntéseit később hibának nevezte a Budapest Beaconnek adott interjújában.
Ha vezetői stílusa ébreszthetett is kétségeket, a progresszív pedagógia bizonyos elveit – intézményi autonómia, kompetenciaalapú oktatás – hitelesen és nagy elánnal kezdte képviselni a mozgalomban. A média kezdettől kedvelte, amit ambiciózus fellépése mellett az magyarázhat, hogy egyetlen iskolaigazgatóként állt bele a tiltakozásokba, így közvetetten és – a kormányhoz lojális sajtón keresztül – közvetve is állandóan összetűzésbe került a politikai vezetéssel. Beszédet mondott szinte valamennyi nagyobb oktatási tüntetésen. A március 15-i, Kossuth téri demonstráción felszólította Orbán Viktort és Áder Jánost: kérjenek bocsánatot az elmúlt hat évben megalázott emberektől. Ellenkező esetben először egyórás, majd folyamatosan növekvő időtartamú munkabeszüntetést ígért.
Pukli el
Ma már tudjuk, hogy a márciusi egyórás polgári engedetlenséget áprilisban kétórás figyelmeztető, majd egész napos sztrájk követte. Bár közel 25 ezer ember, a pedagógusok egyötöde részt vett a sztrájkban, a munkabeszüntetés nyomásgyakorló ereje nem volt elég az alapvető változtatások kivívásához, a további akciók pedig az érettségire hivatkozva elmaradtak. „Pukli István márciusi bejelentése hurráoptimizmusról tanúskodott, és némi tájékozatlanságról is. Nem volt átgondolt lépés” – mondja Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Mendrey szerint talán egy egész héten tartó sztrájk gondolkoztatná el mélyebben a kormányzatot. Ennek megszervezésére azonban alig van esély, hiszen a munkavállalók a sztrájk idejére nem kapnak fizetést, a pedagógusoknak pedig nincs annyi tartalékuk, hogy bevállaljanak egy ekkora kiesést.
Utólag Pukli is hibának tartja március 15-i ultimátumát. Úgy véli, ekkor került „baloldali stigma” a Tanítanék mozgalomra, sok támogató elfordult tőlük, a nyílt levelet aláíró 900 iskola jelentős részével is ekkor szakadt meg az élő kapcsolat. Ennek megismétlődésétől tartott, amikor nem támogatta, hogy a Tanítanék részt vegyen a menekültek mellett kiálló demonstráción. Menekültkérdésben egyébként nem gondol lényegileg mást, mint a mozgalom többi tagja. Legalábbis erre utal, hogy augusztusban keményen kiosztotta a Klik „migráns tanulók listázását” előirányzó levelét, egy korábbi interjújában pedig éppen a menekültek kapcsán mondta, hogy egész világképe szembekerült azzal a politikával, amit a kormányzat képvisel.
Pukli saját elmondása szerint alternatív megoldásokat is javasolt a tüntetés támogatása helyett – például azt, hogy szervezzenek fórumokat a menekültkérdésről, vagy indítsanak jótékonysági akciót. Végül mégis egyedüli kisebbségben maradt a Tanítanék tizenkét fős döntéshozó testületében (ennek a mozgalom három képviselőjén túl tagjai a Tanítanékot kezdetektől támogató aktivisták is). Pilz Olivér, a Tanítanék miskolci képviselője szerint a Lásd az embert! tüntetésen való részvételükkel nem tértek el eredeti értékeiktől. „Mindig is fontosnak tartottuk a gyengék, elesettek védelmét, és azt is, hogy egy-egy döntés előtt megfelelően tájékozódjanak az állampolgárok. A tüntetésnek tehát volt pedagógiai vonatkozása, és deklaráltan nem pártpolitikai megmozdulás volt” – mondja Pilz. A menekültkérdés megosztó voltát azért nem tartották döntő érvnek, mert nem céljuk a népszerűség-hajhászás.
A mozgalom tagjait meglepetésként érte Pukli távozása, bár az igazgató azt állítja, a bejelentés előtti pénteken írt egy levelet Pilz Olivérnek, melyben egyértelművé tette szándékait. „A kilépés szót nem használtam, de leírtam, hogy a Tanítanék óriási bukás előtt áll, hogy elvesztettek engem, én pedig elvesztettem a mozgalmat” – mondja Pukli. Egy a mozgalom mindennapjaira rálátó forrásunk szerint sok vitájuk volt Puklival, de az korábban nem merült fel, hogy ennek akár személyi következményei is lehetnek.
Pukli szerint a nézeteltérések egyik oka az volt, hogy a többieknek gyakran hozzá kellett alkalmazkodniuk. Például a március 15-i tüntetésről is azután határoztak, hogy Pukli a tévében nyilatkozta: demonstráció várható a nemzeti ünnepen. Feszültséget keltett egy szeptember eleji Magyar Idők-interjúja is, különösen a Tanítanék magjában dolgozó balos érzelmű aktivisták sérelmezték a „nincs szükség baloldali fordulatra” kijelentést. Több tagtársa nehezen tudott mit kezdeni azzal, ahogy Pukli a konzervatív értékek beemelésének szükségességéről beszélt. Nem egészen értették, mi következik ebből a mozgalom oktatáspolitikai céljaira nézve, és gyakran ideológiailag következetlennek tartották az igazgató felszólalásait. „Nem sikerült megértetnem és elfogadtatnom a többiekkel, hogy a jobb-bal megosztottság gyakorlatilag nem létezik” – mondja erről Pukli.
Október 2. után
Pukli kifarolását magyarázhatja az is, hogy az április 20-i egész napos sztrájk után a tanármozgalom érezhetően leült. Az aktivisták a nyáron öndefinícióval, stratégiaalkotással, szervezetfejlesztési aprómunkával foglalkoztak, míg Pukli „médiaérzékeny” személyiségének sokkal inkább fekszenek az éles helyzetek. Az sem kedvezett az érvényesülésének, hogy a kezdeti háromról nyár elején tizenkét fősre duzzadt a Tanítanék döntéshozó magja. A Telekiben a hatékony vezetési stílushoz szokott Pukli nehezen viselte a döntések ezzel óhatatlanul együtt járó lelassulását.
Pilz Olivér szerint szeptemberre a tanév eleji hajtás és a mindent eluraló népszavazási kampány miatt szándékosan nem szerveztek nagyobb akciót. Azt ugyanakkor sikernek tartja, hogy a közoktatás problémáit bevitték a köztudatba, és a visszás igazgatói kinevezések vagy éppen a szakképzési átalakítások okán már hiteles hangként tudtak megszólalni. Mendrey László sem tart attól, hogy Pukli kilépésével szétesne a tanármozgalom. „Mindenki arra várt, hogy végre október 3. legyen, és beszélhessünk az oktatás problémáiról. Semmi olyat nem tett a kormányzat, ami megnyugtathatta volna a tanárokat, szülőket, mindazokat, akiknek fontos az oktatás ügye” – mondja a szakszervezeti vezető.
Az minden szereplő előtt világossá vált, hogy a jelenlegi oktatási rendszer néhány alapeleméből – központosított fenntartás, államosított tankönyvpiac, a pedagógusok központi ellenőrzése – a kormány nem fog engedni. Ami felveti a kérdést, hogy mennyire legyenek „kormányellenesek” az oktatás átalakításáért küzdő szervezetek. A Tanítanék ezt a dilemmát azzal oldotta fel, hogy bár az oktatási reformért küzdenek, ha ezt a kormány nem hajlandó végrehajtani, akkor szükségképpen buknia kell. Ercse Krisztina, a CKP egyik szóvivője és koordinátora szerint kormányváltás nélkül elképzelhetetlen a platform által szorgalmazott 21. századi oktatás megvalósítása. „Ezt mi kimondhatjuk, és fel is hívhatjuk rá a társadalom figyelmét. Dönteni senki helyett sem tudunk, csak támpontokat adni a felelős döntéshez” – mondja Ercse.
Bár nem adják fel a nyomásgyakorlást sem, összességében az várható, hogy a tavalyi tanévben látottakhoz képest az oktatási szervezetek nagyobb hangsúlyt fordítanak majd a véleményformálásra. Pilz Olivér szerint a Tanítanék legfontosabb feladata az oktatásügy felszínen tartása a nyilvánosságban, továbbá a hálózatosodás: a mintegy kétszáz önkéntes erősebb bevonása, az iskolákban megalakult „kockás körök” menedzselése és az országjárás. Mendrey László úgy látja, a kármentés mellett lényeges, hogy a szakmai szervezetek olyan javaslatokat dolgozzanak ki, amelyek alapján egy felelős kormány el tudja kezdeni a rendszer újjáépítését.
Azt a törekvését Pukli István sem adta fel, hogy az alapoktól kezdve kényszerítse ki az oktatás átalakítását. Intézményvezetői mandátuma jövő augusztusig tart a Telekiben, még nem döntötte el, hogy újraindul-e. Úgy látja, a Tanítanék mozgástere beszűkült, ezért eljátszott a politikai karrier gondolatával is. Azt azonban fenntartja, hogy egyetlen jelenleg létező párthoz sem csatlakozna.
