Körkérdés a népszavazás után: „Gratulálok népemnek”

Belpol

Amennyire értelmetlen volt ez a kampány, annyira sokféle értelmezése lehetséges. Civileket, művészeket, tudósokat és elemzőket kértünk arra, hogy mondják el röviden, nekik mit jelentett a népszavazás, és szerintük mi következik belőle a jövőre nézve.
false

Fullajtár Andrea színművész Másfél évvel ezelőtt, amikor először megláttam a plakátokat, nagyon megdöbbentem, és aztán még inkább, mert bárhova mentem az országban, azt láttam, hogy a legkisebb falu is tele volt velük. Szinte fojtotta az embert ugyanannak a három gondolatnak a sulykolása. Nem lehet nem arra gondolni, hogy ilyen primitív módszerekkel lehet elérni a legtartósabb és leghazugabb eredményeket. És most nem csak a felnőtt emberekre gondolok, hanem a gyerekekre is, hiszen a kampány ugyanúgy, sőt talán még jobban is hatott rájuk.

Az eredményekből mindenképp látszik, hogy nagyon sok embert sikerült meggyőzni arról, hogy valódi veszélyt jelent ez az egész betelepítési kérdés. A félreinformáltság egészen elképesztő méreteket öltött az országban, ami azért is dühítő, mert a mi adónkból zajlott az egész hecckampány. Elsősorban ezen vagyok felháborodva, mert ha erre ennyi pénz van, akkor hogyan lehet, hogy mellette gyerekhospice-részleget kell bezárni, mert ők semmi állami támogatást nem kapnak. Ugyanakkor az érvénytelenségből az is látszik, hogy azért mégsem sikerült annyira megbolondítani ezt az országot, mint amennyire szerették volna, de azért igen mélyen belenyúltak.

A másik dolog pedig, hogy az látszik a kormányzati reakciókból, hogy ezt a nem kifejezetten sikeres népszavazást is úgy magyarázzák, hogy az ő oldalukon van az igazság. Ennek a részrehajló, nagyon leegyszerűsítő gondolkodásmódnak semmi nem szab gátat. Hiá­ba lett érvénytelen a népszavazás, ez sem elég nagy kudarc ahhoz, hogy felhívja a kormány figyelmét arra, hogy itt valamit másképpen kéne csinálni.

false

Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának magyarországi szóvivője Amikor az uniós menedékkérő-kvótákról szóló magyarországi népszavazás gondolata az év elején először felmerült, az ENSZ menekültügyi szervezete már akkor aggályainak adott hangot. Az Európai Unió tagországai hoztak egy döntést arról, hogy segítenek a menekülthullám által leginkább érintett társaiknak, mégpedig úgy, hogy közösen meghatározott kvóták mentén átvesznek tőlük menedékkérőket, akiknek az esetében ők folytatják le a menekültügyi eljárást. A népszavazás kezdeményezői viszont ahhoz akartak a magyar választópolgároktól megerősítést szerezni, hogy Magyarország utasítsa el ezt az uniós döntést. Miközben Európa azon dolgozott, hogy kialakítson egy együttműködésen, szolidaritáson és felelősségmegosztáson alapuló közös megközelítést a menekültválság kezelésére, a magyar népszavazás célja az volt, hogy ezt az uniós szintű fellépést lehetetlenné tegye.

Európa alapértékeivel és az emberiesség alapértékeivel megy szembe az, aki egy ország polgárait arra kéri, fordítsanak hátat a háborúk, a terror és az üldöztetés áldozatainak. Magyarország nem építhet falat kétségbeesett családok, kisgyerekek, anyukák és apukák, nagyszülők vagy akár fiatal férfiak előtt. Nem zárhatja be a kapuit azok előtt a kétségbeesett emberek előtt, akik azért menekültek el a hazájukból, hogy megmentsék az életüket, a gyermekeik, a szeretteik életét.

A politikának Magyarországon fel kell hagynia azzal, hogy félelmet ébreszt kiszolgáltatott helyzetben lévő, az életveszély elől menekülő emberekkel szemben. Ehelyett arra kellene törekednie, hogy segítsen valós megoldást találni napjaink menekültválságára. A megoldás pedig semmiképpen nem kerítések és falak építése. Ellenkezőleg, az, ha országokon átívelő szolidaritással befogadjuk azokat, akiknek oltalomra van szükségük, és emberségesen bánunk velük. Mindeközben pedig – szintén nemzetközi összefogással – mindent megteszünk azért, hogy újrateremtsük a békét ott, ahonnan ma háború és erőszak űz el milliókat.

false

Köves Nóra emberi jogi szakértő, Eötvös Károly Intézet Jogi szempontból a népszavazásnak meg sem szabadott volna történnie, hiszen a feltett kérdés nem felelt meg az alkotmányossági, a jogszabályi és az egyértelműségi követelményeknek. A referendum mégis lezajlott, méghozzá a Nemzeti Választási Bizottság, a Kúria és az Alkotmánybíróság asszisztálása mellett. Az, hogy a kérdés nem volt egyértelmű, azt is jelenti, hogy jogszabályváltozás – főleg alkotmánymódosítás – akkor sem következhetne a referendumból, ha az érvényes lett volna. A népszavazás érvénytelenségének figyelmen kívül hagyása teljesen abszurd, ráadásul egyáltalán nem volt egyértelmű a kérdésből, hogy a népszavazást alkotmánymódosítás követi majd. A kormányt az alkotmány korábbi módosításaikor sem érdekelte a nép véleménye, ráadásul ma Magyarországon az alkotmánymódosításról nem is lehet népszavazást kiírni – más kérdés, hogy egy demokráciában pont az alkotmányról kellene népszavazást tartani.

Az eredménynek viszont nagyon örültem vasárnap este, mert az érvénytelenség azt mutatja, hogy az elmúlt másfél év masszív gyűlöletkampánya mégsem érte el a kívánt hatást. A bojkott most inkább tekinthető protestmagatartásnak, mint érdektelenségnek, és ki­emelkedően sok volt az érvénytelen szavazat is. A magyarok ezzel a demokráciára és Európára szavaztak, ami azért üdvözölendő.

false

Tóth Csaba politológus, a Republikon Intézet igazgatója Az első és talán legfontosabb, hogy a vasárnapi népszavazás eredménye nagy kudarc a Fidesznek, hiába kommunikálják azt győzelemként. A részvétel nagyon alacsony volt, talán még a legpesszimistább fideszes várakozásokat is alulmúlta.

Szintén fontos tanulság, hogy a kicsit összeszedetlen bojkottkampány mégiscsak működött: az egyértelműen látszik az adatokból, hogy a baloldali szavazók javarészt otthon maradtak, és nem vettek részt a referendumon.

A harmadik, szintén nagyon fontos tanulság az érvénytelen szavazatok magas aránya. Soha ennyien még nem szavaztak érvénytelenül semmilyen választáson. Ez pedig azt mutatja, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és néhány civil szervezet érvénytelen szavazásra buzdító kampánya is működött – sokkal jobban, mint vártam volna. Pedig különösen nehéz dolguk volt, hiszen érvénytelenül szavazni nem egyszerű. El kellett vinni a szavazókat az urnákhoz, és meg kellett őket tanítani arra is, hogyan kell érvénytelenül szavazni, ami egy teljesen új elem volt: ezért ez a hat százalék egyértelmű sikernek tekinthető.

false

Heller Ágnes filozófus Gratulálok népemnek Olaszországból, hogy ennyi egyoldalú és minden ízében hazug, fenyegető és félrevezető propagandakampány után, ellenvéleménnyel alig találkozva, egy gyenge ellenzéktől nem­igen támogatva mégis megakadályozták a népszavazás érvényességét. Hogy Orbán Viktor győzelmet jelent, természetes, ő ugyanis mindig győzelmet fog jelenteni. Honpolgáraink ezzel szemben megvédték Európa szemében a mundér becsületét.

 

Hack Péter jogász, a Hit Gyülekezete diakónusa A népszavazással valójában senki nem nyert, inkább úgy fogalmaznék, hogy az eredmény egy erős döntetlen. Kétségtelen azonban, hogy ebben a döntetlenben a Fidesz részéről öngólok is voltak: jól látható, hogy amikor a kormány egy pillanatnyi helyzetre reagálva elfogad egy új jogszabályt, az könnyen visszaüthet. A korábbi szabályok alapján a vasárnapi népszavazás érvényes és eredményes lett volna, ez tehát egy intő jel a kormánynak.

false

Ugyanakkor az is világossá vált a Fidesz számára, hogy ha bővíteni kívánja támogatottságát, akkor vannak területek, melyeken változtatnia kell: célszerű lenne megfontolni a korrupciós ügyek megnyugtatóbb rendezését, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását, ahogyan az oktatáspolitika vagy az egészségügy területén is vannak teendői.

Azok az ellenzéki értelmezések viszont tévesek, melyek szerint ez a 3,2 millió nem szavazat nem érdekes. Az igazság az, hogy a Fidesz vasárnap óriási lépést tett a következő választás megnyerése felé. Kiderült, hogy el tud vinni annyi választót az urnákhoz, amennyivel akár újabb kétharmada is lehet a következő Országgyűlésben. Ráadásul élesben tudta tesztelni a saját kampányapparátusát: a Fidesz jelen pillanatban nagyságrendekkel felkészültebb a választásra, mint a teljes ellenzék együttvéve. Az ellenzéki pártoknak ezt a szempontot is érdemes megfontolniuk. Igaz ugyan, hogy most sikerült meghiúsítaniuk valamit, de ebből ők maguk semmit nem profitáltak.

A következő két évben kiderül az is, hogy megáll-e a menekülthullám, vagy újraindul. Ha tovább fokozódik, akkor azok, akik most nem adtak választ arra a kérdésre, hogy mihez kellene ezzel kezdeni, különösen nehéz helyzetbe kerülnek. Az európai politikusok azt mondták, hogy közös választ kell adni a problémára, de közben másfél év eltelt, és még nincs közös európai válasz. Ha valóban elindul Afrikából is a menedékkérők egy nagyobb hulláma, mint ahogyan attól sokan tartanak, akkor ez a következő választásoknak is az egyik alapkérdésévé válhat.

false

Nádasdy Ádám nyelvész, író Megnyugvással tapasztaltam, hogy a kormány hecckampánya ellenére érvénytelen lett a népszavazás. Az emberek többsége nem vette a fáradságot, hogy erre reagáljon, illetve sokan – mint ahogyan én is – elmentek, de szándékosan érvénytelenül szavaztak. Ezzel is azt fejeztük ki, hogy az egész népszavazást és az azt kísérő kampányt méltatlannak és felháborítónak tartjuk. Az első érzésem tehát a megnyugvás volt, de hogy mire jó ez az eredmény, a sok érvénytelen szavazat, azt nem tudom. Valószínűleg semmire.

 

Magyar Kornélia politológus, a Magyar Progresszív Intézet igazgatója Az eredményeket hallva az első gondolatom az volt, hogy a kormány valóban nagyon rosszul pozicionálta a népszavazást, amikor két héttel a referendum előtt Orbán Viktor arról beszélt, hogy a népszavazás érvényessége a döntő. Az 50 százalék feletti részvétel nagyon ritka, a korábbi népszavazásokon mindössze kétszer fordult elő ilyen, ezért már akkor sem értettem, hogy a Fidesz miért helyezi ilyen magasra a lécet. Ha a miniszterelnök korábban csak a nem többségéről beszélt volna, akkor sokkal könnyebben tudná a kormány sikerként értelmezni a vasárnapi referendum eredményét. Ezzel azonban lehetőséget adott az ellenzéknek, hogy az érvénytelenséget a kormány kudarcaként állítsa be, és az alacsony részvétel miatt a miniszterelnök lemondását követelje.

false

Az érvénytelenség legnagyobb tanulsága talán az, hogy a kormány egy csúcsra járatott kampánnyal – melyből a közmédia még az utolsó utáni pillanatban is elképesztő propagandával vette ki a részét – is csak a saját és a Jobbik szavazótáborát képes mozgósítani, úgy, hogy a Jobbik valójában nem is kampányolt. Pedig láthatóan az volt a kormány célja, hogy a baloldali és liberális szavazókat is megmozgatni képes integratív üggyé formálja a népszavazást. Ebből a szempontból tehát egyértelmű a sikertelenség, de azért óriási kudarcról nem beszélnék. Ismét kiderült, hogy a Fidesz vezető pozíciója megkérdőjelezhetetlen, és hogy a kormánypártok mögött áll annyi ember, mellyel könnyedén meg lehet nyerni a következő választásokat. De a népszavazás fő kérdése nem ez volt.

false

Csepeli György szociológus Azt vártam, hogy nem lesz érvényes, ennyi embert ugyanis nem lehet elhajtani egy népszavazásra, még olyan elementáris szenvedéllyel sem, mint amilyen a xenofóbia. A kérdés gyakorlatilag érthetetlen volt, az emberek pedig lusták. Ezek a tényezők tartották vissza az embereket, nem a politikai ellenállás, vagyis inkább a pszichológiai tényezők okozták az érvénytelenséget. Ezzel a kormány beleszaladt egy csapdába, ahonnan úgy próbál kiszabadulni, hogy győzelmet hirdet. De nem ez az igazi tétje a dolognak. Hogy akkor mégis mire szolgálhatott? Nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy így kondicionálják a lakosságot – azokat is, akik szavaztak, és azokat is, akik nem –, hogy Magyarországnak nincs helye az Európai Unióban. Sokat sejtető mondat volt, amit hallottunk a győzelmi sajtótájékoztatón, miszerint annak idején kevesebben szavaztak az EU-ba való belépésre, mint a most feltett kérdésre. Ezzel tehát előkészítik az unióból való kilépést, mégpedig azért, mert nekik a teljes elszigeteltség, mint ami például Belaruszt jellemzi, sokkal jobban megfelel, mint az EU, ahol mindenféle szempont és kötöttség van. Ennek fejében pedig hajlandók lemondani még arról a nem kevés pénzről is, amit az unió ad. Bár azzal biztosan úgy vannak, jövőre már úgysem kapnánk, úgyhogy fogd a pénzt és fuss alapon inkább kiléptetik az országot az EU-ból, és akkor egy örök időkre szóló totális diktatúrát hozhatnak létre. A lényeg a kondicionálás, hogy mi ázsiai nép vagyunk, nem passzolunk az Európai Unióba, hát lépjünk ki. Ugyanúgy, ahogy a britek. Az az őrült eszme fogant meg a fejükben, hogy mi leszünk majd Kelet-Európa Nagy-Britanniája.

Szántó Diana, az Artemisszió Alapítvány elnöke Az első véleményt akkor mondtuk, amikor augusztusban elindítottunk egy blogsorozatot arról, hogy mi mindenről szól vagy szólhat ez a népszavazás. Úgy éreztük, hogy a kérdés nem egyértelmű, és ilyen alapon nem lehet olyan népszavazást indítani, ami valóban az emberek véleményét tükrözi vissza. Továbbra is ezt gondoljuk róla.

false

Az alapítványunk 18 éve keményen dolgozik azért, hogy az együttélés különféle kultúrák és társadalmi csoportok között békés, kompromisszumkész és szolidáris legyen. A népszavazási kampány ennek ellenkezőjét mutatta a magyar társadalomnak, s ennek rettentően romboló hatása van, nemcsak a menekültekre, hanem az egész társadalomra nézve. Hiszen egy társadalom attól társadalom, hogy mennyire tudja integrálni magába a különbözőséget, mennyire tud organikus módon működni úgy, hogy természetes módon nem homogén. Ha ezt a képességét elveszik tőle, és a hívó szó a gyűlölet és a kirekesztés lesz, akkor ezek durván elkezdenek működni, és ez már messze túlmutat a népszavazáson.

A kampány vége felé azt is elmondtuk, hogy aki egyetért azokkal a nagyon bonyolult állításokkal, amelyekre a nem válasz van alapozva, menjen és szavazzon nemmel, de ha valamelyik kérdésben kétsége támad, az egyetlen jó lépés, ha érvényteleníti a szavazást. Nem olyan választási kérdésről beszélünk ugyanis, ahol az igenek és a nemek a mérleg két serpenyőjébe állíthatók.

Ezért aztán a kormány méltán állíthatja, hogy ő győzött. Tudtuk, ahogy ők is tudták, hogy aki elmegy szavazni, az a kormánnyal való egyetértését akarja kifejezni. Ezzel pedig nem az igen válaszok állnak szemben, hanem minden más, beleértve a távolmaradást és az érvénytelen szavazatokat is. Ilyen értelemben mindkét oldalon van győzelem: szoros verseny volt, és mi is csak reméltük, hogy ez a népszavazás érvénytelen lesz. A végeredményből látszik: a magyar társadalom erősen átvette a kampány gyűlöletdiskurzusát, mely hosszú ideig fogja még éreztetni a hatását. Viszont az is látszik, hogy az emberek többsége nem akar egy rosszul körülvonalazott véleményrendszerbe beállni, ami Európa szélére sodor bennünket, és ami egyértelműen a szolidaritás tökéletes megtagadásáról szól.

Hammer Ferenc, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője Hiába állít mást a kormánypropaganda, ez sikertelen referendum volt. Ez most nem sikerült a Fidesznek, ami fontos tény. Az érvénytelenség viszont olyan sokat nem jelent, mert értelmetlen volt a kérdés, sőt sunyi is abban a tekintetben, hogy az igen és a nem válaszok ebben az esetben nem egymás ellentétét jelentik.

false

Nyilvánvaló, hogy az egész népszavazás ugródeszka volt a következő választási kampányra, óriási mozgósítási kísérlet, amelyből kiderült, mennyi spiritusza van a kormánynak és az ellenzéknek.

A vasárnapi népszavazás fontos esemény volt, de attól, hogy nem lett érvényes, még ugyanabban az országban élünk. Csak akkor élnénk másik országban, ha érvényes lett volna.

Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke Nagyon örültünk az eredménynek, hiszen az érvénytelen szavazatok 6,27 százalékos aránya jóval magasabb annál, mint amennyire az előzetes adatok alapján számítottunk. A budapesti majdnem 12 százalék szintén örömteli eredmény. Ezek azt mutatják, hogy volt értelme a kampányunknak. Hálás vagyok annak a sok ezer önkéntesnek is, akik segítették a kampányunkat, nélkülük ez az egész nem sikerült volna.

false

Nagyon jó, hogy most ezzel – szinte akaratlanul – kiépült az országos szervezetünk, így most már elkezdhetjük országos szinten szervezni a klubunkat, ami eddig csak Budapesten működött. Az a célunk, hogy összeszedjük a városi problémákat, és amelyiket meg lehet oldani, azzal megpróbálunk kezdeni valamit, amit meg nem, azt kiröhögjük. Eddig is csináltunk vicces, figyelemfelhívó streetart dolgokat, gerillakertészkedtünk, lefestettünk padokat, építettünk tetőt buszmegállókba, és még rengeteg ötletünk van. Sok mindent nem tudtunk még megvalósítani, mert az elmúlt másfél hónapban minden időnk a kampányra ment el. Hétfőn már ki tudtam végre aludni magam, úgyhogy most egy országjárás-szerűségbe kezdünk, és folytatjuk azt, amit eddig. Nekem igazából nem az a legfontosabb, hogy hány százalékot értünk el a választáson, hanem az, hogy tudjunk értelmes feladatot adni annak a több ezer embernek, aki most körénk gyűlt. A plakátolás még nem is a világ legizgalmasabb dolga: sokkal jobb és értelmesebb lefesteni egy padot, és akkor az önkéntesek is érzik, hogy tettek valami hasznosat. Visszatérünk tehát erre, a napi politikai ügyekre való reagálást nem szívesen csinálnám, mert nem igazán látom értelmét.

Egy iráni menekült A népszavazási kampány csak arról szólt, hogy megmutassa a gyűlöletet. Ha bekapcsoltam a tévét, minden csak a migránsokról szólt, és arról, hogy szavazz a kormány álláspontja szerint. Nagyon sokat tettek azért, hogy megváltoztassák az emberek véleményét. Kilenc éve élek Magyarországon. Ezalatt azt tapasztaltam, hogy a magyar társadalom nagyon nyitott és befogadó, legalábbis a mostani menekültkrízis kirobbanásáig így volt. Segíteni akartak, érdeklődtek, és ez színesebbé tette a társadalmat. Amikor azonban a krízis elkezdődött, a társadalom pánikolni kezdett. Minderre tökéletesen rásegített a kampány, a helyzet egyre rosszabb és rosszabb lett. A kormánynak éppen hogy meg kellett volna nyugtatnia az embereket, de ők inkább a gyűlölet lángját táplálták tovább. A kampány fókuszálhatott volna arra is, hogy még többen segítsenek a menekülteknek, hogy még több civil és önkéntes legyen, és költhették volna erre is a kampányra költött pénzt.

Mindez lehet valaminek a kezdete: annak, hogy a társadalom kettészakad igenekre és nemekre. Ez viszont nem egy sikeres és kívánatos útja annak, hogy életben tartsunk egy társadalmat. Ennek nyomán csak még több konfliktus lesz a jövőben. Ezt a kampány nyilvánvalóvá is tette.

Ha a népszavazás eredményét nézzük, remélem, ez jel tud lenni, üzenet a kormánynak, hogy a nemek mellett van egy csomó ember, aki az Európai Unióval tartana, aki elfogadja az EU szabályait. Jó volna, ha ezt meghallaná a kormány, és abbahagyná a társadalom megosztását. Mert milyen dolog az már, hogy ha gazdag ember vagy, ha meg tudod venni magadnak, akkor jöhetsz Magyarországra és adnak vízumot, de néhány menekülttől félünk, és nem akarjuk befogadni őket, mert azok majd megváltoztatják az ország kultúráját, és lerombolják a kereszténységet. Szégyenletes, hogy ez ellen a néhány ember ellen mit művelnek.

Neked ajánljuk