Kannabisz és politika a Dél-Alföldön

A kender gyümölcsei

Belpol

A különösen kreatív alföldi régió az olajozás és a borpancsolás után – mellett – immár a kendertermesztésben is figyelemre méltó eseteket produkál. Ahogyan az említett két korábbi törvénytelen tevékenység, úgy manapság a kannabisz-előállítás is elérte már a politika ingerküszöbét.

Makón azt beszélik, hogy kábítószerezett az egyik képviselő. Akár igaz a híresztelés, akár nem, a városi önkormányzat többsége drogtesztet készíttetett. „Megérkezett a drogtesztem eredménye, amely természetesen minden vizsgált szerre negatív lett” – újságolta Facebook-oldalán Mucsi Tamás önkormányzati képviselő (DK), aki tucatnyi anyagra – köztük marihuána, amfetamin, kokain, morfin, barbiturát – kért vizsgálatot, de a szervezetében egyik sem volt kimutatható a július 16-án levett mintában.

Eredetileg a Fidesz vetette föl 2015-ben, hogy a 12 és 18 év közötti fiatalokat, valamint a politikusokat és az újságírókat kötelezően teszteljék. Szájer József tavaly november 27-i emlékezetes ereszmutatványa és brüszszeli igazoltatása után a Jobbik szorgalmazta ugyanezt az országgyűlési képviselőkre és kormánytagokra. Mucsi egyéni indítványára a fideszes többségű makói képviselő-testület egyhangúan döntött az önkéntes drogteszt lehetőségéről.

Mint a vagyonnyilatkozat

Az ellenzéki képviselő azért javasolta a tesztelést, mert, mint írta, „egyre többször buknak ki a Fidesz soraiból drogosok és pedofilok”, és nemrég azt hallotta, hogy „Makón is van drogban érintett képviselő”. Szerinte a testület méltóságát ilyen körülmények között úgy lehet megőrizni, ha minden képviselő szeptember 15-ig negatív drogteszttel igazolja, „hogy alkalmas feladatainak ellátására”. A június 30-i testületi ülésen olyan kompromisszum született, hogy bár kötelezni az önkormányzati törvény értelmében ilyesmire nem lehet a képviselőt, a képviselők önkéntes alapon minden évben elmennek drogtesztre. Sőt némi vita után arról is határoztak, hogy negatív eredmény esetén a tesztelés költségét az önkormányzat megtéríti (Mucsi erre nem tartott igényt). A laborpapírt ugyan nem teszik közzé, de bárki megnézheti a városházán – ahogyan a vagyonnyilatkozatokat.

„Elkészíttettük, lassan két hete. Leadtuk. Aki nem megy tesztre, gyanús, de nincs mit tenni” – mondta a Narancsnak Mágori András önkormányzati képviselő. A makói polgármesteri hivatal kérdésünkre azt válaszolta, hogy július 22-ig Farkas Éva Erzsébet polgármester (Fidesz–KDNP), valamint a kormánypárti szövetséghez tartozó összes képviselő bemutatta negatív teszteredményét a jegyzőnek. A testületnek tagja még a Velnök Közéleti Kulturális és Polgári Egyesület (VKKPE) színeiben megválasztott Gáspár Sándor, valamint a szintén a Makó település első írásos említésekor használt nevet őrző egyesület által bejuttatott, de jobbikos Zeitler Ádám.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.