Miért nem tud Trumptól megszabadulni a Republikánus Párt?

A bázis hatalma

Külpol

Donald Trump az elmúlt fél évben személyesen szinte alig van jelen az amerikai közéletben, mégis állandó tárgya a politikai vitáknak. Akár visszatér jelöltként 2024-ben, akár nem, politikája sokáig meghatározza a republikánusok irányvonalát – ez pedig nem biztató előjel az amerikai demokrácia állapotára nézve.

„Soha nem követett el az Egyesült Államok elnöke ennél súlyosabb árulást a hivatalával és az alkotmányra tett esküjével szemben. Támogatom az elnök felelősségre vonását” – jelentette ki január 12-én Liz Cheney republikánus képviselőnő, és ezzel úgy tűnt, hogy átszakadhat a gát. Hat nap telt el a Capitolium ostroma óta, és elnöksége utolsó napjaira meginogni látszott Donald Trump dominanciája a saját pártja fölött. A képviselőházi republikánus frakció harmadik számú vezetője – Dick Cheney korábbi alelnök lánya – a párt konzervatív szárnyának prominens tagjaként kiállásával azt jelezte: van igény a Trump-mentes republikánus politikára. Ha az elnök elmozdításához szükséges kétharmados szenátusi többség még ekkor sem tűnt valószínűnek, arra számítani lehetett, hogy az ellenzékbe szorult párt újragondolja stratégiáját. Másnapra azonban kiderült, hogy Cheney óriási kisebbségben van pártján belül: vele együtt csupán tíz republikánus képviselő szavazott a Trumppal szembeni vádemelésre (197-en pedig ellene), Mitch McConnell szenátusi vezető pedig a felsőházi tárgyalást Joe Biden beiktatása utáni időpontra halasztotta, ezzel megtörve az elnök elleni második impeachment eljárás lendületét.

Fél évvel később Cheney már egyértelműen a perifériára szorult a pártjában: a frakciótisztségéből leváltották, stabilan republikánus wyomingi körzetében pedig már keresik a párton belüli kihívóját a jövőre esedékes előválasztásra. Egyike a mindössze két republikánusnak a január hatodiki eseményeket vizsgáló képviselőházi bizottságban, ráadásul őt és Adam Kinzingert is Nancy Pelosi házelnök jelölte, nem pedig Kevin McCarthy frakcióvezető, aki inkább visszaléptette jelöltjeit, miután Pelosi két általa delegált személyt is megvétózott. Cheney bűne nem az, hogy nem hiszi el a Trump által hangoztatott „Nagy Hazugságot” a választási csalásról: több republikánus, köztük maga McConnell is kifejezte kétségeit az exelnök vádjait illetően. Még csak az sem, hogy megszavazta a Trump elleni vádemelést januárban – a gond vele inkább az, hogy nem hajlandó túllépni ezeken az eseményeken, és folyamatosan emlékezteti párttársait arra, hogy a támogatóik és politikusaik egy jelentős része nem fogadja el legitimnek a választási eredményeket. A párt stratégiája az lenne, hogy nem beszél január 6-ról, Cheney pedig ennek végrehajtását akadályozza.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.