Miért nem tud Trumptól megszabadulni a Republikánus Párt?

A bázis hatalma

Külpol

Donald Trump az elmúlt fél évben személyesen szinte alig van jelen az amerikai közéletben, mégis állandó tárgya a politikai vitáknak. Akár visszatér jelöltként 2024-ben, akár nem, politikája sokáig meghatározza a republikánusok irányvonalát – ez pedig nem biztató előjel az amerikai demokrácia állapotára nézve.

„Soha nem követett el az Egyesült Államok elnöke ennél súlyosabb árulást a hivatalával és az alkotmányra tett esküjével szemben. Támogatom az elnök felelősségre vonását” – jelentette ki január 12-én Liz Cheney republikánus képviselőnő, és ezzel úgy tűnt, hogy átszakadhat a gát. Hat nap telt el a Capitolium ostroma óta, és elnöksége utolsó napjaira meginogni látszott Donald Trump dominanciája a saját pártja fölött. A képviselőházi republikánus frakció harmadik számú vezetője – Dick Cheney korábbi alelnök lánya – a párt konzervatív szárnyának prominens tagjaként kiállásával azt jelezte: van igény a Trump-mentes republikánus politikára. Ha az elnök elmozdításához szükséges kétharmados szenátusi többség még ekkor sem tűnt valószínűnek, arra számítani lehetett, hogy az ellenzékbe szorult párt újragondolja stratégiáját. Másnapra azonban kiderült, hogy Cheney óriási kisebbségben van pártján belül: vele együtt csupán tíz republikánus képviselő szavazott a Trumppal szembeni vádemelésre (197-en pedig ellene), Mitch McConnell szenátusi vezető pedig a felsőházi tárgyalást Joe Biden beiktatása utáni időpontra halasztotta, ezzel megtörve az elnök elleni második impeachment eljárás lendületét.

Fél évvel később Cheney már egyértelműen a perifériára szorult a pártjában: a frakciótisztségéből leváltották, stabilan republikánus wyomingi körzetében pedig már keresik a párton belüli kihívóját a jövőre esedékes előválasztásra. Egyike a mindössze két republikánusnak a január hatodiki eseményeket vizsgáló képviselőházi bizottságban, ráadásul őt és Adam Kinzingert is Nancy Pelosi házelnök jelölte, nem pedig Kevin McCarthy frakcióvezető, aki inkább visszaléptette jelöltjeit, miután Pelosi két általa delegált személyt is megvétózott. Cheney bűne nem az, hogy nem hiszi el a Trump által hangoztatott „Nagy Hazugságot” a választási csalásról: több republikánus, köztük maga McConnell is kifejezte kétségeit az exelnök vádjait illetően. Még csak az sem, hogy megszavazta a Trump elleni vádemelést januárban – a gond vele inkább az, hogy nem hajlandó túllépni ezeken az eseményeken, és folyamatosan emlékezteti párttársait arra, hogy a támogatóik és politikusaik egy jelentős része nem fogadja el legitimnek a választási eredményeket. A párt stratégiája az lenne, hogy nem beszél január 6-ról, Cheney pedig ennek végrehajtását akadályozza.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Kesergő a két öszvérhez

A Három óriásplakát Ebbing határában és az Erőszakik rendezője minden próbálkozás során méterekkel emeli a lécet önmaga előtt, s – mint mindig – most is gond nélkül libben át felette. McDonagh ezúttal is egy elszigetelt atmoszférában kutatja az „emberi” jelző jelentéstartalmát, amelyet magasztalásként és sértésként egyaránt alkalmaz.

Elveszetten

  • SzSz

A rendező 2019-ben, a Házassági történet promókörútján vette újra kezébe középiskolás kora kedves könyvét, Don DeLillo Fehér zaját. Nem nehéz rájönni, miért épp akkor: a regény hősei egy misztikus esemény hatására hirtelen megkérdőjelezik saját szokásaikat, érzései­ket, sőt az egész életüket. Meglehet, hasonlóan érez egy filmrendező is, akinek szekere épp az Oscarig vezető, rögös és értelmetlen úton döcög.

Minden bizonytalan

A videókat és installációkat készítő szlovák képzőművész elsősorban az ún. átrajzolt, leg­inkább újságokban, könyvekben és képeslapokon talált képeken alapuló munkáival vált ismertté. E sikeres, több magángyűjteményben is megtalálható művek nemcsak az emlékeinkben élő, hanem nyomaiban még mindig fel-felbukkanó, a volt szovjet blokk lakói számára nagyon is ismerős vizuális és történeti hagyományait dolgozták fel és írták újra.

Kibontakozik lassan

Egy walesi bányászfaluban nőtt fel az idén 81 éves John Cale, de már gyerekkorában a zene iránt mutatott érdeklődést. Orgonált a helyi templomban, később brácsázni kezdett, azután Londonban, majd New Yorkban folytatott zenei tanulmányokat, ahol Aaron Copland volt a mestere.

Így is szép

A 18. század végén, a polgári hangverseny­élet hajnalán gyakran szerepelt ugyanazon a műsoron intim kamaramű, dal és nagyzenekari szimfónia, utóbbi gyakran több részletre bontva. Ezt a jótékony változatosságot idézte fel Keller András, aki nincs híján a kitűnő ötleteknek.

Elszáradt arcok

Felhajtás, a kínált holmi értékéhez képest túl nagy reklám: ezt jelenti a szerző negyedik regényének címe. A neonzöld szmájli és a betűk neonzöldje a borítón a könyvben felbukkanó árura, egy drogra utal. Az egyenmosoly a grafikai megoldásnak köszönhetően vibrál. Ez a látvány meg is alapozza az olvasmány­élményt, amelynek meghatározó vonulata a bizonytalanság.

Valóra vált álom

Az utókor korántsem elfogulatlan emlékezetében Horthy Miklós zömmel Magyarország kormányzójaként él, aki többnyire fess altengernagyi egyenruhában feszít, esetleg fehér lován léptet. Tette is mindezt 24 és fél éven keresztül, egy tengerrel nem bíró ország („király nélküli királyság”) államfőjeként.

Papás-mamás

Egy játszóházban, pontosabban egy játszóház előterében vagyunk, ahol egy egyedülálló apa és egy válófélben lévő anya várakozik a foglalkozáson lévő gyerekére. Bár kapcsolatuk kissé viharosan indul (gyermekeik összevesznek bent, és természetesen felelőst kell találni egy ilyen komoly helyzetben), de a hosszú közös várakozások alkalmával – mi sem természetesebb – összemelegednek. Eddig ideálisnak tűnik a helyzet, ugye?

Megalázva

Kedden ért véget a PDSZ meghirdette egyhetes országos, ún. gördülő pedagógussztrájk. A záróaktus a Szolidaritás Napja volt, amelyen a közoktatás szereplői mellett a szakképzési centrumok néhány intézményéből, valamint egyházi iskolákból is demonstráltak tanárok. 

Kezek az asztal felett

Jednou budem dál, jednou budem dál, jednou budem dál, já vím… – énekelte szombaton este kicsivel nyolc előtt a Vencel téren a spontán módon, mindenféle közösségi meghirdetés nélkül összeverődött sok száz fős tömeg. A megválasztott elnökként első televíziós interjújára a nemzeti múzeumba siető Petr Pavelt üdvözölték így.

Szégyen nélkül

Miközben a hajléktalan nők körében kifejezetten gyakoriak a nőgyógyászati problémák, az állami ellátáshoz való hozzáférésük finoman szólva is nehezített. A tavaly október óta működő traumatudatos nőgyógyászati rendelőben az egyszeri ellátásokon túl tartós segítséget és sokszor lelki támaszt is nyújtanak a nehéz helyzetű nőknek.