A Képzőművészeti Egyetem rektora Ádernek: Ne írja alá!

  • narancs.hu
  • 2017. április 4.

Belpol

A törvényjavaslat megszavazása a legalapvetőbb jogelveket sérti, ezt lelkiismereti okokból nem tudom elfogadni – írja Csanádi Judit.

A rektor a következő nyílt levelet írta Áder János köztársasági elnöknek a lex CEU elfogadása után:

„A Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának nyílt leveléhez csatlakozva, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektoraként felszólítom Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló, T/14686. számú törvényjavaslatot.

Elutasítok minden olyan törekvést, ami az egyetemi autonómiát korlátozza.

Csanádi Judit átveszi rektori kinevezését

Csanádi Judit átveszi rektori kinevezését

Fotó: MTI

Elfogadhatatlannak tartom az utólagos törvénykezés gyakorlatát, ami jelen esetben egyértelmű politikai akció a felsőoktatás egyik szereplője ellen.

A tudomány, a művészet és az oktatás politikától való függetlensége olyan alapérték, amit irányultságtól függetlenül minden felelős politikusnak tiszteletben kell tartania. Az NFT fent nevezett, mindenfajta szakmai egyeztetést mellőző módosítása »kiemelt kormányzati érdeknek« minősítve került beterjesztésre. Mindez bizonyítéka annak, hogy a kormányzat éppen ezen alapértékek megsértésére, az oktatás politikai szempontok alapján való irányítására törekszik. Egyértelmű, hogy ez a kormányzati érdek a nemzetközi rangsorokban legjobban teljesítő felsőoktatási intézmény, a CEU/KEE ellehetetlenítését célozza meg.

A törvényjavaslat megszavazása a legalapvetőbb jogelveket sérti, ezt lelkiismereti okokból nem tudom elfogadni.”

A CEU is Áderban reménykedik, és már petíció is indult annak érdekében, hogy a köztársasági elnök küldje el az Alkotmánybíróságnak a törvényt.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.