„Az Egyesült Államok a továbbiakban is szót fog emelni a CEU függetlenségéért”

  • - urfi -
  • 2017. április 4.

Belpol

Reagált a nagykövetség.

David Kostelancik amerikai ügyvivő lapunkhoz is eljuttatott közleménye direkt módon reagál a ma délután megszavazott CEU-törvényre. A diplomáciai érintkezés mércéjével mérve éles hangú szöveg így szól:

„Az Egyesült Államok csalódással értesült róla, hogy a Közép-európai Egyetemet (CEU) célba vevő törvényt ma gyorsított eljárással elfogadták, az Egyesült Államok, helyi és nemzetközi szervezetek és intézmények százai, valamint a tanszabadságot becsben tartó magyarok ezrei által kifejezett komoly fenntartások, illetve mindannak ellenére, amivel a CEU a magyarországi kultúrát gazdagította.

A CEU sikeres és magas presztízsű amerikai–magyar intézmény, és immár 26 éve fontos eleme az amerikai–magyar kapcsolatoknak. Az Egyesült Államok a továbbiakban is szót fog emelni a CEU függetlenségéért és háborítatlan magyarországi működéséért.”

A nagykövetség korábban figyelmeztetett, hogy a CEU „fontos sikertörténete az amerikai–magyar kapcsolatoknak, és erős kétpárti támogatást élvez az amerikai kormányban”. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője pedig szintén elég kemény hangon szólította fel a magyar kormányt, hogy „tartózkodjanak bármiféle törvényi lépéstől, amely veszélyeztetné a CEU működését vagy függetlenségét”.

Az továbbra is kérdés, hogy mi Trump és legszűkebb köre véleménye, hiszen látható, hogy vannak feszültségek és ellentétes irányú akciók az amerikai külpolitikában, de a fentiek alapján az amerikai kormány hivatalos álláspontja egyelőre egyértelmű.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.