A kormány nem tudott a budapesti kínai rendőrségről

  • narancs.hu
  • 2022. november 1.

Belpol

A hivatalos kínai álláspont szerint köztörvényes bűnözőket üldöznek világszerte, civilek szerint ez csak fedősztori.

A világszerte működő kínai rendőrségi hálózat a nemrég tisztségében ismét megerősített Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár kezdeményezésére jött létre, legalábbis a titkosszolgálati témákkal foglalkozó Intelligence Online ezt állítjaírja a HVG.

A kínai állami rendőrség a „szolgáltató állomások” hálózatát azzal az indokkal hozta létre, hogy külföldön nagyon sok olyan telekommunikációs csalás történik, amelynek elkövetői is, áldozatai is kínaiak. A kihelyezett rendőrőrsök tehát az áldozatoknak segítenek, az elkövetőket pedig megpróbálják rávenni arra, hogy térjenek haza Kínába.

Ezek a kínai tisztviselők a WeChat segítségével kapcsolatba lépnek a helyi kínai közösséggel, és olyan védelmet, adminisztratív szolgáltatást kínálnak, ami az adott ország rendőrségének munkájánál hatékonyabb lehet.

Európában azonban nem történt olyan csalás, amire a kínaiak hivatkoznak, mégis több európai országban létrehoztak rendőrségi irodákat. Az irodák működését bemutató civil szervezet munkája és a sajtó beszámolói alapján az derült ki, hogy ez a hálózat inkább a kínai rendszerrel szemben kritikus külföldi kínaiakra specializálódott.

A budapesti kínai rendőrségi központokra Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője hívta fel a figyelmet.

A HVG most arra emlékeztet, hogy az adminisztratív tevékenység, amelyet ezek az irodák a hivatalos kínai álláspont szerint végeznek, valójában a konzulátusok feladata lenne. Az nem szokatlan, hogy egy ország saját egykori polgáraival szemben fellép külföldön, jellemző ez az orosz és a török államra is, de ilyen leplezetlen, átlátszó módon ezt nem szokták művelni.

Az RTL Hollandiában megszólaltatott egy kínai férfit, akit felhívtak telefonon, utasították, jelenjen meg az egyik ilyen szolgáltató központban, aztán megpróbálták rávenni, térjen vissza Kínába. Halálos fenyegetéseket is kapott. A riportban a holland külügyi szóvivő azt mondta, hogy vizsgálják a rendőrségi állomásokkal kapcsolatos információkat, mert ha ezek a központok tényleg működnek, az illegális tevékenység.

A magyar Belügyminisztérium és a Külgazdasági és Külügyminisztérium sem tud arról, hogy Magyarországon működnek vagy működtek ilyen irodák – legalábbis ilyen válaszokat kapott Tompos Márton, aki kérdést küldött az ügyben mindkét tárcához. Pedig ez tényleg szuverenitási kérdés – írja a képviselő.

A leadképen Orbán Viktor miniszterelnököt fogadja Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.