MN: Rátérve a terrorveszélyre, elég életszerűtlennek tűnik, hogy aki terrorcselekmény elkövetésének szándékával jön Európába, pont a menekültügyi eljárást választaná, ahol leveszik az ujjnyomatát, részletesen utánanéznek, honnan jött, milyen az előélete.
KZ: Ha tisztában van a modern kori terrorizmus természetével, ez nyugodtan lehet életszerű.
A NATO főtitkára és különböző uniós biztonsági szervezetek vezetői is azt mondják, hogy a menedékkérelem lehetséges módja a beszivárgásnak. Akár új, hamis identitást is fel lehet venni. A tunéziai múzeumi merénylet egyik elkövetője hajóval akart eljutni Olaszországba, és nem azért küldték vissza, mert potenciális terroristát láttak benne. A merénylet és az azonosítás után Milánóban fogták el. Konkrét esetek is bizonyítják, hogy a menedékkérőkkel olyanok is jönnek, jöhetnek, akiknek a szándékai egyáltalán nem állnak összhangban hivatalos történetükkel.
MN: De ez a veszély akkor is fennáll, ha közvetlenül a törökországi táborokból vesszük át a menekülteket.
KZ: Abszolút biztonságot a kerítés sem fog nyújtani, de a veszély legalább csökkenthető. Napi szinten találkoznak a biztonsági szakemberek és a bevándorlási hivatal munkatársai azzal, hogy a menedékkérők között bizonytalan hátterű, nehezen felderíthető személyek vannak. Elmebetegektől a szervezett bűnözőkön át a terroristákig sokan próbálják kihasználni az országvédelmi rendszerek gyengeségeit.
MN: A 444.hu és a hvg.hu is azt írta – vezető fideszes politikusokra hivatkozva –, hogy a plakátkampány és a kerítés ötlete Habony Árpádtól származik, a kidolgozásban Arthur J. Finkelstein is részt vett. Ezt meg tudja erősíteni?
KZ: Összeesküvés-elméletekre azért nincs szükség, mert egyébként is elég számban vannak körülöttünk összeesküvések. Teljesen mindegy, hogy ki az ötletadó, hiszen a kormányzat felelősségi körébe és kivitelezésébe tartozik ez a dolog. Nem kell ahhoz sem Habony Árpád, sem Finkelstein, hogy több mint százezer ember illegálisan érkezzen. Ön sem gondolhatja, hogy ők szervezték az illegális migránsok áramlását.
MN: Az azért nem lényegtelen, hogy kommunikációs szempontokat mennyire vett figyelembe a kormány, amikor a határzárról döntött.
KZ: Nem figyelembe kell venni a kommunikációs szempontokat, a kommunikációs szempontok adják magukat. Tavaly év végén arról beszéltünk, hogy milyen irdatlan problémát jelent 43 ezer ember illegális érkezése. Ki gondolta volna, hogy idén két és félszer ennyien jönnek, és nem látszik a vége? Olyan jelenséggel állunk szemben, amelyet nem kell kitalálni, felépíteni, önmagát építi fel. Nem tudok megerősíteni semmit, főleg nem a 444 meg a HVG konspirációs téziseit.
MN: Tehát nincs arról tudomása, hogy Habony Árpád vagy Finkelstein a kormány vagy a miniszterelnök megbízásából dolgozott volna a menekültügyi kommunikáción?
KZ: Tekintettel arra, hogy nem látok bele a fejükbe, ezt sem tudom megerősíteni. Ön belelát a fejükbe?
A teljes interjú a Magyar Narancs augusztus 13-i számában olvasható.
