A kormányszóvivő Schmidt Máriával együtt gyalázta a CEU-t

  • narancs.hu
  • 2017. május 4.

Belpol

Szerinte a CEU egy virtuális egyetem. Tehát ő is egy virtuális egyetemen végzett.

Kerekasztal-beszélgetés zajlott a lex CEU kapcsán a Terror Házában, amelyen Fodor Éva és Enyedi Zsolt, a CEU két rektorhelyettese, Kovács Zoltán kormányszóvivő, Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár, valamint Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója vett részt. A vitára nem engedték be a kormánytól független média képviselőit, így azt az online közvetítésen keresztül lehetett nézni.

Kiválogattuk Kovács és Schmidt legjellemzőbb megszólalásait – ezeket aligha kell kommentálni.

Kovács Zoltán kormányszóvivő, aki korábban a CEU-n végzett, ott szerezte a PhD-jét:

Azért lenne jó, ha teljesítenék, mert ez a törvény…

A világban a döntések meghozatala állami keretek között történik.

A CEU hangulatkeltő kampányt folytat.

A CEU egy virtuálisan létező egyetem.

Ultimátumot adni egy kormánynak, az nem út.

Nem kompromisszumról beszélünk, van egy törvény.

false

 

Fotó: Ustream/Terror Háza


Schmidt Mária:

A CEU politikai támadássorozatot folytat.

A rektor roadshow-zik és összevissza beszél.

Miért viselkednek politikai szereplőként?

A rektor úr elintézte és kilobbizta az európai kötelezettségszegési eljárást.

Önök kezdték el ezt…

Amikor Egyedi Zsolt rektorhelyettes felidézte, hogy a kormány vezetői az elmúlt hetekben húszféleképpen értelmezték a lex CEU-t, Schmidt Mária azt vágta rá, hogy ilyen a jog.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.