Ha igazolódnak a gazdasági várakozások, akkor nagyon rossz idők várnak ránk

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. április 27.

Belpol

Senki sem számít jóra.

Soha nem látott mértékben, 30 ponttal zuhanyt a GKI konjunktúraindexe, az üzleti és fogyasztói várakozások egyaránt romlottak. A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint a rossz eredményeket a koronavírus-járvány okozza.

Az összesítés szerint az üzleti bizalmi index értéke a márciusi mínusz 1,8-ról mínusz 27,2-re csökkent. A fogyasztói bizalmi index változása ennél is jelentősebb, mínusz 12,1-ről mínusz 49,8-ra esett.  Korábban még soha nem fordult elő egy hónap alatt 10 százalékosnál nagyobb mérséklődés - közölték az MTI-val.

Az üzleti szférán belül minden ágazat várakozásai jelentősen romlottak. Legnagyobb mértékben, csaknem 35 ponttal a szolgáltatásoké, de a legkevésbé érintett ipariaké is mintegy 20 ponttal.
Az iparban a termelési kilátások és a rendelésállomány megítélése egyaránt sokkal rosszabb lett, egyedül a készletszintről alkotott vélemény javult kissé.

A termelés bővülésére csupán a vállalatok 5 százaléka számít a márciusi 21 százalék után, míg a csökkenéstől tartók aránya 18 százalékról 65 százalékra nőtt, az ipari bizalmi index 11 éves mélypontra esett.

  • Az építőipari bizalmi index 7 éves mélypontra esett;
  • a kereskedelmi bizalmi index 2009 elején volt alacsonyabb a mostaninál;
  • áprilisra a szolgáltató szektor vált a legpesszimistábbá, főképp a forgalmi várakozások romlottak.

A foglalkoztatási hajlandóság az elmúlt több mint hat évben pozitív volt, vagyis a létszámbővítést többen terveztek, mint leépítést. Áprilisra ez is negatív tartományba került, legnagyobb mértékben az iparban.

A lakosság leginkább a munkanélküliség emelkedésétől tart, de a gazdasági kilátásokat is kedvezőtlennek látja.  A fogyasztók tartanak az inflációtól is, ráadásul a saját várható pénzügyi helyzetüket is kedvezőtlenebbül ítélik meg.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.