A magyarok felének nem fontos a média függetlensége

  • narancs.hu
  • 2023. június 20.

Belpol

Egy friss felmérés szerint az emberek 41 százaléka olvas olyan hírforrásokat, amelyeket egyébként nem tart megbízhatónak.

Már a Fidesz-szavazók is azt érzékelik, hogy a politikai pártok közül a Fidesznek van a legnagyobb befolyása a hazai médiatartalmakra – derül ki a Mérték Médiaelemző Műhely legfrissebb, hazai hírfogyasztásokról szóló kutatásából, amit a hvg.hu szemlézett.

A korábbi kutatásokhoz hasonlóan az idei felmérésből ismét kiderült, hogy a hírforrások kiválasztását jelentősen befolyásolja a válaszadó pártállása. A pártpreferencia pedig nemcsak azt befolyásolja a, hogy mit olvasnak inkább az ellenzéki és kormánypárti szavazók, hanem azt is, hogy melyik hírforrást tartják leghitelesebbnek. A kormánypárti szavazók által a három leghitelesebbnek tartott hírforrás a Kossuth Rádió, a Hír tv és az M1, míg az ellenzéki válaszadók leghitelesebbnek az RTL Klubot, a Telexet és a HVG-t mondták. 

További különbség pártpreferenciák szerint, hogy a kormánypárti szavazók ragaszkodnak a leginkább (30 százalék) a köztévéhez, ezt (19-19 százaléka) holtversenyben követik a kereskedelmi televíziók és a hírtelevíziók, majd utolsó helyen pedig az internetes hírportálok szerepelnek a kormánypártiaknál. Az ellenzéki szavazók preferenciája egészen más, 45 százalékuk a hírportálról mondana le a legnehezebben, minden más messze leszakadva ezután következik. Az állami televíziót a megkérdezett ellenzéki szavazók mindössze 2 százaléka említette. 

A kutatás arra is kitért, hogy a válaszadók mit gondolnak a média befolyásolásáról, a szerkesztőségi tartalomba való közvetlen beleszólásról.

A teljes népesség 21 százaléka valamilyen szinten elfogadhatónak tartja, hogy politikai szereplők beleszóljanak egy újság tartalmába, a megkérdezetteknek pedig csak a fele gondolja úgy, hogy ez a gyakorlat egyáltalán nem elfogadható.

A felmérés másik meglepő eredménye, hogy a megkérdezettek 41 százaléka olvas olyan hírforrásokat, amelyekről azt gondolják, hogy azok nem a valóságot teszik közzé, nem megbízhatóak. A válaszadók szerint az Origo, a TV2, a megyei lapok és az M1 a legkevésbé megbízható hírforrások. 

A felmérés során a közéleti Youtube-csatornák és podcastok fogyasztására is rákérdeztek. Az ilyen műsorokat követők körében a legnépszerűbb a Partizán. A megkérdezettek 11 százaléka fizet valamilyen formában hír jellegű tartalomért. A legtöbben megyei lapokra adnak ki pénzt, de előkelő helyen szerepelnek azok az előfizetői projektek, amelyek az utóbbi néhány évben indultak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.