A magyarok felének nem fontos a média függetlensége

  • narancs.hu
  • 2023. június 20.

Belpol

Egy friss felmérés szerint az emberek 41 százaléka olvas olyan hírforrásokat, amelyeket egyébként nem tart megbízhatónak.

Már a Fidesz-szavazók is azt érzékelik, hogy a politikai pártok közül a Fidesznek van a legnagyobb befolyása a hazai médiatartalmakra – derül ki a Mérték Médiaelemző Műhely legfrissebb, hazai hírfogyasztásokról szóló kutatásából, amit a hvg.hu szemlézett.

A korábbi kutatásokhoz hasonlóan az idei felmérésből ismét kiderült, hogy a hírforrások kiválasztását jelentősen befolyásolja a válaszadó pártállása. A pártpreferencia pedig nemcsak azt befolyásolja a, hogy mit olvasnak inkább az ellenzéki és kormánypárti szavazók, hanem azt is, hogy melyik hírforrást tartják leghitelesebbnek. A kormánypárti szavazók által a három leghitelesebbnek tartott hírforrás a Kossuth Rádió, a Hír tv és az M1, míg az ellenzéki válaszadók leghitelesebbnek az RTL Klubot, a Telexet és a HVG-t mondták. 

További különbség pártpreferenciák szerint, hogy a kormánypárti szavazók ragaszkodnak a leginkább (30 százalék) a köztévéhez, ezt (19-19 százaléka) holtversenyben követik a kereskedelmi televíziók és a hírtelevíziók, majd utolsó helyen pedig az internetes hírportálok szerepelnek a kormánypártiaknál. Az ellenzéki szavazók preferenciája egészen más, 45 százalékuk a hírportálról mondana le a legnehezebben, minden más messze leszakadva ezután következik. Az állami televíziót a megkérdezett ellenzéki szavazók mindössze 2 százaléka említette. 

A kutatás arra is kitért, hogy a válaszadók mit gondolnak a média befolyásolásáról, a szerkesztőségi tartalomba való közvetlen beleszólásról.

A teljes népesség 21 százaléka valamilyen szinten elfogadhatónak tartja, hogy politikai szereplők beleszóljanak egy újság tartalmába, a megkérdezetteknek pedig csak a fele gondolja úgy, hogy ez a gyakorlat egyáltalán nem elfogadható.

A felmérés másik meglepő eredménye, hogy a megkérdezettek 41 százaléka olvas olyan hírforrásokat, amelyekről azt gondolják, hogy azok nem a valóságot teszik közzé, nem megbízhatóak. A válaszadók szerint az Origo, a TV2, a megyei lapok és az M1 a legkevésbé megbízható hírforrások. 

A felmérés során a közéleti Youtube-csatornák és podcastok fogyasztására is rákérdeztek. Az ilyen műsorokat követők körében a legnépszerűbb a Partizán. A megkérdezettek 11 százaléka fizet valamilyen formában hír jellegű tartalomért. A legtöbben megyei lapokra adnak ki pénzt, de előkelő helyen szerepelnek azok az előfizetői projektek, amelyek az utóbbi néhány évben indultak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.