A magyarok felének nem fontos a média függetlensége

  • narancs.hu
  • 2023. június 20.

Belpol

Egy friss felmérés szerint az emberek 41 százaléka olvas olyan hírforrásokat, amelyeket egyébként nem tart megbízhatónak.

Már a Fidesz-szavazók is azt érzékelik, hogy a politikai pártok közül a Fidesznek van a legnagyobb befolyása a hazai médiatartalmakra – derül ki a Mérték Médiaelemző Műhely legfrissebb, hazai hírfogyasztásokról szóló kutatásából, amit a hvg.hu szemlézett.

A korábbi kutatásokhoz hasonlóan az idei felmérésből ismét kiderült, hogy a hírforrások kiválasztását jelentősen befolyásolja a válaszadó pártállása. A pártpreferencia pedig nemcsak azt befolyásolja a, hogy mit olvasnak inkább az ellenzéki és kormánypárti szavazók, hanem azt is, hogy melyik hírforrást tartják leghitelesebbnek. A kormánypárti szavazók által a három leghitelesebbnek tartott hírforrás a Kossuth Rádió, a Hír tv és az M1, míg az ellenzéki válaszadók leghitelesebbnek az RTL Klubot, a Telexet és a HVG-t mondták. 

További különbség pártpreferenciák szerint, hogy a kormánypárti szavazók ragaszkodnak a leginkább (30 százalék) a köztévéhez, ezt (19-19 százaléka) holtversenyben követik a kereskedelmi televíziók és a hírtelevíziók, majd utolsó helyen pedig az internetes hírportálok szerepelnek a kormánypártiaknál. Az ellenzéki szavazók preferenciája egészen más, 45 százalékuk a hírportálról mondana le a legnehezebben, minden más messze leszakadva ezután következik. Az állami televíziót a megkérdezett ellenzéki szavazók mindössze 2 százaléka említette. 

A kutatás arra is kitért, hogy a válaszadók mit gondolnak a média befolyásolásáról, a szerkesztőségi tartalomba való közvetlen beleszólásról.

A teljes népesség 21 százaléka valamilyen szinten elfogadhatónak tartja, hogy politikai szereplők beleszóljanak egy újság tartalmába, a megkérdezetteknek pedig csak a fele gondolja úgy, hogy ez a gyakorlat egyáltalán nem elfogadható.

A felmérés másik meglepő eredménye, hogy a megkérdezettek 41 százaléka olvas olyan hírforrásokat, amelyekről azt gondolják, hogy azok nem a valóságot teszik közzé, nem megbízhatóak. A válaszadók szerint az Origo, a TV2, a megyei lapok és az M1 a legkevésbé megbízható hírforrások. 

A felmérés során a közéleti Youtube-csatornák és podcastok fogyasztására is rákérdeztek. Az ilyen műsorokat követők körében a legnépszerűbb a Partizán. A megkérdezettek 11 százaléka fizet valamilyen formában hír jellegű tartalomért. A legtöbben megyei lapokra adnak ki pénzt, de előkelő helyen szerepelnek azok az előfizetői projektek, amelyek az utóbbi néhány évben indultak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.