Miután Orbán Viktor, Tarlós István és Borkai Zsolt MOB-elnök szerda kora este úgy döntött, hogy a kormány megfutamodik a Momentum népszavazási kezdeményezése elől, és javasolja a budapesti olimpiai pályázat visszavonását, a mozgalom közleményt adott ki, amelyben azt írták,
a kormány elárult 266 ezer embert,
valamint azokat is, akik olimpiát szerettek volna Budapesten.
|
Csütörtök délelőtt 11 órakor sajtótájékoztatót tartottak a Kossuth téren, a Parlament előtt – vagyis tartottak volna, ha az Országgyűlési Hivatal engedélyezte volna, ám arra hivatkozva, hogy közvetlenül a Parlament előtt nem lehet sajtótájékoztatót tartani bejelentés nélkül, elküldték őket, így kicsit lejjebb, az Alkotmány utca végén voltak kénytelenek beszélni a momentumosok.
A mozgalom elnöke, Fekete-Győr András azt mondta, egyik szemük boldog és örül, a másik viszont sír és szomorú. „Mert egyrészt kezünkbe vettük a sorsunk, nagy dolog, hogy sikerült meghátrálásra kényszeríteni az Orbán-kormányt.” Ugyanakkor szomorúak, mert megint három magyar politikus döntött a fejünk felett a jövőnkről. „Ez gyáva dolog, mivel elárulták azokat, akik vitatkozni szerettek volna. Arról lehetett volna vitázni, hogy milyen országot szeretnénk 2020-ban, 2030-ban.
Ez arcátlanság, gyávaság, rossz magatartás
Orbán Viktor részéről” – jelentette ki Fekete-Győr András, aki szomorúnak nevezte, hogy a kormány érvek helyett hazaárulózta, Los Angeles és Párizs ügynökeinek nevezte őket. „Baromi szar dolog, hogy itt tart a magyar politika” – mondta, s a Momentum elnöke a Parlament felé mutatott. „Ha ügynököket szeretnénk keresni, akkor a mai politikai elitben tegyük” – és ezzel Fekete-Győr kifejezte, hogy az ügynökakták nyilvánosságra hozatala mellett teszik le a voksuk. Arról is beszélt, hogy szánalmas dolog a népszavazás kikerülése, de a pályázat visszavonása miatt azt már nem igazán lehet kikényszeríteni.
A magyarnarancs.hu azon kérdésére, hogy terveznek-e újabb népszavazási kezdeményezést a jövőben, Soproni Tamás, a Momentum alelnöke azt mondta, egyelőre az országjárásra koncentrálnak, és nem csupán Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében, sőt az emigrált magyarok között is szeretnék létrehozni a „cselekvés kis köreit”, amellyel a helyi problémákat próbálják megoldani: „Az állam szerepét át kell venni ott, ahol nem képes segíteni. Ez lehet akár délutáni oktatás, de lehet egy helyi népszavazás is. Az országjárás és a cselekvés kis körei lesz a következő nagy téma.”