Magyar Családtudományi Társaság alakul

A Nemzeti Együttműködés Fekhelye

  • -izs-
  • 2012. február 24.

Belpol

Amilyen a házasság és a család, olyan a kultúra. Ez a magvas gondolat a cikkünk megjelenésekor alakuló Magyar Családtudományi Társaság mottója. Mit várhatunk az akadémiai, a civil és az egyházi szféra együttműködését elősegíteni hivatott, sokadik családvédelmi szervezettől?

Nyilván önök is sokat gondolkodtak már azon, hogy mi (vagy ki) okozza a magyar társadalom és a magyar családok válságát? Hogy honnan jön a sok buzi, hogy miért dugnak a fiatalok házasság előtt nyakra-főre, hogy miért születik annyi fattyú, vagy hogy honnan veszik egyes nők a bátorságot, hogy Isten akaratával szembemenve megszakítsák a terhességüket? Végre nem kell tovább töprengenünk, mert megérkezett a rendkívül tudományos, kifejezetten szimpatikus és egy cseppet sem elborult válasz, sőt, az ellencsapás tervezete is, a pénteken megalakuló Magyar Családtudományi Társaság (MCST) alakjában.

„Az erkölcsi értelemben definiált egészséges család, az egy férfi és egy nő házasságán alapuló szeretetközösség, amelynek tagjai a feleség, a férj és az esetleges gyermekeik, beleértve a fogadott és mostohagyermekeket is. A házasságon kívül született gyermek és szülei is családot alkotnak, azonban az ilyen családok létrejötte elsősorban a közvetlen részvevők számára nagy teher, az ember méltósága és értéke miatt sem a szüleik, sem a gyermek nem ezt érdemlik.” Ilyen és ehhez hasonló bölcsességek tömkelegéből tevődik össze az MCST „küldetése”, ami olyan előremutató célokat is magában foglal, mint „a családtudomány mint tudományág hazai elfogadtatása”, illetve a „családi életre nevelés” az oktatás mindahány szintjén és szférájában.
A civil szervezet az önmeghatározás és az öncélkijelölés igen kreatív megvalósítása után és a „minimális értékrend” állhatatos terjesztése közben a tagtoborzásra helyezi a hangsúlyt. Amúgy egy állami intézményben, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetben tartják pénteki alakuló ülésüket, bár egy neve elhallgatását kérő munkatárs (!) szerint ők csak a helyet biztosítják, ám néhány alkalmazott magánemberként be fog lépni az egyesületbe. Úgy sejtjük, hogy maga az igazgató is köztük lesz, hiszen a megnyitón állítólag ő is beszédet mond. Miként Bíró László katolikus családpüspök (sic!).

 

A haza sorsát a szívükön viselő szimpatizánsok megannyi különböző szekciókban élhetik ki családvédő ösztöneiket: azok például, akik szeretnék csökkenteni az alkotmányellenes, az új alaptörvény-ellenes és a tudományellenes vélemények számát és mértékét, a kutatási szekcióba csatlakozhatnak, míg akik az ördögi médiumok drogozásra, kefélésre és buzulásra buzdító megnyilvánulásaival vennék fel a harcot, azt tárt karokkal várja a médiaszekció.
Saját külön bejáratú keresztes hadjárata mellett az MCST „a nemiséggel, házassággal, családdal foglalkozó hazai akadémiai, civil és bizonyos tekintetben az állami szféra erőinek és szakembereinek összehangolására és összefogására” is törekszik. Megvalósítandó cél, szent kötelesség, menteni való érték és legyőzendő (kirekesztendő, megalázandó, megsemmisítendő) ellenség tehát mint a tenger – felmerül a kérdés, hogy lesz-e elég ereje és kitartása minderre a társaságnak? Reméljük a legjobbakat, s amíg izgatottan várjuk a további fejleményeket, ne feledjük az MCST (egyik) mottóját: „az egyetlen nemi társra való törekvés a házasság, a család, a kultúra és a társadalom legfőbb védőbástyája és így a civilizáció alapja.”

Valahogy a Monty Python jutott eszünkbe erről az egészről:

Van sok hindu és buddhista a földön
Van sok nézet és vallási klán
Allahban oly sokan bíznak – de
Én nem voltam soha ilyen!
Római katolikus vagyok
Az egyház befogadott
Hisz bárki katolikus lehet
Aki csak él és mozog!
Nem kell a daliás termet
És nem kell, hogy legyen eszed
Az egyházé vagy abban a percben mikor
kilô az édesapád…
Hiszen…


Minden sperma drága
Minden sperma szent
És ha egy is elvész
Isten mérges fent

Minden sperma drága
Minden sperma szent
És ha egy is elvész
Isten mérges fent

Neked ajánljuk

Amatőr, archív

A borító tipográfiája és grafikai megoldásai édes-vegyes emlékeket ébreszthetnek az ötven fölötti hallgatókban. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat az 1970-es évek végétől jelentetett meg hasonló kiszerelésű válogatásalbumokat olyan zenekaroktól, amelyeknek addigra 4–5 nagylemezük volt.

Mögötte fájdalom

A fiatalon eltávozó művész (1879–1920) minikiállítását a Magyar Nemzeti Galéria a halálának 100. évfordulóján készült bemutatni, a tárlatot nagyrészt egy magángyűjtő adományára, illetve új vásárlásokra alapozták. 

Prüntyögés és pátosz

Egyre több a kortárs magyar dráma, legalábbis a függetleneknél és a budapesti main­stream színházak stúdiói­ban, és egyre látványosabb az a tendencia, hogy a szerzők, dramaturgok, rendezők a színház, és nem az irodalom felől érkeznek (ami nem jelenti azt, hogy adott esetben a darabjaik ne lehetnének esztétikailag is értékesek). Ez a pezsgés jót tesz a szcénának: kitermel egyfajta eszköztárat, módszertant, és hosszú távon a középszer színvonalát is emelheti.

Túl a szeméthegyen

A háttérben szemetes zsákokban rengeteg PET-palack. Megjelenik kék estélyiben a műsorközlő, és szájbarágós-hajlongós-negédes modorban felkonferálja Bellinitől a La sonnambulát, amelyet, ahogy ő mondja, egy nagyszerű énekesnő fog előadni. Harmad­éles a cím, aki tud olaszul, annak sérti a fülét a rossz hangsúly. 

Ismeretlen vizeken

A 19. század végén két nő egymásba szeret, aztán több mint öt évtizeden át élet- és üzlettársakként egy hajótársaság élén állnak: ez a történet fikcióként is izgalmas lenne. De Bertha Torgersen és Hanna Brummenæs valóban léteztek. A szerzőnek ez a harmadik magyarul megjelent regénye, a fordítás az előző kettőhöz (Lélegezz, Anyám ajándékai) hasonlóan Petrikovics Edit munkája. A szöveg nőtörténeti és LMBTQ-történeti szempontból egy­aránt kiemelt jelentőségű.

Politikai konstrukció

Az 1950-es évek Magyarországa és a Rákosi-rendszer kapcsán rögtön a mindent elborító Rákosi-képek ugranak be, közöttük az, amelyiken a hős egy búzamezőn kalászokat fogdos, meg persze az, hogy „Sztálin legjobb magyar tanítványához” köthető az ötvenes évek Magyarországán a „személyi kultusz időszaka”. Szinte halljuk az „éljen Rákosi” skandálást az ütemes tapssal.

Három majom egyszerre

„Nem tudom, nem emlékszem, hogy mi volt, nagyon távoli ez nekem már, ködös” – mondotta a tisztelt bíróságnak Berec Zsolt Fidesz-tag, valamikori Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlési alelnök Boldog István Fidesz-tag, volt fideszes országgyűlési képviselő tárgyalásán. Boldogot és társait korrupcióval vádolják, a volt képviselőre hatéves börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség.

Köhög, fullad

Az Orbán-rezsim szellemi, adminisztratív és morális leépülésének és kormányzóképtelenségének immár minden áldott nap megnyilvánuló tünete az a felülről gerjesztett káosz, amely az oktatásban és az egészségügyben eluralkodott. Mindkét, az ország jólétét és hosszú távú sikerességét meghatározó ágazat túljutott a válság 24. óráján, és mindkettőben a még fellelhető szakszerű működés kizárólag a benne résztvevők elhivatottságán, s még inkább a tűrőképességén múlik.

Hűséges hátország

A magyar kormány kilenc, vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással büntetett orosz oligarchát szeretne leszedetni az Európai Unió szankciós jegyzékéről. Az orosz elnök legbelsőbb körének tagjairól van szó, akiknek fontos szerepük van Putyin háborújának finanszírozásában.

Az erő nem velünk van

Orbán Viktor országstratégiáját nemrég Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója vázolta fel „Nem a szétbontásra, igen az összekapcsolásra – ez Orbán stratégiája a következő évtizedre!” címmel. Az írás egy tavaly év végén, zárt körben elhangzott Orbán Viktor-beszéd összefoglalójaként jelent meg, először a Mandiner.hu-n, majd minimális változtatással és a kormányfőre utalás nélkül a nyomtatott Mandiner hetilapban is.

Mesél az erdő

Guberálók kutatják át a déli határkerítésnél Magyar­országra bejutott ázsiai, afrikai emberek hátrahagyott holmiját, pénzt, telefont, powerbankot keresve. Az elfogott embercsempészek autóit bandák bontják szét. Az önkormányzatok hiába szerveznek rendszeres begyűjtést, nem győzik elvinni a szemetet.