Magyar Családtudományi Társaság alakul

A Nemzeti Együttműködés Fekhelye

  • -izs-
  • 2012. február 24.

Belpol

Amilyen a házasság és a család, olyan a kultúra. Ez a magvas gondolat a cikkünk megjelenésekor alakuló Magyar Családtudományi Társaság mottója. Mit várhatunk az akadémiai, a civil és az egyházi szféra együttműködését elősegíteni hivatott, sokadik családvédelmi szervezettől?

Nyilván önök is sokat gondolkodtak már azon, hogy mi (vagy ki) okozza a magyar társadalom és a magyar családok válságát? Hogy honnan jön a sok buzi, hogy miért dugnak a fiatalok házasság előtt nyakra-főre, hogy miért születik annyi fattyú, vagy hogy honnan veszik egyes nők a bátorságot, hogy Isten akaratával szembemenve megszakítsák a terhességüket? Végre nem kell tovább töprengenünk, mert megérkezett a rendkívül tudományos, kifejezetten szimpatikus és egy cseppet sem elborult válasz, sőt, az ellencsapás tervezete is, a pénteken megalakuló Magyar Családtudományi Társaság (MCST) alakjában.

„Az erkölcsi értelemben definiált egészséges család, az egy férfi és egy nő házasságán alapuló szeretetközösség, amelynek tagjai a feleség, a férj és az esetleges gyermekeik, beleértve a fogadott és mostohagyermekeket is. A házasságon kívül született gyermek és szülei is családot alkotnak, azonban az ilyen családok létrejötte elsősorban a közvetlen részvevők számára nagy teher, az ember méltósága és értéke miatt sem a szüleik, sem a gyermek nem ezt érdemlik.” Ilyen és ehhez hasonló bölcsességek tömkelegéből tevődik össze az MCST „küldetése”, ami olyan előremutató célokat is magában foglal, mint „a családtudomány mint tudományág hazai elfogadtatása”, illetve a „családi életre nevelés” az oktatás mindahány szintjén és szférájában.
A civil szervezet az önmeghatározás és az öncélkijelölés igen kreatív megvalósítása után és a „minimális értékrend” állhatatos terjesztése közben a tagtoborzásra helyezi a hangsúlyt. Amúgy egy állami intézményben, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetben tartják pénteki alakuló ülésüket, bár egy neve elhallgatását kérő munkatárs (!) szerint ők csak a helyet biztosítják, ám néhány alkalmazott magánemberként be fog lépni az egyesületbe. Úgy sejtjük, hogy maga az igazgató is köztük lesz, hiszen a megnyitón állítólag ő is beszédet mond. Miként Bíró László katolikus családpüspök (sic!).

 

A haza sorsát a szívükön viselő szimpatizánsok megannyi különböző szekciókban élhetik ki családvédő ösztöneiket: azok például, akik szeretnék csökkenteni az alkotmányellenes, az új alaptörvény-ellenes és a tudományellenes vélemények számát és mértékét, a kutatási szekcióba csatlakozhatnak, míg akik az ördögi médiumok drogozásra, kefélésre és buzulásra buzdító megnyilvánulásaival vennék fel a harcot, azt tárt karokkal várja a médiaszekció.
Saját külön bejáratú keresztes hadjárata mellett az MCST „a nemiséggel, házassággal, családdal foglalkozó hazai akadémiai, civil és bizonyos tekintetben az állami szféra erőinek és szakembereinek összehangolására és összefogására” is törekszik. Megvalósítandó cél, szent kötelesség, menteni való érték és legyőzendő (kirekesztendő, megalázandó, megsemmisítendő) ellenség tehát mint a tenger – felmerül a kérdés, hogy lesz-e elég ereje és kitartása minderre a társaságnak? Reméljük a legjobbakat, s amíg izgatottan várjuk a további fejleményeket, ne feledjük az MCST (egyik) mottóját: „az egyetlen nemi társra való törekvés a házasság, a család, a kultúra és a társadalom legfőbb védőbástyája és így a civilizáció alapja.”

Valahogy a Monty Python jutott eszünkbe erről az egészről:

Van sok hindu és buddhista a földön
Van sok nézet és vallási klán
Allahban oly sokan bíznak – de
Én nem voltam soha ilyen!
Római katolikus vagyok
Az egyház befogadott
Hisz bárki katolikus lehet
Aki csak él és mozog!
Nem kell a daliás termet
És nem kell, hogy legyen eszed
Az egyházé vagy abban a percben mikor
kilô az édesapád…
Hiszen…


Minden sperma drága
Minden sperma szent
És ha egy is elvész
Isten mérges fent

Minden sperma drága
Minden sperma szent
És ha egy is elvész
Isten mérges fent

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.