Magyar Családtudományi Társaság alakul

A Nemzeti Együttműködés Fekhelye

  • -izs-
  • 2012. február 24.

Belpol

Amilyen a házasság és a család, olyan a kultúra. Ez a magvas gondolat a cikkünk megjelenésekor alakuló Magyar Családtudományi Társaság mottója. Mit várhatunk az akadémiai, a civil és az egyházi szféra együttműködését elősegíteni hivatott, sokadik családvédelmi szervezettől?

Nyilván önök is sokat gondolkodtak már azon, hogy mi (vagy ki) okozza a magyar társadalom és a magyar családok válságát? Hogy honnan jön a sok buzi, hogy miért dugnak a fiatalok házasság előtt nyakra-főre, hogy miért születik annyi fattyú, vagy hogy honnan veszik egyes nők a bátorságot, hogy Isten akaratával szembemenve megszakítsák a terhességüket? Végre nem kell tovább töprengenünk, mert megérkezett a rendkívül tudományos, kifejezetten szimpatikus és egy cseppet sem elborult válasz, sőt, az ellencsapás tervezete is, a pénteken megalakuló Magyar Családtudományi Társaság (MCST) alakjában.

„Az erkölcsi értelemben definiált egészséges család, az egy férfi és egy nő házasságán alapuló szeretetközösség, amelynek tagjai a feleség, a férj és az esetleges gyermekeik, beleértve a fogadott és mostohagyermekeket is. A házasságon kívül született gyermek és szülei is családot alkotnak, azonban az ilyen családok létrejötte elsősorban a közvetlen részvevők számára nagy teher, az ember méltósága és értéke miatt sem a szüleik, sem a gyermek nem ezt érdemlik.” Ilyen és ehhez hasonló bölcsességek tömkelegéből tevődik össze az MCST „küldetése”, ami olyan előremutató célokat is magában foglal, mint „a családtudomány mint tudományág hazai elfogadtatása”, illetve a „családi életre nevelés” az oktatás mindahány szintjén és szférájában.
A civil szervezet az önmeghatározás és az öncélkijelölés igen kreatív megvalósítása után és a „minimális értékrend” állhatatos terjesztése közben a tagtoborzásra helyezi a hangsúlyt. Amúgy egy állami intézményben, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetben tartják pénteki alakuló ülésüket, bár egy neve elhallgatását kérő munkatárs (!) szerint ők csak a helyet biztosítják, ám néhány alkalmazott magánemberként be fog lépni az egyesületbe. Úgy sejtjük, hogy maga az igazgató is köztük lesz, hiszen a megnyitón állítólag ő is beszédet mond. Miként Bíró László katolikus családpüspök (sic!).

 

A haza sorsát a szívükön viselő szimpatizánsok megannyi különböző szekciókban élhetik ki családvédő ösztöneiket: azok például, akik szeretnék csökkenteni az alkotmányellenes, az új alaptörvény-ellenes és a tudományellenes vélemények számát és mértékét, a kutatási szekcióba csatlakozhatnak, míg akik az ördögi médiumok drogozásra, kefélésre és buzulásra buzdító megnyilvánulásaival vennék fel a harcot, azt tárt karokkal várja a médiaszekció.
Saját külön bejáratú keresztes hadjárata mellett az MCST „a nemiséggel, házassággal, családdal foglalkozó hazai akadémiai, civil és bizonyos tekintetben az állami szféra erőinek és szakembereinek összehangolására és összefogására” is törekszik. Megvalósítandó cél, szent kötelesség, menteni való érték és legyőzendő (kirekesztendő, megalázandó, megsemmisítendő) ellenség tehát mint a tenger – felmerül a kérdés, hogy lesz-e elég ereje és kitartása minderre a társaságnak? Reméljük a legjobbakat, s amíg izgatottan várjuk a további fejleményeket, ne feledjük az MCST (egyik) mottóját: „az egyetlen nemi társra való törekvés a házasság, a család, a kultúra és a társadalom legfőbb védőbástyája és így a civilizáció alapja.”

Valahogy a Monty Python jutott eszünkbe erről az egészről:

Van sok hindu és buddhista a földön
Van sok nézet és vallási klán
Allahban oly sokan bíznak – de
Én nem voltam soha ilyen!
Római katolikus vagyok
Az egyház befogadott
Hisz bárki katolikus lehet
Aki csak él és mozog!
Nem kell a daliás termet
És nem kell, hogy legyen eszed
Az egyházé vagy abban a percben mikor
kilô az édesapád…
Hiszen…


Minden sperma drága
Minden sperma szent
És ha egy is elvész
Isten mérges fent

Minden sperma drága
Minden sperma szent
És ha egy is elvész
Isten mérges fent

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.