Nem enged népszavazást a túlóráról a Nemzeti Választási Bizottság

  • MTI/narancs.hu
  • 2019. január 5.

Belpol

A Momentum és a Jobbik próbálkozott, hiába.

Egyértelműség hiányában nem hitelesítette a rendkívüli munka elrendeléséről és a munkaidőkeret legfeljebb 12 hónapos tartamáról szóló népszavazási kezdeményezéseket pénteken a Nemzeti Választási Bizottság.

Hajnal Miklós, a Momentum politikusa három kérdést nyújtott be hitelesítésre. Az első azt célozta, hogy kollektív szerződés esetén ne lehessen naptári évenként háromszáz óránál több rendkívüli munkaidőt elrendelni. Rádi Péter, az NVB elnöke a vitában felhívta a figyelmet arra, nem egyértelmű, hogy a kérdés érinti-e az önkéntes vállalás alapján végzett túlórát, mivel azt még a munka törvénykönyvére vonatkozó javaslat benyújtásakor fogalmazták meg, azonban a jogalkotás során bekerült a törvénybe az önkéntes vállalás fogalma. A bizottság többsége ezek alapján nem hitelesítette a kérdést.

A második kérdés célja az volt, hogy a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés esetén legfeljebb tizenkét hónap legyen. Rádi Péter ezt arra hivatkozva kaszálta el, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a kollektív szerződés a munkaadó és munkavállaló érdekében is eltérhet, a kérdésre válaszolók azonban vélhetik azt, hogy a népszavazással egy át nem léphető határt határozna meg a törvényalkotó, ráadásul a kérdés elhagyja a munkaidő-keret meghatározásának előfeltételeit, ezzel szerinte jogi bizonytalanságot okoz. Az NVB többsége ezért nem hitelesítette a kérdést.

A harmadik kérdés arra irányult, hogy a teljes napi munkaidő esetén ne lehessen naptári évenként kétszázötven óránál több rendkívüli munkaidőt elrendelni. Az NVB többsége szerint a kérdés megismétli a hatályos rendelkezést, ez pedig kizárja a kérdés hitelesítését, továbbá a kérdés nem rendelkezik az önkéntesen vállalható túlmunkáról.

Pintér Tamás (Jobbik) országgyűlési képviselő két kérdést adott be hitelesítésre. Az első szerint a munkavégzésre irányuló jogviszonyban a kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő lenne elrendelhető. Második kérdésének célja az volt, hogy a munkaidőkeret tartama legfeljebb tizenkét hónap lehessen. A két kérdést ugyanazzal az indokkal utasították el, mint Hajnal Miklós azonos témájú kérdéseit.

A vitában a hitelesítés mellett érvelt és szavazott Fábián Adrián választott tag, Avarkeszi Dezső DK-delegált, Borbély Andrea Jobbik-delegált, Fazekas Tamás PM-delegált és Litresits András MSZP-delegált.

Az NVB határozatai nem jogerősek, ellenük 15 napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani a Kúriánál.

(A címlapképen Rádi Péter az NVB ülésén, fotó: MTI/Máthé Zoltán.)

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.