A sok rosszindulatú és szánalmas próbálkozás közül is kiemelkedik a Magyar Idők mai cikke

  • narancs.hu
  • 2018. november 8.

Belpol

Méretes lukra futott a "tényfeltáró".

Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese Facebook posztban reagált a Magyar Idők legújabb "tényfeltáró" cikkére, melynek címe "Amerikai buktatták le a CEU-t – hanganyaggal".

A rektorhelyettes posztjában azzal kezdi, hogy méretes lyukra futott a Magyar Idők, a sok rosszindulatú és szánalmas próbálkozás közül is kiemelkedik" ez a cikk.

Enyedi ezt írta: Először is azt „bizonyítják”, hogy a Bard College-ban folyó programunk nem mesterdiplomát ad, hanem oklevelet (advanced certificate-et). Ezt a nyomozó újságírás módszereivel, egy rögzített beszélgetés hanganyagára való hivatkozással teszik. Megtehették volna persze azt is, hogy közvetlenül idéznek tőlünk, hiszen több tucat nyilatkozatunkban és kommünkénkben állítottuk ugyanezt, de akkor hol maradt volna a leleplezés.
Ami még kínosabb, a rövid beszélgetés jelentős része a Study Abroad programról szól, nem az Inequality Analysis programról. A napilapnak ezek szerint nem esett le, hogy ez egy másik program, mint az, amit tavaly indítottunk el. A Bard diákjai már hosszú évek óta járnak hozzánk cserediákokként, a Study Abroad keretében, ennek semmi köze az Inequality Programhoz.
Amikor a Magyar Idők újságírója tegnap felhívott és említette a hangfelvételt, kértem, hogy mutassa meg. A szerkesztői nem engedték. Kár, ezzel megkímélhették volna a - feltételezésem szerint - jószándékú kollégát attól, hogy a teljes inkompetencia benyomását keltse. 
A cikk azt is állítja, hogy az „advanced certificate” „nem megszokott” felsőfokú képzések esetében, ami egyértelműsíti, hogy a lap munkatársai még nem láttak belülről amerikai egyetemet. 
A leggyönyörűbb a konklúzió: „A Soros-egyetem tehát valótlanul állította korábban, hogy a BC-vel kötött megállapodásuk eredményeként képzést indítottak az Egyesült Államokban, így továbbra sem felelnek meg a magyar törvényeknek.” Írta ezt az újságíró annak ellenére, hogy átküldtem neki a New York Oktatási Hivatala igazgatójának a hivatalos levelét amiben leszögezi, hogy a Bard-os együttműködés keretében, valamint attól függetlenül New York városában, felsőfokú oktatást végzünk New York Államban.

Azt is javasoltam neki, hogy forduljon a Bard illetékes munkatársához, a tanulmányi főtitkárhelyetteshez. Ezt nem tette meg, gondolom nem engedték neki, pedig ezzel elkerülhette volna a totális leégést. Én most megtettem, és már meg is érkezett a válasz, amit idemásolok. 
Amennyiben a Magyar Idők munkatársainak szüksége lenne fordításra, csak szóljanak.

Enyedi Zsolt kifogásai egyelőre süket fülekre találtak a pártharsona szerkesztőségében, a cikk változtatlan formában olvasható a Magyar Idők honlapján.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.