A kormány a szabadalmi jogokat sem hagyja érintetlenül a járványhelyzetben

  • narancs.hu
  • 2020. május 18.

Belpol

Közegészségügyi kényszerengedélyt adtak ki az oltalom álló gyógyszerekre.

Az oltalom álló gyógyszereket és gyógyászati eszközöket is felhasználhatják a járvány elleni védekezés részeként - írja a Népszava.

A szombati Magyar Közlönyben megjelent rendelet a koronavírus-törvényre és a különleges felhatalmazásra hivatkozva mondja ki, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZNT) 2021. március végéig érvényes „közegészségügyi kényszerengedélyt” ad ki. A rendelet a szabadalmi oltalom (és kiegészítő oltalom) alatt álló gyógyszerek, hatóanyagok és egészségügyi termékek, illetve a fenti termékek, gyógyszerek előállításnál használt, oltalmazott eljárások és berendezések belföldön történő használatára terjed ki.

"Ez azt jelenti, hogy az Orbán-kabinet a járványügyi védekezés jegyében mások szabadalmaztatott fejlesztéseit is bevetheti - ám kizárólag belföldön" - értelmezi a Népszava.

A kormány viszont nem kap kizárólagos jogot a gyógyszerek, termékek hasznosítására, ahogy hasznosítási engedélyt sem adhat ki ezekre;  és szabadalmi díjat fizet az így hasznosított termékek után.

A rendelet aszerint az közegészségügyi kényszerengedély birtokában előállított gyógyszerek és eszközök csomagolásán fel kell tüntetni, milyen céllal és felhatalmazással készültek, a csomagolás nem hasonlíthat a szabadalom tulajdonosa által gyártott termékekére.

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.