A kormány a szabadalmi jogokat sem hagyja érintetlenül a járványhelyzetben

  • narancs.hu
  • 2020. május 18.

Belpol

Közegészségügyi kényszerengedélyt adtak ki az oltalom álló gyógyszerekre.

Az oltalom álló gyógyszereket és gyógyászati eszközöket is felhasználhatják a járvány elleni védekezés részeként - írja a Népszava.

A szombati Magyar Közlönyben megjelent rendelet a koronavírus-törvényre és a különleges felhatalmazásra hivatkozva mondja ki, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZNT) 2021. március végéig érvényes „közegészségügyi kényszerengedélyt” ad ki. A rendelet a szabadalmi oltalom (és kiegészítő oltalom) alatt álló gyógyszerek, hatóanyagok és egészségügyi termékek, illetve a fenti termékek, gyógyszerek előállításnál használt, oltalmazott eljárások és berendezések belföldön történő használatára terjed ki.

"Ez azt jelenti, hogy az Orbán-kabinet a járványügyi védekezés jegyében mások szabadalmaztatott fejlesztéseit is bevetheti - ám kizárólag belföldön" - értelmezi a Népszava.

A kormány viszont nem kap kizárólagos jogot a gyógyszerek, termékek hasznosítására, ahogy hasznosítási engedélyt sem adhat ki ezekre;  és szabadalmi díjat fizet az így hasznosított termékek után.

A rendelet aszerint az közegészségügyi kényszerengedély birtokában előállított gyógyszerek és eszközök csomagolásán fel kell tüntetni, milyen céllal és felhatalmazással készültek, a csomagolás nem hasonlíthat a szabadalom tulajdonosa által gyártott termékekére.

 

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.