"A tanár hónapokig nem tudhatja, hogy végül elbocsátják-e vagy sem"

Belpol

Nemrég jelent meg az a kormányrendelet, amely lehetővé teszi a rendetlenkedő pedagógusok azonnali típusú elbocsátását akár hónapokkal a kifogásolt tettük után, augusztus 1-ig. Ebben a hangulatban kezdődött hétfőn a hónap végéig tartó pedagógussztrájk, ami többek közt e rendelkezés eltörlését követeli. Ennek kapcsán beszélgettünk Zeller Judittal, a Társaság a Szabadságjogokért senior jogi szakértőjével.

 

magyarnarancs.hu: Mit tartalmaz az elégséges szolgáltatás, ami a pedagógusok sztrájkjoga korlátozásának központi eleme?

Zeller Judit: Ötvenszázalékos szolgáltatást kell nyújtani, tehát legfeljebb az órák fele maradhat el. Vannak azonban olyan diákcsoportok, akiknek minden tanórát, illetve egyéb foglalkozást meg kell tartani – például az érettségi előtt állóknak vagy a sajátos nevelési igényű gyerekeknek. Ezenkívül egész nap biztosítani kell a gyerekfelügyeletet.

magyarnarancs.hu: Ez a kötelezettség a sztrájkolók összességére vonatkozik vagy a benne résztvevőkre külön-külön?

ZJ: A sztrájkolóknak kell úgy kialakítaniuk munkabeszüntetésük rendjét, hogy az ötvenszázalékos szolgáltatás meglegyen. És van egy olyan passzusa is ennek a jogszabálynak, hogy az intézményvezető akár sztrájkolót is utasíthat arra, hogy dolgozzon, ha nincs meg ez az arány.

magyarnarancs.hu: Akinek dolgoznia kell, az nem sztrájkol, azaz megfosztják ettől a jogától. 

ZJ: Azért is nyújtottunk be alkotmánybírósági indítványt a szakszervezetek, illetve néhány tanár képviseletében, mert egyértelműen úgy gondoltuk, hogy ez nem alkotmányos kritérium.

magyarnarancs.hu: A sztrájk alapjog, bár ezzel az elnevezéssel nem szerepel az Alaptörvényben.

ZJ: A munkabeszüntetés jogaként nevezi meg az Alaptörvény.

 

 
Zeller Judit
Fotó: Kondella Misi Photography

magyarnarancs.hu: Na de ha benne van, rendelettel, még ha az veszélyhelyzeti is, módosítható Alaptörvényben szereplő rendelkezés?

ZJ: Az Alaptörvényben foglalt jogok gyakorlásának konkrét kereteit a legtöbb esetben törvény határozza meg. Például a vallásszabadságét a vallásszabadságról és az egyházakról szóló, a gyülekezési jogot az arról szóló, az egyesülési jogot a civil törvény meg a polgári törvénykönyv, és így tovább. Kell is valamiféle konkrét szabályrendszer, hiszen az alkotmányban csak annyi szerepel, hogy – az egyik példánál maradva – mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. Ebből nem tudunk meg túl sokat arról, hogy néz ki ennek a jognak a gyakorlása konkrétan, mik a korlátai satöbbi. És hát nagyon fontos, hogy az alapjogok gyakorlásának is vannak határai. Ezeket törvények szabályozzák, s rendben is van így, hiszen társadalomban élünk, s jogaink gyakorlásával például nem sérthetjük meg mások jogait. Egy alapjog gyakorlásának szabályozása tehát még nem jelenti az Alaptörvény módosítását, csak az adott alapjog kereteinek konkretizálását.

magyarnarancs.hu: Például a mentők nem sztrájkolhatnak száz százalékig.

ZJ: Természetesen, mert úgy az élethez való jogot írnánk felül.

Az alapjog határainak megvonása azonban nem mehet odáig, hogy egy alapjog teljesen kiüresedjen, hogy olyan helyzet álljon elő, mintha nem is lenne az az alapjogom.

A tanárok sztrájkjogát korlátozó törvény álláspontom szerint épp ilyen: kiüresíti a sztrájkjogot. Olyan magas szinten kell az elégséges szolgáltatást nyújtani, hogy nem marad meg a sztrájk nyomásgyakorló funkciója.

magyarnarancs.hu: Máshonnan közelítve a rendeleti szabályozást: konkrétan a háborús veszélyhelyzethez hozzáilleszthető-e az, hogy – miként a kormány indokolja – a gyerek az iskolában megfelelő oktatást kap-e, vagy sem? Azaz a veszélyhelyzetre hivatkozó jogszabály kiterjedhet-e olyan területre, amelynek nincs köze az adott veszélyhelyzethez?

ZJ: Már az első, 2020 márciusában kihirdetett veszélyhelyzetben is széleskörű tapasztalatot szerezhettünk abban, hogy a veszélyhelyzethez vagy annak az okához egyáltalán nem kapcsolódó ügyekben is teljes lelki nyugalommal alkotott rendeleteket a kormány. A TASZ erről nagyon-nagyon sokszor írt, hogy alapvetően itt van a kutya elásva. És hát három éve veszélyhelyzetben élünk gyakorlatilag. Holott az Alaptörvény a veszélyhelyzetet különleges jogrendnek nevezi. Tehát különleges helyzet. És erre a veszélyhelyzetre hivatkozik a kormány egy olyan tárgykörben, aminek tulajdonképpen semmi köze a veszélyhelyzet okához, vagy magához a veszélyhelyzethez. És persze azt is feszegethetnénk, hogy egyáltalán miért kell veszélyhelyzetet kihirdetni, a közép-európai országok közül érdekes módon egyedül nálunk.

magyarnarancs.hu: A sztrájkkal párhuzamosan futhat engedetlenségi hullám, aminek szószólói pont azt hozzák fel, hogy a sztrájkjog kiüresedett.

ZJ: Szerintem teljesen alappal. Olyannyira, hogy gyakorlatilag mi is erre hivatkoztunk az általunk készített alkotmánybírósági beadványban:

oly mértékben ellehetetlenítették a sztrájkjogot, hogy a sztrájk nem tudja azt a nyomásgyakorló funkcióját betölteni, amit be kellene töltenie.

magyarnarancs.hu: És ha valaki sztrájkol s nem veszi fel a munkát, vagy engedetlenkedik, annak ellenére, hogy kötelezően be van osztva?

ZJ: Meg kell vizsgálni, hogy ez részéről valóban jogellenes volt-e.

magyarnarancs.hu: Ha elmeszelik, az ő elbocsátását is ki lehet húzni augusztus elsejéig?

ZJ: Azt nagyon fontos tudni, hogy a jogszerű sztrájknak nem lehet következménye elbocsátás. Álláspontunk szerint az engedetlenkedők esetében sem megalapozott ez a következmény. Több jogvédő szervezet is dolgozik a tanárok elbocsátását érintő ügyeken, a Magyar Helsinki Bizottság és az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért (ÜDE) – és persze a TASZ –, hogy a már elbocsátott tanárok esetében bíróság állapítsa meg az elbocsátás jogellenességét. De ha csak formálisan nézzük, akkor igen. Ez a dátum minden olyan esetre vonatkozik, ami a – precízen rendkívüli felmentésnek vagy munkaviszony esetében azonnali hatályú felmondásnak nevezett – elbocsátást megalapozza. Nem tettek különbséget a jogszabályok abban, hogy mi lehet az oka az ilyen elbocsátásnak. Mondjuk, ha egyébként se nem sztrájkol, se nem engedetlenkedik egy pedagógus, hanem ittasan megy be. Most ezekkel az esetekkel egy kalap alá kerülnek azok, akiket egyébként jogellenes sztrájk vagy polgári engedetlenség miatt ér retorzió.

magyarnarancs.hu: Akkor ez azt jelenti, hogy egy részeges tanár is taníthat augusztus elsejéig. Ez abszurd.

ZJ: Igen, épp ez az egyik fő gond a rendelettel. A rendkívüli felmentés vagy azonnali hatályú felmondás lényege ugyanis az, hogy ha egy dolgozó olyan magatartást tanúsít, amit nem lehet tovább tűrni, akkor azonnal el lehessen küldeni. Arra, hogy az elbocsátásról döntsön, főszabályként tizenöt napja van a munkáltatónak onnantól kezdve, hogy ismertté vált előtte a dolgozó magatartása. Vagyis gyorsan küldheti el a dolgozót, de viszonylag gyorsan is kell róla döntenie. Az intézménynek épp ezt a lényegét forgatja ki teljesen a kormányrendelet, amikor hónapokra nyújtja a tizenöt napos határidőt. Látható, hogy milyen abszurd az új szabály, ha belegondolunk, hogy két eset van: vagy nem tudok valakivel tovább együtt dolgozni, mert annyira tűrhetetlen a magatartása, de akkor ezt nyilván elég gyorsan el tudom dönteni, vagy tudok vele még hónapokig tovább dolgozni, de akkor be kell ismerni, hogy annyira nem is tűrhetetlen, ahogyan viselkedett. Ennek kapcsán

az új szabályozás legfőbb gondja, hogy elnyújt egy bizonytalan, függő helyzetet, a tanár hónapokig nem tudhatja, hogy végül elbocsátják-e vagy sem.

Lássuk be: ezzel valójában a krónikus tanárhiányt ismerte be a kormány.

magyarnarancs.hu: Ezzel a rendelettel azt a hivatkozását „igazolta”, a kormány, hogy a gyerekek érdeke miatt korlátozzák a sztrájkjogot és bocsátottak el pedagógusokat, mert a tanár a munkabeszüntetéssel megfosztja a diákot a tanulás jogától. Erre mintegy reagálva írta az ön egyik kollégája, Nehéz-Posony Kata a hvg.hu-n, hogy a tanítás folyamatosságát nem a tanárnak kell biztosítania, hanem az államnak. Ugyanis nem a tanár dolga az oktatásszervezés.

ZJ: Így van. Ez nem a tanár dolga.

magyarnarancs.hu: Viszont ezt a folyamatosságot – mivel sok iskolában nincs, aki az engedetlenkedők helyébe lépjen – cinikusan szintén e jogszabállyal teremtenék meg. Mit lehet ellene tenni?

ZJ: Jogszabályt csak az Alkotmánybíróság semmisíthet meg. Persze a kormány módosíthatja, visszavonhatja, hatályon kívül helyezheti a rendeletét, de lássuk be, erre kicsi az esély. Úgyhogy igazából innen kezdve egy lehetőség van, és ez az Alkotmánybíróság. Oda lehet megfelelő eljárásokkal fordulni, ami azért nem annyira könnyű, meg hát nem is rövid idő, mert az Alkotmánybírósághoz legtöbbször úgy jut el a sérelmet szenvedett ember, hogy előtte bírósági eljárásokat indít. A Helsinki Bizottsággal meg az ÜDE-vel már el is kezdtünk azen gondolkodni, hogy milyen eljárások lehetségesek.

magyarnarancs.hu: Hogyan tudnak segíteni?

ZJ: Először is azzal, hogy megfontoljuk, milyen eljárások megindítására van lehetőség az Alkotmánybíróság előtt. Amire biztosan, az egy sztenderd dolog: ha valakit az új kormányrendelet alapján küldenek el. Az érintett indíthat munkaügyi pert, és lehet abban bízni, hogy a bíró szakmai okból már magában az eljárásban az Alkotmánybíróság elé viszi. Hiszen amikor meglátja ezt a jogszabályt, az ő fejében is megszólal a vészcsengő, és azt mondja, szerinte ez a rendelet alaptörvény-ellenes.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk