Továbbra sem nyílhat meg a Sorsok Háza

  • narancs.hu
  • 2023. január 23.

Belpol

Már Köves Slomó sem bocsátkozik jóslásokba, mikor lesz lehetséges.

"Még nem állnak rendelkezésre a kiállítási koncepció kivitelezéshez szükséges anyagi források", ezért továbbra sem adhatják át a Sorsok Házát – mondta a Népszavának Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija.

Köves most már nem is bocsátkozott jóslásokba, vajon várhatóan mikor adják át a Sorsok Házát, amely az eredeti tervek szerint 2014-ben nyílt volna meg. Ám az épület is csak 2015-re készült el, és azóta minden évben bejelentik, hogy csúszni fog az átadás, a megnyitó ideje.

"2021 vége óta sajnos nem történt számottevő előrelépés a Sorsok Háza »Élet fája – Éc Hájim« című állandó kiállításának fizikai megvalósításában" – mondta Köves a lapnak. Szerinte

másfél éve készen áll a kiállítási koncepció, de "előbb a Covid, majd a háborús helyzet és az ezzel járó gazdasági nehézségek miatt még nem állnak rendelkezésre a kivitelezéshez szükséges anyagi források".

Arra a kérdésre, mennyibe kerül a kiállítás, nem válaszolt Köves Slomó. Egy 2018-as kormányhatározat szerint a költségvetés összesen kétmilliárd forintot biztosít a kiállítási koncepció megvalósításához és kivitelezéséhez.

Köves azt viszont elmondta, több ezer órányi életútinterjút rögzítettek holokauszttúlélőkkel, és a kiállítandó tárgyak gyűjtése is lezajlott az elmúlt években, a kiállítás pedig "a legmodernebb múzeumtechnológiai megoldásokkal és friss nyelvezettel igyekszik majd felkelteni a látogatók érdeklődését". Közlése szerint februárban élesedhet a kiállítást reklámozó weboldal is, eszerint jövő hónaptól már lesz honlapja az emlékközpontnak.

Mint ismert, az épületkomplexum körül több konfliktus is kialakult az elmúlt években. Schmidt Mária személye és az érintett szervezetek közötti nézetkülönbség akadályozta a megnyitását, olyannyira, hogy már az is felmerült, más funkciót keresnek az épületnek. 2018 szeptemberében aztán Gulyás Gergely bejelentette, hogy átadják az EMIH-nek az intézményt, amely a kormány akkori közlése szerint 2019-ben meg is nyithatott volna.

Ám nem történt semmi. Köves Slomó először azt nyilatkozta, hogy 2021-ben, 2021-ben pedig azt, hogy 2022-ben nyílhat meg a Sorsok Háza. Míg 2022-ben Gulyás Gergely azt mondta: "a remény hal meg utoljára".

A Sorsok Háza létrehozása mintegy 7,5 milliárd forintba került, fenntartására és állagmegóvásra a 2017-es adatok szerint évente több mint 80 millió forintot költ az állam. Egyelőre a tulajdonosi jogokat az állam képviseletében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) gyakorolja., mert az EMIH csak a kiállítás elkészülte után veheti tulajdonba az ingatlant.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

„Még a nevén sem lehetett nevezni”

Az 50-es évek Amerikája elevenedik meg a Vágtázó lovakról című új amerikai film kockáin: Muriel és a koreai háborúból hazatérő férje, Lee Kaliforniába költözve szeretnének új életet kezdeni, ám betoppan hozzájuk Lee testvére, Julius, és felkavarja a viszonyokat. Kaszinó, lóverseny és tiltott szerelmek – Daniel Minahan mozija meglepő helyekre viszi hőseit. A rendezővel a korszakról, Douglas Sirkről és arról is beszélgettünk, milyen érzés játékfilmen dolgozni olyan sorozatok után, mint a Trónok harca vagy a Homeland.