A futballprivatizáció sorsa: Veszett fejsze

szerző
Somlai János
publikálva
1999/17. (04. 29.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kitettek magukért az utóbbi hetekben a magyar futballt igazgató politikusok. Deutsch Tamás sportminiszter páratlan bravúrral egy platformra terelte Katona Bélát, a Vasas szocialista párti elnökét Lányi Zsolttal, Újpest kisgazda fenegyerekével. A budapesti sportingatlanokat féltő vidékfejlesztők ezután kétszer is leszavazták Deutschot a parlamentben. Torgyán pártelnököt ez annyira feltüzelte, hogy az UTE elleni rangadóra melegítő zöld-fehér kemény mag rendőri megregulázása után nekiment Pintér Sándor belügyminiszternek is. Ami ennél, félő, sokkal fontosabb: a háttérben közben csendesen léket kapott a céljait tekintve egészen normális sportminisztériumi futballkoncepció.

Kitettek magukért az utóbbi hetekben a magyar futballt igazgató politikusok. Deutsch Tamás sportminiszter páratlan bravúrral egy platformra terelte Katona Bélát, a Vasas szocialista párti elnökét Lányi Zsolttal, Újpest kisgazda fenegyerekével. A budapesti sportingatlanokat féltő vidékfejlesztők ezután kétszer is leszavazták Deutschot a parlamentben. Torgyán pártelnököt ez annyira feltüzelte, hogy az UTE elleni rangadóra melegítő zöld-fehér kemény mag rendőri megregulázása után nekiment Pintér Sándor belügyminiszternek is. Ami ennél, félő, sokkal fontosabb: a háttérben közben csendesen léket kapott a céljait tekintve egészen normális sportminisztériumi futballkoncepció.

A leendő, üzleti alapon működő profibajnokság megszervezését előkészítő háttértárgyalásokon ugyanis szó sem esett arról, hogy a szervező cég birtokolná a televíziós és reklámjogokat. Így pedig a valószínűleg bekövetkező létszámcsökkenés ellenére az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) legfontosabb reformterve vérezhet el. Vagyis az, hogy a hazai focit egy komolyabb befektető bevonásával tényleg üzleti alapra helyezzék.

Az eddigi tárgyalásokon arról esett szó, hogy a profibajnokságot szervező céghez a Hivatásos Labdarúgó Ligával kapcsolatos jogok - annak neve, logója, címere - kerülének. Ebbe nem tartoznak bele a televíziós közvetítői jogok vagy a pályák reklámfelületei - közölte a MaNcs kérdésére Fülöp Ferenc, az MTK klubigazgatója. Mészöly Kálmán, a liga elnöke viszont még úgy tudja, hogy a bajnokságot az eredeti tervek szerint, tokkal-vonóval értékesíthetik.

A sportminisztérium felállítása után Dénes Ferenc, a tárca helyettes államtitkára még azt nyilatkozta a MaNcsnak, hogy a profi futballklubok átvilágítása után, az angol Premiership vagy az amerikai profi kosárlabda-bajnokság (NBA) mintájára egységes üzleti vállalkozássá alakított magyar bajnokságot külföldi könyvvizsgáló cégek segítségével kell privatizálni (MaNcs, 1998. december 17. ).

A privatizáció Dénes elképzelései szerint azzal kezdődne, hogy nemzetközi pályázaton keresnének egy olyan könyvvizsgáló céget, amely már foglalkozott bajnokságszervezéssel. A nyertes elvégezné a futballcsapatokat működtető cégek teljes szervezeti és pénzügyi átvilágítását, a frissen szerzett ismeretek birtokában kidolgozná az új profiliga szerkezetét, majd befektetőt keresne. A bajnokság megrendezése előbb a jelenlegi ligából létrehozandó részvénytársaság, majd innen egy várhatóan külföldi nagytőkés kezébe kerülne. "Úgy néz ki, lenne érdeklődés Angliából is" - mondta a MaNcs kérdésére Mészöly.

De miért is fizetne egy centet is a megálmodott befektető? Dénes Ferenc szerint egyetlen magyar futballcsapatba nem éri meg komoly összeget befektetni, az egész bajnokságba azonban már igen. A bajnokság megszerzése az azt szervező társaságnak - és ebben a reménybeli befektető mellett a csapatok is tulajdonosok lennének - persze csak akkor számítana jó üzletnek, ha a céghez kerülnének az igazi pénzt hozó közvetítési és reklámjogok. A sportminisztérium induláskor jelentős összeggel szállna be. Ebből, illetve a külföldi tulajdonos által kifizetett összegből konszolidálnák a közismerten legatyásodott klubokat, megteremtenék a profi bajnokság infrastruktúráját és kipofoznának több stadiont. A televíziós, reklám- és egyéb bevételek a bajnokságot szervező társasághoz folynának be, mivel ez értékesítené a jogokat is. A tulajdonos klubok ezután részesednének a nyereségből.

Az így már könnyen prognosztizálható Siófok-Vác Bajnokok Ligája-döntőig azért még meg kell ugrani néhány akadályt. Ezek közül az egyik legmagasabb a tévéközvetítési jogok körüli tisztázatlan viszonyok.

A jogokért jelenleg Bodnár György szaknévsoros vállalkozó és az MLSZ pereskedik; ez utóbbi maga sem vádolható kristálytiszta jogviszonyokkal. Ha másodfokon is nyer az MLSZ, akkor a minisztériumnak a szövetséggel kell valahogy megállapodnia. (Az MLSZ jelenlegi vezetése ellen talán éppen ezért kellett az ISM-nek hadra lépnie.) Bodnár és az ISM között már körvonalazódik az esetleges megállapodás, a szaknévsoros "jelképes összegért lemondana a majdani Liga Rt. javára" - nyilatkozta korábban a sportminiszter. "Relatív dolog, hogy kinek mi a jelképes összeg" - reagált Bodnár, de megjegyezte, hogy ez valóban kevesebb lenne, mint egy atom-tengeralattjáró ára. Az egyesületek közül ugyanakkor már többen jelezték: saját maguk szeretnék értékesíteni mérkőzéseik közvetítési jogát.

A közvetítési és reklámjogok nélkül a magyar bajnokság már nem tűnik annyira vonzó befektetésnek. A MaNcs kérdésére Dénes Ferenc korábban úgy számolt, hogy a magyar futball üzleti pályára állításához összesen 50-60 milliárd forintnyi tőkére lenne szükség. Ezt persze nem egyedül a külföldi befektető állná: beszállna az állam, az önkormányzatok és a magyar fociba invesztáló számos cég is.

"A döntés formálisan a klubok és a liga kezében van" - szögezte le kérdésünkre Dénes Ferenc. Az ISM reformtervének sarokpontja a bajnokság létszámának csökkentése és privatizálása. "Ha ezek nem valósulnak meg, nincs állami szerepvállalás. Ez esetben a magyar labdarúgás szervezeti rendszere meghalt. Azokban az országokban, ahol a futballt üzleti alapra helyezték, a nagy átalakítás mindenütt állami pénzből történt" - tette hozzá azok kedvéért, akik nem értettek volna az előző mondatból.

Ám a kemény nyilatkozatok dacára az ISM a területi elv kérdésében máris meghátrálni látszik. A tárca korábban ugyancsak a sarkalatos pontok között említette a kiegyensúlyozottabb regionális jelenlét elvét, vagyis azt, hogy a bajnoki létszám 18-ról 12 csapatra való csökkentésével párhuzamosan szüntessék meg a fővárosi együttesek túlsúlyát. A Mészöly Kálmán vezette liga és a klubok képviselői tárgyalásaikon a csökkentésbe belementek, a területi elv azonban a jelek szerint elvérzett. "A tizenkét csapatos első osztály mindenképpen előnyös megoldás lenne, sőt én még kisebb létszámot is el tudnék képzelni. A résztvevőket azonban nem központilag, hanem a bajnoki helyezés alapján kell kijelölni" - nyilatkozta Mészöly.

"Úgy tűnik, hogy az ISM bármilyen megoldást elfogad, csak csökkenjen a létszám tizenkettőre" - fogalmazott Fülöp Ferenc. A területi kiegyenlítésről szoló koncepció bukása nem csoda, hiszen ha megvalósul, akkor az öt hagyományosan nagy budapesti klub (Vasas, MTK, FTC, Kispest, UTE) közül valamelyik kibukott volna az első osztályból.

Ezek elnöki székeiben azonban - a magántulajdonban lévő MTK-t kivéve - csupa vezető politikus ül. A polgári koalíció kisebbik pártja klubvezéri pozíciók elfoglalásában túltett a kommunistákon is: Torgyán a Fradi, Szabó János a Kispest, Lányi Zsolt pedig az Újpest elnökeként építheti tovább a kisgazdák legendás sportpolitikáját. A Vasast a még titkosszolgálatos minisztersége alatt becserkészett Katona Béla (MSZP) próbálja talpon tartani. Az SZDSZ mindenesetre nemrég olyan módosító indítványt nyújtott be a parlamentnek, amely megtiltaná, hogy magas beosztású kormányhivatalnok vezethessen költségvetési pénzzel is támogatott klubot.

Az egész átszervezési történet másik kulcseleme a stadionok és általában a sportingatlanok tulajdon-, illetve kezelési joga. Mint tudjuk, Deutschék szeretnék ezeket minisztériumnál tudni, az egyesületek viszont, hogy, hogy nem, inkább maguknál tartanák. Pontosabban fagyasztanák a jelenlegi jogviszonyokat, ami az FTC esetében a Földművelési, a Kispestében a Honvédelmi Minisztérium tulajdonosi jogát jelenti. Ez volt az a pont, amelyiken az FKGP belső hármasa összeborult Katonával: a Vasas ingatlanjainak minisztériumi lenyúlása miatt Torgyánék közös sajtótájékoztatón biztosították szolidaritásukról az angyalföldi munkás egyesületet. Az ISM elleni kisgazdatámadások azt mutatják, hogy a magyar foci reinkarnálására tett próbálkozások ürügyén kemény politikai pozícióharc folyik. Jövőre mindenesetre lesz egy kétséges kimenetelű köztársaságielnök-választás, a világon legismertebb magyar pedig még akkor is Puskás Öcsi lesz.

Somlai János

szerző
Somlai János
publikálva
1999/17. (04. 29.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra