Magyari Zoltán: Nyolcvan százalékban olyan balesetek történnek, melyek bizonyos fokú előrelátással megakadályozhatók lettek volna. Ez részben kulturáltság kérdése, részben, hogy Magyarországon nem hívják fel az emberek figyelmét: ha ezt fogod csinálni, nagy valószínűséggel ez fog történni.
Magyar Narancs: De elmondják.
MZ: Nem mondják. A következő történik. A média híre arról szól, hogy összeütközött két autó, 26 sérült, 14 meghalt, 12-t bevittek a kórházba, és megmentették az életüket. De soha senki nem mutatja meg, hogy egyiknek lába nincs, a másiknak keze, a harmadik tolószékben. A közösség abban a boldog tudatban él, hogy az orvosok megmentették az életét, de ha előre megmutatnák, édesapám, így mentik meg az életed, másképp viselkedne. Van bennünk egy hamis biztonságérzet. Ezt világszerte a média táplálja.
MN: A vértócsákat mutatják.
MZ: A vértócsákat igen. Tudja, mit nem mutatnak? Ez az az ember, akit kirángattak ebből az autóból, és utána vidáman kerekezik a tolószékén. Ez az az ember, aki beugrott a Balatonba, és egész teste béna. Közhelyszerűen hangzik, de az akciófilmek is ezt a képet erősítik. Mert a filmben a Schwarzeneggert vállon lövik, szépen beköti magának, még jobban is néz ki.
MN: Jó, de ezt azért nem hiszik el.
MZ: Elhiszik. Amikor behoznak ide egy beteget, egyetlen golyó van benne, és nyomorék lesz. Nem fogják fel. Vagy az a kisportolt, barna srác egyszer ugrik bele a Balatonba, soha többé nem fog megmozdulni semmije, és három év múlva könyörög azért, hogy végre haljon meg. Behozzák, három hét múlva egy csontváz, és három év múlva csontváz az egész családja, és már ők is a halálát kívánják, mert elegük van belőle.
MN: Ha ezt bemutatnák, mindenki szonárral menne ki a partra, hogy a csukafejes előtt bemérje a medert?
MZ: A BBC-n volt egy sorozat, Homewatchnak hívták. Főműsoridőben, két percben mutattak egy-egy ilyen drámát.
MN: Mi volt a két percben?
MZ: Ez az ember, aki beugrott a vízbe, most itt fekszik a vízágyon, semmijét nem tudja megmozdítani, etetni-itatni kell, gép lapoz, ha olvasni akar, a fenekén meg ekkora lukak vannak, mert lerohadt róla a hús. A média a jogi nyelvezetet veszi át, ami szerint a súlyos sérülés 8 napon túl gyógyul, de a maradandó károsodásokról szinte nem is esik szó. A statisztika Angliában a filmet követően tízszázalékos balesetcsökkenést mutatott. Persze ezeket a filmeket nem kora délután kell vetíteni, amikor a nagymamák megtudhatják, hogy nem jó, ha 180-nal döngetnek a Porschéjukkal, hanem főműsoridőben.
MN: Ha véletlenül készülne magyar változat, mi lenne benne?
MZ: Motorosok számára kötelező a bukósisak. Az azonban szinte teljesen hiányzik a köztudatból, hogy a bukósisakok egyetlen balesetre készültek, tehát nagyobb ütés után be kéne vizsgáltatni, kibír-e még egyet. A másik, hogy tudomásom szerint csak olyan bukósisakot lenne szabad árusítani, amely egyrészt takarja az állat, másrészt plexilappal védi a szemet. Az emberi test úgy néz ki, mint egy bot, amin egy hatalmas súlyt egyensúlyoznak. Ütközéskor a fej elindul előre, és az ostoreffektus révén megálláskor visszarándul. Ezért szabályozzák ma már a profi bokszot is: ha az egyik megrogyott, és nem tud védekezni, kap egy hatalmasat, leszakad a feje. Csak a bőr tartja. Ez a Tyson-Holyfielden is megtörténhetett volna, ha nem intik be a technikai KO-t. Holyfield ökle mindenesetre már elindult. Az olyan autókban, amelyekben nincsen rendes fejtámla, a test visszapattanása után könnyen elszakadhat a gerincoszlop. Vagy a támla túl kemény, és épp az okozza a sérülést.
MN: Több ismerősömet az mentette meg, hogy nem volt bekapcsolva a biztonsági öv.
MZ: Biztosan van ilyen. Olyan is előfordulhat, hogy az ember elindul részegen, félúton elalszik, és becsúszik az árokba, közben összedől a híd, tehát az mentette meg, hogy részegen vezetett. Egy máltai kongresszuson szóba került a helyi fóbia: a tengerparton kanyargó útról könnyen a vízbe lehet zuhanni, és ha nincs bekapcsolva a biztonsági öv, könnyebb kimászni. Pedig a zuhanás közben a biztonsági öv az embert feszesen tartja. Beleesik a vízbe, egy mozdulat, és az öv ki van kapcsolva. Ha nem volt bekötve, és nincs szerencséje, esés közben összevissza veri a fejét az autóban, elájul, és mire hat perc múlva magához tér, meg is fulladt.
MN: Volt, aki oldalvást csapódott a villanyoszlopnak; ha be lett volna kötve, széttrancsírozódik.
MZ: A biztonsági öv önmagában nem old meg mindent. Ezért találták ki az oldalsó ütközésvédelmet, az odébb csúszó ülést, az üléssel együtt mozgó övfeszítőt meg a légzsákot. De ezek még egy modern középkategóriájú típusban sincsenek meg, nemhogy a régebbiekben. Összefoglalva azt tudnám mondani, a biztonsági öv százból kilencvennyolc sérültnek menti meg az életét és mondjuk két százalékban az okozza a halálát. Akár ketté is vághatja a belső szerveit, ha jó lazára hagyják, és egy kicsit összetekeredett, láttam már ilyet. És nem árt megemlíteni, hogy a biztonsági öv a bukósisakhoz hasonlóan egy balesetre készült, utána ki kell cserélni. A legbiztonságosabb autókban 150 kilométerrel is lehet ütközni, semmi bajunk nem lesz. Csak a szívünk, ami négy darab éren lóg, előremegy öt centit. Ez nagy baj, mert rögtön meghalunk.
MN: Sokan nagyobb biztonságban tudják magukat, ha belülről magukra zárják az ajtót.
MZ: Ezzel nem hosszabbítják meg a zár nyelvét; elég egy kis deformáció, és az ajtó már ki is nyílt. Városban haltak már meg úgy emberek, hogy az ütközésnél az ajtó kinyílt, az öv nem volt bekapcsolva, az ember kiborult, és mire megállt az autó, a fejét elkoptatta a macskakő. A zárás akkor is rossz, ha nem nyílik ki az ajtó, de a vezető eszméletét veszti, és a mentősök nem tudják kiszedni.
MN: Vannak traumatológiailag kedvezőbb sebességű ütközések?
MZ: Szeretek gyorsan autózni, eleinte idegesített, amikor a városban hatvanról ötven kilométerre csökkentették a sebességhatárt. Ezt az egyet azonban jól kimérték. Van két autó, az egyik 50-nel megy, a másik 60-nal. Egyszerre kezdenek fékezni. És abban a pillanatban, amikor az 50-es már megállt, a másik még 40-nel megy. Ha ezt leírják, van mondjuk hetven százalék tepsifejű, aki azt mondja, engem ez nem érdekel, menjenek a fenébe. De a másik harminc esetleg azt mondja, a szentségit, ha elcsapom az öregasszonyt, abból még bajom is lehet, elveszik a jogsimat, horribile dictu, még sajnálom is, hogy meghalt. Mindenki át fogja hágni az ötvenet, én is áthágom. Mert úgy adódik, mert sietek, mert el akarom érni a zöldet. De máskor legalább tudatosan próbálom tartani az 50-et. Maga szerint nem érné meg publikálni?
Winkler Róbert
Zugló,
a veszélyes övezet
A Budapesti Rendőr-főkapitányság baleset-megelőzési alosztálya a fővárosi csomópontokról és az útvonalakról készít toplistát a személyi sérüléses balesetek tekintetében. Az abszolút listavezető a Váci út, de az összesítésből az derül ki, hogy Zuglóban számíthat az autós és a gyalogos is a legkellemetlenebb meglepetésekre.
A budapesti útvonalakon történt balesetek 1996-ban:
1. XIII., Váci út 56
2. VI., Andrássy út 34
3. XIV., Nagy Lajos király útja 34
4. XVII., Pesti út 34
5. XI., Fehérvári út 30
6. XIV., Hungária krt. 27
7. XVIII., Üllői út 27
8. XIV., Erzsébet királyné útja 26
9. XIV., Thököly út 26
10. VIII., József krt. 26
A budapesti csomópontokon történt balesetek 1996-ban:
1. XIV., Fogarasi út-Nagy Lajos király útja 8
2. XIV., Hungária krt.-Kerepesi út 8
3. XIX., Lehel u.-Vak Bottyán u. 7
4. IX., Dandár u.-Vaskapu u. 7
5. XIV., Miskolci u.-Telepes u. 7
6. XII., Alkotás u.-Márvány u. 7
7. XIV., Erzsébet királyné útja-Öv u. 6
8. XIV., Egressy út-Róna u. 5
9. VI., Izabella u.-Andrássy út 5
10. XX., Baross u.-Nagysándor u. 5
