A Fidesz nehezen emészti meg a Sargentini-jelentésről szóló szavazás eredményét, így utolsó szalmaszálként csalással vádolja az Európai Parlamentet, vagyis, hogy szándékosan a magyar kormánynak kedvezőtlen módszerrel számolta a szavazatokat, vagyis továbbra is kiállnak amellett, hogy a tartózkodások bele kell, hogy számítsanak a szavazásba.
Az Európai Parlament eljárásrendjében tavaly óta szerepel egy mondat, amelyik kiköti, hogy a szavazásoknál „csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amikor a[z unió jogi alapját lefektető] szerződések különleges többséget írnak elő”.
A magyar kormány szerint a Sargentini-jelentés esetében elérendő kétharmados többség különleges többség, tehát szerintük nemcsak a mellette és ellene leadott szavazatokat kell figyelembe venni, hanem a tartózkodást is, mindenki más szerint azonban nem. Erről született is egy hivatalos döntés még a szavazás előtti hétfőn. A parlament jogi szolgálatának állásfoglalása szerint a tartózkodás nem számít leadott szavazatnak, az igeneknek tehát csak a nemekkel szemben kell kétharmados többséget elérni.
Hogy sikerüljön kicsit rendet tenni a jogértelmezésben, az Index felkereste Richard Corbettet, azt a brit EP-képviselőt, aki az eljárási szabályok reformját levezényelte.
Corbett e-mailben azt válaszolta:
„Az eljárásrendben mindig is voltak olyan kitételek, amelyek a leadott szavazatok kétharmados vagy háromötödös többségét kívánták meg. A »leadott szavazatok« kifejezés mindig a mellette és ellene leadott szavazatokat jelentette.”
Az idézett kivétel „azokra az esetekre vonatkozik, amikor a szerződés azt írja elő, hogy a parlament a teljes tagságának a többségével szavazzon valami mellett (vagy ellen) – magyarázta. – Ebben az esetben a tartózkodások nyilvánvalóan nem semlegesek.”
Vagyis csak az a fajta többség különleges, amit az EP eljárásrendje egyébként nem alkalmaz: a teljes tagságának a többsége. A brit képviselő tehát megerősítette az Európai Parlament jogi szolgálatának a véleményét.
