Akkor hogy is állunk a Fidesz kikezdte kétharmaddal?

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 17.

Belpol

A Fidesz továbbra is csalásról beszél, a szabályt író EP-képviselő szerint érvényes a Sargentini-jelentésnél alkalmazott szavazatszámlálás.

A Fidesz nehezen emészti meg a Sargentini-jelentésről szóló szavazás eredményét, így utolsó szalmaszálként csalással vádolja az Európai Parlamentet, vagyis, hogy szándékosan a magyar kormánynak kedvezőtlen módszerrel számolta a szavazatokat, vagyis továbbra is kiállnak amellett, hogy a tartózkodások bele kell, hogy számítsanak a szavazásba.

Az Európai Parlament eljárásrendjében tavaly óta szerepel egy mondat, amelyik kiköti, hogy a szavazásoknál „csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amikor a[z unió jogi alapját lefektető] szerződések különleges többséget írnak elő”.

A magyar kormány szerint a Sargentini-jelentés esetében elérendő kétharmados többség különleges többség, tehát szerintük nemcsak a mellette és ellene leadott szavazatokat kell figyelembe venni, hanem a tartózkodást is, mindenki más szerint azonban nem. Erről született is egy hivatalos döntés még a szavazás előtti hétfőn. A parlament jogi szolgálatának állásfoglalása szerint a tartózkodás nem számít leadott szavazatnak, az igeneknek tehát csak a nemekkel szemben kell kétharmados többséget elérni.

Hogy sikerüljön kicsit rendet tenni a jogértelmezésben, az Index felkereste Richard Corbettet, azt a brit EP-képviselőt, aki az eljárási szabályok reformját levezényelte.

Corbett e-mailben azt válaszolta:

„Az eljárásrendben mindig is voltak olyan kitételek, amelyek a leadott szavazatok kétharmados vagy háromötödös többségét kívánták meg. A »leadott szavazatok« kifejezés mindig a mellette és ellene leadott szavazatokat jelentette.”

Az idézett kivétel „azokra az esetekre vonatkozik, amikor a szerződés azt írja elő, hogy a parlament a teljes tagságának a többségével szavazzon valami mellett (vagy ellen) – magyarázta. – Ebben az esetben a tartózkodások nyilvánvalóan nem semlegesek.”

Vagyis csak az a fajta többség különleges, amit az EP eljárásrendje egyébként nem alkalmaz: a teljes tagságának a többsége. A brit képviselő tehát megerősítette az Európai Parlament jogi szolgálatának a véleményét.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.