Elismerte a fideszes európai parlamenti képviselő: „kényelmetlen” a pártja helyzete a Néppártban

Belpol

A Sargentini-jelentésre csak a hallgatóság kérdezett rá a magyar EP-képviselők kerekasztalán.

Aligha ettől a beszélgetéstől kezdenek majd vadul érdeklődni a fiatalok az európai politika iránt. Pedig a társszervező Európai Parlament magyarországi irodája Balczó Zoltán (Jobbik), Ujhelyi István (MSZP), Meszerics Tamás (LMP) és Schöpflin György (Fidesz) EP-képviselők pénteki kerekasztal-beszélgetésén minden alkalmat megragadott „Szavazni Fogok” kampányának népszerűsítésére.

Ujhelyi István

Ujhelyi István

Fotó: Genevieve Engel/MTI/Európai Unió

Nem is azzal volt baj, hogy a vita a magyar belpolitikában megszokottnál higgadtabb mederben folyt (talán a brüsszeli légkör teszi), vagy hogy a kérdések Európa, és nem Magyarország jövőjére koncentráltak. A beszélgetés formátuma – a képviselők viszonylag tágan megfogalmazott kérdésekre válaszoltak meghatározott időkeretben – kölcsönzött parlamenti felszólalásjelleget az egésznek, olyannyira, hogy Ujhelyi István nyitóbeszédénél felállt, és közvetlenül a corvinusos hallgatósághoz intézte szavait. A résztvevők így elkerülhetetlenül elbeszéltek egymás mellett, és csak ritkán reagáltak egymás állításaira.

Miért szavaztak úgy, ahogy?

Furcsa volt az is, hogy az országot érintő legfontosabb uniós fejlemény, a Sargentini-jelentés elfogadása csak a közönség kérdései között került elő. Itt mindenkit Meszerics Tamás magyarázata érdekelt, aki annak ellenére nem szavazta meg a jelentést, hogy azt zöld párti frakciótársa készítette.

Meszerics Tamás

Meszerics Tamás

Fotó: Beliczay László/MTI

Meszerics azt mondta, lényeges tartalmi kifogása nem volt a jelentéssel szemben, sőt az „a legjobb szövegek között van”, amivel a Parlamentben találkozott. Végül a „politikai körülmények” miatt nem nyomott gombot, ami alatt azt érti, hogy az Európai Bizottságnak kellett volna fellépnie a magyar jogállamiság védelmében, nem a Parlamentnek, amely politikai testület. Meszerics szerint a Bizottságnak nem is a 7-es cikkely szerinti eljárást, hanem az azt megelőző „jogállamisági kereteljárást” kellett volna megindítania, azonban ezt „politikai gyávaságból” nem tette meg. Azt nem fejtette ki, miért lett volna hatékonyabb az alapvetően konzultatív kereteljárás, mint a 7-es cikkelyes.

A Sargentini-szavazáson tartózkodó Balczó azt mondta, nem szavazhatta meg a rasszista környezetet és a magyar migrációs politikát kritizáló jelentést, de nem is szavazhatott a „féldiktatúra kiépítését dokumentáló” szöveg ellen. Ujhelyi István szerint a Sargentini-jelentés a magyar állampolgárokat védi a kormányzattól, és szerinte más országokban ilyenkor már tízezres tüntetések lennének a hatalom ellen.

A fideszes Schöpflin György annyit mondott, jogi következménye nem lesz a jelentésnek, mert az osztrák és a román uniós elnökség sem fogja napirendre venni a kérdést. A politikai következmény az Európai Néppárt megosztása, amin még nem látszik, hogy lehet túllépni. Schöpflin egyébként vitatkozott Meszericcsel abban, hogy a Bizottság direkt hagyta volna a Parlamentre a magyar kormánnyal szembeni fellépést, szerinte Frans Timmermans bizottsági alelnöknek kifejezetten nem tetszett a jelentés, mert bizottsági monopóliumnak szeretné megtartani a jogállamiság védelmét.

Merre tart Európa?

Schöpflin az EU jövőjéről szólva is a „Juncker–Timmermans-rezsimet” kritizálta. Szerinte a Bizottságot vezető páros eleve pozitívumként tekint az európai integrációra, ezért központosításra törekszik, amivel konfliktusokat szít. A fideszes képviselő a májusi EP-választások után a fősodor, az Európai Néppárt és a szocialisták gyengülésére számít, úgy véli, a populista pártok akár blokkoló kisebbséggé is összeállhatnak. Arról nem beszélt, a Fidesz maradna-e az EPP-ben, vagy inkább ehhez a kisebbséghez csatlakozna, a magyar delegáció Néppárton belüli helyzetéről csak annyit mondott, „kényelmetlen”.

Balczó Zoltán

Balczó Zoltán

Fotó: Patrick Seeger/MTI/EPA

Meszerics Tamás a szélsőségesek áttörésére nem számít, szerinte a populista előretörés következménye annyi lesz, hogy a választás után fél évre nagyjából leáll a munka a Parlamentben, mert „lesz 100-120 teljesen tájékozatlan képviselő, és őket próbálják majd megnyerni a különböző csoportok”.

Az LMP politikusa úgy látja, hiába áll sok fontos kérdés Európa előtt, a magyar kampányban „nehéz lesz bármilyen, a migrációtól eltérő üzenetet átvinni”. A migrációt most mégsem a fideszes Schöpflin vetette fel (ő látványosan tartózkodott a belpolitikai üzenetektől), hanem Balczó Zoltán, aki szerint az EP-választás tétje „az európai kultúra és identitás” megőrzése lesz, amit a menekültek már nem, a bevándorlók viszont veszélyeztetnek. Balczó a „nemzetek Európája” koncepcióban egyetért a Fidesszel, az Európai Ügyészséghez viszont – a kormánnyal ellentétben – csatlakozna.

Ujhelyi István a következő hétéves uniós költségvetés kapcsán beszélt arról, hogy a magyar kormány akadályozza annak elfogadását, ezáltal a határvédelem erősítését is. Orbánék valódi problémája persze a kifizetéseket bizonyos jogállami sztenderdekhez kapcsoló javaslat az MSZP-s képviselő szerint.

További érdekességek

  • Meszerics Tamás szerint növelni kell az uniós intézmények, elsősorban a Tanács átláthatóságát. Ma a Tanács üléseiről még szó szerinti jegyzőkönyv sem készül, pedig ez még „a szovjet kommunista pártban is gyakorlat volt”.
  • Ujhelyi István arra számít, hogy Nagy-Britanniában hamarosan megbukik Theresa May kormánya, az előre hozott választásokat a Munkáspárt nyeri, és a Brexit „tulajdonképpen nem történik meg”, vagy ha igen, akkor is olyan megállapodás születik, ami alapján minden marad a régiben.
  • Schöpflin György szerint nem a világ vége, ha Magyarország a jövőben kevesebb forrást kap az EU-tól, mert nagyon sok tőke van a világon, például a kínai. Schöpflin azt is mondta még, hiába szeretné a Parlament, az Európai Bizottság következő elnökét nem az úgynevezett „csúcsjelölti” rendszerben választják majd meg. (A csúcsjelölti rendszer azt jelenti, hogy az EP-választásokon legtöbb mandátumot szerző pártcsalád jelöltjéből lesz a Bizottság elnöke.)
  • Balczó is bírálta a csúcsjelölti rendszert, ami ahhoz vezetett, hogy 2014-ben a Fideszre leadott szavazatok Jean-Claude Juncker megválasztását segítették, holott a Fidesz hivatalosan nem támogatta Juncker elnökjelöltségét.

Neked ajánljuk