Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzék a fideszes alapítványok miatt

  • narancs.hu
  • 2021. június 2.

Belpol

Szerintük a közvagyon kiszervezése nem csak aljas tett volt, hanem alkotmányellenes is. 

Az ellenzéki szövetség tagjai szerdán az Alkotmánybíróságtól kérik, hogy semmisítse meg a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt és  - ahogy közleményükben fogalmaznak -  "vessen gátat az ország kifosztásának."

Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP egy súlyos világjárvány és gazdasági válság idején, visszaélve a hatalmával ezermilliárdos közvagyont szervezett ki és helyezett politikai irányítás alá, közte szinte a teljes magyar felsőoktatást - áll a hat együttműködő ellenzéki párt közleményében.

"Ezt oly módon tették, hogy úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványokba helyezték ki a vagyonelemeket és a magyar egyetemeket, az alapítványok élére pedig fideszes pártkatonákat ültettek, szándékuk szerint visszahívhatatlanul.

Még arról is rendelkeztek, hogy ezek a kurátorok dönthessenek saját utódlásukról is. Ezzel meglopták a magyar embereket, meglopták a magyar nemzetet. Meggyőződésünk szerint ez nem csak végtelenül aljas tett volt, de sérti az Alaptörvényt is" - írják a pártok.

Színtiszta hazugságnak nevezik azt a kormánypárti érvet, hogy az egyetemek átszervezése a felsőoktatás színvonaláról szól, hiszen Európában a legnevesebb egyetemek állami fenntartásban működnek. "Ráadásul a kormány hazudott, amikor azt ígérte, hogy az egyetemek 1500 milliárd forintos fejlesztési forráshoz jutnak, hiszen még az elérhető EU-s forrásokról is lemondtak Orbánék, csak azért, hogy hogy az egyetemeket politikai irányítás alá vonhassák" - írják, arra utalva, hogy a magyar helyreállítási terv végső változatából - minden bizonnyal az Európai Bizottság kritikái miatt - ki kellett húzni a közvetlenül az egyetemek fejlesztésére szánt forrásokat. 

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

„Még a nevén sem lehetett nevezni”

Az 50-es évek Amerikája elevenedik meg a Vágtázó lovakról című új amerikai film kockáin: Muriel és a koreai háborúból hazatérő férje, Lee Kaliforniába költözve szeretnének új életet kezdeni, ám betoppan hozzájuk Lee testvére, Julius, és felkavarja a viszonyokat. Kaszinó, lóverseny és tiltott szerelmek – Daniel Minahan mozija meglepő helyekre viszi hőseit. A rendezővel a korszakról, Douglas Sirkről és arról is beszélgettünk, milyen érzés játékfilmen dolgozni olyan sorozatok után, mint a Trónok harca vagy a Homeland.