A Fővárosi Törvényszék február elején egy szűkszavú, rejtélyeskedő közleményben számolt be arról az elsőfokú ítéletről, amelyben három embert marasztaltak el kényszerítés miatt. Az elkövetők az ítélet szerint egy 17 milliárd forintos közbeszerzést befolyásoltak, amihez képest meghökkentően enyhe a büntetés: ketten pénzbüntetést, az elsőrendű vádlott pedig minimális börtönt kapott, de azt is felfüggesztve, valamint pénzbüntetést - írja az Index.
Az elmúlt években számos pletykát lehetett hallani arról, hogy pártközeli, kormány-közeli emberek hogyan vesznek el, illetve nyomott áron vásárolnak meg működő cégeket, azokat pedig, akik nemet mondanak, hogyan tettek tönkre. A legtöbb esetben az ügy a bíróságig se jut el, mert a rendőrség vagy az ügyészség nem indít nyomozást.
Az Orengeways esete a kivétel. 2014-ben az akkor piacvezető Orangeways tulajdonosait egy ismerősön keresztül keresték meg a „visszautasíthatatlan ajánlattal”, pontosan nulla forintért kérték a céget, amelynek akkoriban csak az internetes jegyértékesítési rendszere több tízmillió forintra rúgott, és akkor nem említettük az eszközparkot és a kiépített rendszert.
Az Orangewayst fapados busztársaságként Kovács Miklós György és Kedves Ferenc alapította 2007-ben. A cég fénykorában 300 ezer utast szállított, majd Kedves kiszállása után családi vállalkozásként működött tovább. A cégre egyre több panasz érkezett, nőttek a kifizetetlen számlák.
A cégnek komoly bevételekre volt szüksége, amiket Kovácsék szinte követhetetlen trükkökkel egy ideig helyettesíteni tudtak. Erről a Magyar Narancs írt tényfeltáró cikket, de így sem sikerült talpon maradni.
Az egyre kilátástalanabb helyzetbe került cégnek a kiutat a fővárosi önkormányzat cége, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által kiírt közbeszerzési pályázat jelenthette volna. Ez volt a Várra és más fővárosi kerületekre szóló, 17 milliárd forint értékű úgynevezett midibusztender.
A BKK összesen három pályázatot írt ki az ügyben. Az első sikertelenül zárult, majd a második pályázaton a legjobb ajánlattal az Orangeways nyert. De 18 nappal később a BKK eredménytelenné nyilvánította a közbeszerzést.
A vád szerint a buszcég tulajdonosait először abban az időszakban keresték meg azzal, hogy átvennék a céget, amiért 0 forintot ajánlottak. A második „üzleti” találkozóra a három vádlott állami kocsikkal érkezett. Az egyik vádlott ugyanis akkoriban miniszteri biztosként dolgozott egy minisztériumban. A második tárgyaláson R.Á Zs., F. K. és SZ.. P. I. már 20 millió forintot ajánlott a cégért, illetve a vád szerint „ a sértettet azzal fenyegették, hogy ha nem adják el a céget, a cég nem nyeri el a közbeszerzési pályázatot”.
Nyomatékosításul ott helyben "felhívták" a BKK akkori vezetőjét, Vitézy Dávidot, és miközben a tárgyalás zajlott, folyamatosan hivatkoztak rá. A nyomozó szervek szerint Vitézynek nem volt köze ehhez az ügyhöz. Az Index kérdésére a volt BKK-vezér is azt állította, semmilyen szerepe nem volt az ügyben, ahogy a bírósági eljárásban sem. Az üzlet mégsem jött össze.
Holott az Orangeways egy időben a Ferencváros szponzora volt, a tulajdonos Kovács Miklós Kubatov Gábor előtt a Fradi elnökeként dolgozott, majd a Magyar Nemzet szerint a Kubatov-érában is az elnökség tagja maradt. Az ügy Tarlós Istvánhoz is eljutott, de a főpolgármester az Indexnek azonban azt mondta, két magáncég ügyéről van szó, ezért az fővárosi önkormányzatnak nincs köze hozzá.
Az Orangewaysre a tendervesztés után lassú kimúlás várt. A céget több mint 27-szer megbüntették, Nemzeti Közlekedési Hatóság végrehajtást kért a NAV-tól és a cég személyszállítási engedélyét is elvették, csalás miatt rendőrségi nyomozás is kezdődött. A kegyelemdöfést végül a Gazdasági Versenyhivatal adta, amikor 85 millió forintra büntette a céget.
Az elsőfokú ítélet ellen mind a három vádlott ügyvédei fellebbeztek.
