Államilag irányított közoktatás

Wasserkopf fizet

  • Gyökér Róbert
  • Tanner Gábor
  • 2013.08.22 15:07

Belpol

A helyi problémákra is hatékonyan reagáló megaintézmény lesz a KLIK, mint azt létrehozói hiszik, vagy a közoktatást a saját tehetetlenségével és mindent ellenőrző hatalmával végképp a mélybe taszító állami vízfej? Az állami iskolák központi irányító szerve körül nem ez az egyetlen kérdés.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (KLIK) 2013. januári megalakulása óta támadják. Tornaóra törött iskolaablak mellett, a névbitorláson felháborodott Klebelsberg grófnő, az új fenntartói hálózat irodája számára rekvirált iskolabútorok, tanárok kötelező nyugdíjazása és az ehhez hasonló visszásságokról esett a legtöbb szó. A közoktatás átalakításának nyugtalanító árnya azonban a 2012. áprilisi Széll Kálmán Terv 2.0-ban körvonalazódott. Abból kiderült már, hogy a kormány létrehozza az országos intézményfenntartó központot, elindítja a "pedagógus életpályamodellt" és felállítja a Nemzeti Pedagógus Kart. A 2011-ben kihirdetett új köznevelési törvényben meghatározott osztálylétszámok miatt idén áprilisban a beiratkozáskor több száz gyerek maradt iskola nélkül. Egyéni képviselői indítvánnyal lettek úrrá a káoszon: a parlament április 30-án elfogadta, hogy 20 százalékkal megemelhessék az iskolák az osztálylétszámot. Itt már kiütköztek a struktúra hibái: a központosított, országos rendszer merev és nehézkes, valamint tömegelvű. Több a gyerek? Még véletlenül se induljon több osztály - a meglevőket duzzasszuk fel!

A Fidesz választási programjában (Nemzeti ügyek politikája, 2010) nem szerepelt a közoktatás közvetlen állami irányítás alá helyezése. A programban Matolcsy György csupán "a felsőoktatás és a szakképzés célszerűsítésének" szentelt egy fejezetet.

Előjelek

A 2011. márciusi Széll Kálmán Terv: Összefogás az adósság ellen című kormányprogramban sem hozakodtak elő vele, bár itt már az olvasható, hogy "nem függhet az oktatás színvonala az önkormányzatok helyzetétől és eseti döntéseitől". Ez lett a közoktatás központosításának, vagyis közvetlen állami irányítás alá helyezésének legfőbb érve. A helyi (önkormányzati) irányítású, differenciált, a lokális igényekhez alkalmazkodni tudó ("eseti döntés"), egymással versengő iskolákat egy nagy masszává gyúrják, hogy "ésszerűbbé" váljon a rendszer (Széll Kálmán Terv 2.0). Mit jelent az ésszerűség? Árulkodó kitétel ugyanebben az anyagban: a mindennapos testnevelés és az "egész napos iskolai oktatás" 2013. szeptemberi bevezetése "többletlétszám igénnyel ne járjon". Vagyis több elfoglaltság ugyanannyi tanárnak? A Széll Kálmán Terv 2.0 nem az oktatásról szóló részében, hanem pár száz oldallal odébb már nem köntörfalaz: hosszú távon az oktatási költségeket a GDP arányában 4,3-ről 3,9 százalékra kell csökkenteni. A pénzmegtakarításról szól minden? A kormányrendelet értelmében elbocsátott nyugdíjas korú pedagógusok helyett sem vehettek fel senkit az igazgatók sem státusba, sem megbízási szerződéssel. Ha a kirúgott tanárok nem csak malmoztak naphosszat, akkor belátható, hogy a maradók terhelése nőtt - az állam viszont milliárdokat spórol rajtuk.

Egy gigantikus központi rendszerben hatékonyan lehet tovább faragni a "többletlétszámot". A KLIK elnöke, Marekné Pintér Aranka szerint a központot más miatt hozták létre. "Célunk, hogy a jövőben a szülőnek ne kelljen több kilométerrel messzebbre vinni a gyereket csak azért, mert ott jobb az iskola. Minden iskola azonos vagy közel azonos minőséget kell, hogy biztosítson. Ezt állami beavatkozással lehet elérni" - nyilatkozott lapunknak az elnök asszony. Csupán a központi irányítás bevezetésétől már olcsóbbá válik a rendszer, ugyanis "célszerűbb szervezéssel megmondható és átlátható lesz, mennyibe kerül a közoktatás, továbbá, tudni fogjuk, hogy milyen szakos tanárokat kell képeznie a felsőoktatásnak." Továbbá: "Sokan attól tartanak, hogy majd a központból egy ember megmondja, mit kell csinálnia mindenkinek, de nem erről van szó. A központi irányítás nem azt jelenti, hogy egyenkockákat rajzolunk meg, hanem azt, hogy ha egy kérdéskörben a helyi megvalósításban dönteni kell, akkor ahhoz a Klebelsberg adjon elvi iránymutatást. Például: egy kiemelkedő munkavégzésért járó pótlékban milyen szempontokat javasol figyelembe venni." Vagyis csupán segítő, tanácsadó szerepe lesz a Klebelsbergnek? "Nincs magára hagyva a kistelepülés igazgatója, csak azért, mert egy adott helyen nincs oktatási iroda, nincs az oktatáshoz értő ember. A tankerületi rendszerben van hova fordulnia tanácsért. A rendszer megerősíti az igazgató szakmai munkáját." "Van hova fordulni" - vagy kell oda fordulni? Az óvatos megfogalmazások ködösítésnek tűnnek.

Zavaró változatosság

A rendszerváltás után igyekeztek lebontani az addigi központosított oktatási rendszert. A liberális oktatáspolitika jelszava a sokszínűség lett, amelynek egyik pillére az újjászerveződő civil szféra volt. Teret és támogatást nyertek a magán- és közösségi kezdeményezések (alapítványok, magániskolák, egyházak). Pedagógiai programok színes palettája és magas fokú iskolai autonómia jellemezte az elmúlt éveket. A fenntartók korlátozott mértékben szóltak bele az iskola belső ügyeibe, a nevelői testület javarészt maga felelt sorsa alakításáért. Verseny jött létre, ahol a vezetői kreativitás, a helyi tantervek sokszínűsége emelhette a színvonalat. Marekné ezt másképp értékeli: "Korábban azért is kellett az igazgatóknak különféle programokat kitalálniuk, hogy gyerekeket vonzzanak az iskolájukba, hogy megmaradhassanak és megkapják a fejkvótát. Például unikális programokat indított egy igazgató, még ha nem is volt meg a feltétele. Ilyen volt több általános iskolában a két tannyelvű képzés például. Csak egy szempont létezett: minél több gyerek jöjjön és velük együtt minél több pénz. Mostantól efféle kényszere nincs az igazgatóknak, mert az előző évi bázison, illetve az elfogadott pedagógiai programjukon megtervezik a jövő évi költségvetésüket, és ezt az állam fedezi. Az iskola nem lesz arra kényszerítve, hogy normatívát vadásszon."

Minden verseny szül veszteseket és lemaradókat, így iskola és iskola között is jelentékeny különbségek alakultak ki, amit tovább súlyosbított, hogy az önkormányzatok anyagi problémái kiütköztek az iskoláikon is. Ez sokszor vezetett működési zavarokhoz (különösen vidéken) annak ellenére, hogy az előző kormányok megpróbálták szigorúbb szabályok közé szorítani az 1993-as közoktatási törvényt (központi tanterv, minőségbiztosítás, továbbképzések stb.). Korábban is törekedtek tehát a színvonal szavatolására, az egységesítésre, de anélkül, hogy visszatértek volna a központosított modellhez. "A most kibontakozó rendszer nem hagyott elég időt arra, hogy a modernizációs folyamatok beérjenek, hogy az oktatás kibontakozhasson egy közösségi alapú társadalmon belül" - véli Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője. (Az iskolavezetők közül ő vállalta egyedül névvel a nyilatkozatot.) Az oktatáspolitika inkább visszatér a jól bevált autoriter irányításhoz.

Tény, a szegényebb iskolákban sokszor kényszerültek túlórára a nevelők a betöltetlen álláshelyek miatt (többnyire kompenzáció nélkül), és többletjuttatásokra sem számíthattak. A pályázati rendszer kiskapui is számos viszszaélésre adtak lehetőséget (hiteltelen pedagógiai programok, a pluszpénzek "átcsoportosítása", stb. - az anomáliákról lásd: "Máról holnapra", Magyar Narancs, 2011. április 14.) A szegregációval számos kutatás foglalkozott az elmúlt évtizedekben. A KLIK ugyanakkor nem készíttetett olyan tanulmányt, amely alapos elemzéssel alátámasztaná a közoktatás mostani teljes átstrukturálását. "Ha a szegényebb települések lehetőségeit összevetjük a gazdagabb önkormányzatokéval, akkor nagy szakadékot tapasztalhatunk. Ezért az államnak be kell avatkoznia - magyarázza Marekné. - Olyan körülményeket kell teremteni az iskolákban mindenhol, hogy a szegényebb településeken élőknek is biztosítani tudjuk azt az iskolában, amit társadalmi helyzetéből adódóan önerőből nehezebben vagy nem érhetett el." A Klebelsberg nem kis feladatot vállalt magára: betemeti a szociális és földrajzi különbségekből fakadó differenciákat az iskolák között.

A mindentudó központ

Lássuk, hogy néz ki a most bontakozó rendszer! "Az igazgató felel a pedagógusok munkaszervezéséért, az iskola szakmai, szakszerű és jogszerű működéséért, ebben nem történt változás - állítja Marekné Pintér Aranka. - A központnak csupán iránymutatói, koordinátori szerepe lesz." Amikor azt firtattuk, a központ mennyire fogja felülbírálni, ellenőrizni az igazgatók munkáját, kitérő válaszokat kaptunk: a tankerület "ránéz és jóváhagyja" az igazgató programjait vagy értékelését a pedagógusokról. "Az intézményigazgató ír ki álláspályázatokat, ő veszi fel a tanárokat, a tankerületnél írják alá. Az igazgatónak a tankerületi igazgatóval kell egyeztetni, hogy valamire van-e státusz, felvehet-e tanárt, de efféle egyeztetési kötelezettsége eddig is volt a fenntartó önkormányzattal. Átlátva az egész oktatási rendszert, célzott helyekre tudjuk irányítani a forrásokat, javítva ezzel a felhasználhatóságukat." Mindjárt vizsgázhat is a rendszer a következő tanév órarendjeinek elkészítésével. "A nyár folyamán lesz meg az a felmérés: tantárgyfelosztás szerint, személyre szabottan szeretnénk látni, hogy hol milyen szakos tanárra van szükség" - ígéri Marekné. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Országgyűlés oktatási és kulturális bizottsága előtti éves meghallgatásán március végére ígérte lényegében ugyanezt. A megemelt kötött munkaidő és óraszám mint alapvető elv óraadó gépekké redukálja a tanárokat. (Természetesen ebbe az időkeretbe nem tartozik bele, ha a tanár előbb megy be az iskolába, vagy később jön el, mert beszélnie kell a diákjaival vagy a szülőkkel, esetleg a tanártársaival, netán az igazgatóval stb.) Az általunk megkérdezett tanárok azt mondták, hogy az elmúlt évtizedekben relevánsan több nevelési feladattal kell megbirkózniuk, ami értelemszerűen csökkenti az oktatásra (ismeretátadásra) fordítható időt. Ezt a problémát nem érzékeli a KLIK. Egyik megszólalónk azért nem tudott részt venni a PDSZ június 2-i demonstrációján, mert vasárnap dolgozatokat javított.

Az új rendszer bevezetési módja kifejezetten ártott a tanároknak. Az egymás után bejelentett rendelkezések zűrzavart váltottak ki, és kiszolgáltatták a pedagógusokat a nem éppen barátságos magyar közvéleménynek. A pedagógusok életpályamodelljének bevezetéséhez kapcsolódó béremelés híre már közel fél éve kavarja a hullámokat a tanárok körül. "Ha a béremelést 100 százaléknak vesszük, akkor annak először a felét akartuk odaadni, de még rátettünk plusz 10 százalékot, és most a 60 százalékát adjuk oda" - magyarázta Balog Zoltán az m1 Ma reggel című műsorában július 11-én. A műsorvezető nem képedt el, noha az átlagosan 61 százalékos "béremelés" 60 százalékának ellenértékeként a kormány számottevően megnövelte a pedagógusok munkaterhelését. Vagyis a 61 százalékos béremelés jó, ha a végén 18 százalékos lesz. Mi lesz a béremelés oda nem adott 40 százalékával? Azt évekre elosztva 10 százalékonként kapják meg a tanárok 2017-ig. Vagyis a mostani "béremelés" négy évig folyamatosan kommunikálható béremelésként minden egyes évben úgy, hogy újabb béremelést nem kell végrehajtani.

Többen számoltak be arról, hogy leveleket írnak Mareknénak és Hoffmann Rózsának konkrét, az iskolára vonatkozó gondokról, de a központból nem érkezik válasz. Hogyan fogja a KLIK a későbbi váratlan, bonyolult kérdéseket kezelni, ha már a kezdeti gondokon, amelyekre pedig számítani lehetett, fennakad? Szóban a helyi szintű ügyintézést preferálja Marekné is: "Helyben kell megtalálni a megfelelő megoldásokat. Például ahol van uszoda, ott más a testnevelésórák megszervezése, mint ahol nincs. Ahol esetleg van szabadidőpark, lovarda vagy focipálya, az mind-mind más megoldásokat tesz lehetővé. A diáksport-szövetséggel kötöttünk megállapodást, hogy együtt feltérképezzük azokat a lehetőségeket, miként lehet a mindennapos testnevelést és általában a testmozgást minél jobban megszerettetni a gyerekekkel. És hogyan lehet a közösségbe bevonni a nehezebben kezelhető gyerekeket ezáltal." A gombhoz varrják a kabátot? Bevezetik a mindennapos testnevelést, majd csak ezután gondolkodnak a megvalósításon. De honnan lesz pénz a lovaglásra, úszásra? Ezt is a központ fizeti? És ahol nincsenek ilyen létesítmények, ott miként biztosítanak "azonos színvonalú" képzést? Uszoda- és lovardaépítésekbe kezd a Klebelsberg? Arról nem beszélve, hogy a testnevelés ismét a magatartás-formálás, a fenyítés eszközévé válhat a "nehezen kezelhető gyerekek" féken tartására.

"Nagyon sok olyan esetről tudunk, hogy nem megfelelő végzettséggel vagy éppen végzettség nélkül tanítanak kistelepüléseken. (Ez a fővárosban is gyakorlat - a szerzők megjegyzése.) Célunk ezeknek a tanároknak a kiváltása. Szakost kell biztosítanunk vagy szakost kell odautaztatnunk, ahol nincs" - hangoztatja Marekné. A KLIK szívesen hozná-vinné a tanárt: ha egy kémia szakos tanárnak az iskolájában nincs meg a kellő óraszáma, máshol viszont hiány van hasonló képesítésű pedagógusból, akkor a Klebelsberg járműre teszi őt, és hajrá. (Az utazás vajon beszámít majd az óraszámba?) Egy vagy több tankerület pedagógusainak összehangolásával alakul ki egy-egy konkrét osztály órarendje? És mi lesz azoknak a tanároknak a sorsa, akik a szaktanárok helyett dolgoznak most? "A szakos ellátottság biztosítása alapvető kritérium" - szögezi le Marekné. Ami szerintünk azt vetíti előre, hogy az át- és továbbképzés továbbra is jó üzlet lesz, csak most más érdekköröknek. Jól járhatnak majd az ebbe bevont (vagy talán éppen erre a célra létrehozandó) tréningközpontok és stúdiók. "A nyár folyamán várjuk az elkészülő tantárgyfelosztásokat, és abban, akire szükség van, azt foglalkoztatni kell. El kell látni az órákat - bizonygatja az elnök asszony. - A Nyírségből például jelentkezett egy tanár, hogy nincs állása, és mi el tudtuk helyezni három napon belül." Innen nézve egy diplomás tanár csupán azért lehet ma munka nélkül, mert eddig nem talált rá az üres álláshelyre. Ugyanakkor Balog Zoltán a parlament oktatási bizottsága előtti meghallgatásán azt mondta: tömeges elbocsátás ugyan nem lesz, viszont soha nem mondták, hogy egyetlen munkahely sem szűnik meg.

A bizalmat az sem erősíti a Klebelsberg iránt, hogy mint arról a tanárok beszámoltak, a számítógépes rendszere nagyon lassan működik, éjszaka és vasárnap lehet rajta hatékonyan ügyeket intézni. (Ami szintén nem számít bele az óraszámba.)

Miközben az új oktatásirányítás kommunikációja legfőbb nyereségként az egységesítést hirdeti, mindjárt az egyik első intézkedésükkel, a cafeteriával kapcsolatos döntéssel éppen hogy fenntartják a megosztottságot. 2013. január 1-jétől ugyan minden tanárnak a KLIK a munkáltatója, cafeteriajuttatást azonban csak azok a pedagógusok kapnak, akik korábban is részesültek benne - akiknek az önkormányzat nem tudta kigazdálkodni 2012-ben, azok idén sem kaptak. A különbségek eltüntetése tehát ebben is csak szólam egyelőre.

No comment, no problem

A kezdeti hibák káoszából úgy próbálnak kikeveredni a KLIK-ben, hogy korlátozzák a szólásszabadságot. Jó néhány iskolaigazgató azt felelte a megkeresésünkre, hogy írjuk le a kérdéseinket, azokat ő beküldi a központba, és miután megérkeztek a hivatalos válaszok, továbbítja nekünk. Mareknétól megkaptuk a tankerületeknek küldött elnöki körlevelet, miszerint a Klebelsberg nem korlátozza a szólásszabadságot, csupán "szabályozott kommunikációs rendet kíván kialakítani" - ennek alapján igazították el a tankerületi vezetők az igazgatókat. Hogy ezekben a tájékoztatókban mi állt, nem tudjuk, de elgondolkoztató, hogy az igazgatók úgy érzik: inkább nem nyilatkoznak. Hasonló helyzet alakult ki, mint amire egy korábbi írásunk felhívta a figyelmet. (Lásd: Jön a szájkosár - pedagógusok a pedagógus karról, Magyar Narancs, 2013. május 27.) "Valamiféle lojalitás elvárható az igazgatótól. Előbb a saját szervezeti struktúráján belül próbálja rendezni a dolgot, ne futkosson panaszkodni a sajtóhoz" - érvelt Marekné. Csakhogy a közoktatás közügy, miért nem szerezhet tudomást a problémáiról a közvélemény? A kormány nemsokára közvetlenül is beavatkozhat a tanárok megítélésébe, féken és csendben tarthatja őket. A pedagógusokat ugyanis minősítő bizottságok sorolják kategóriákba. Ezeknek figyelembe kell venni, hogy az adott évre mekkora a tanárok bérére szánt központi költségvetési keret. Vagyis nemcsak az számít majd, hogy az adott tanár megérdemli-e a feljebb sorolást, hanem az is, hogy van-e erre pénze a mindenkori államnak.

"Egy ilyen rendszernek 5-10 éves kifutást kell adni" - hűt le bennünket az elnök asszony, amelyben "az iskoláknak tényleg arra kell koncentrálniuk, hogy az ott tanulók és a bejövő gyerekek egyénre szabottan a megfelelő tehetséggondozásban részesüljenek, és így az egyéni képességeiket ki tudják futtatni. Hiszen maga az alapoktatás adott." A szavakra a tett felel: a beiratkozáskor - mint cikkünk elején írtuk - nem osztálylétszámot csökkentett a parlament, hogy hatékonyabban lehessen dolgozni a gyerekekkel, hanem osztálylétszámot emelt.

Jelenleg úgy tűnik, hogy a gigantikus intézmény, a Klebelsberg mozgáspályáját sokkal inkább a saját tehetetlensége, mint a gondos tervezés és alapos előkészítés alakítja. A fejetlenséget bürokratikus fékekkel igyekszik ellensúlyozni, miközben kizár minden ellenvéleményt. A bürokratikus szervezeteket állandó kihívások elé állítják a gyors változások és a különféle egyéni kezdeményezések. A KLIK megálmodói szilárdan hisznek az intézmény jövőjében. Szerintük éppen ez lesz az első flexibilisen, a helyi problémákra is hatékonyan reagálni tudó megastruktúra a magyar történelemben. Ezt egyelőre hozomra kell elhinnünk.

Neked ajánljuk

Ne zavarjanak, lázadok

  • SzSz

A címbeli Frank a másfél órás játékidő alatt háromszor lép színpadra, valójában énekelni azonban csak egyszer halljuk – már ez is jelzi, hogy ez nem egy szennyhullámot tematizáló punkmozi.

Halál a tengeralattjárón

  • Bacsadi Zsófia

Tobias Lindholm rendhagyó krimije minden, ami az épp aranykorát élő true crime és skandináv noir nem. A nézők nem bírják megunni a gyilkosok tragikus gyerekkorát, aberrált szexuális szokásait és sötét karizmáját, a dilettáns pszichologizálást és persze a véres részleteket.

Kérem a következőt!

  • Nagy István

Ha valaki a ’w’, a ’h’ és az ’o’ betűket látja közvetlenül egymás mellé írva, az mostanság valószínűleg sokkal hamarabb asszociál az Egészségügyi Világszervezetre (WHO), mint a hatvanas–hetvenes évek egyik legjelentősebb zenekarára, a mai napig is létező The Who-ra. Monolitikus lemezük, a Who’s Next nemrég volt 50 éves, ami jó indok egy kis visszatekintésre. A Who mifelénk soha nem lett igazán kultikus együttes, ezért nem csak az album, a zenekar történetét is érdemes feleleveníteni.

Titkok, tengelicék

  • Dékei Kriszta

A Pannonhalmi Főapátság kiállítása nem pusztán egy kortárs kiállítás, hiszen olyan dolgokra/tárgyakra és a bencés közösség által használt terekre is rápillanthatunk, amelyekre eddig a kívülállóknak nem volt lehetőségük.

Kaptafa

  • Kiss Annamária

Nem könnyű feladat egy lakásfelújítás: épp egy fél vagy negyedkész házban járunk, ahol még minden munkaterület. Jól indul az előadás: a házigazda Alice (Ónodi Eszter) és barátnője, Magrete (Pelsőczy Réka) közös belépője az utóbbi idők egyik legsikerültebbje.

Pillanatnyi hatás

  • Rádai Andrea

A legtöbbször annyi történik, hogy egy vagy több ember áthalad valamilyen módon, valamilyen jelmezben a színpadon. Peter Brooktól tudjuk, hogy ez már elég a színházhoz, de most sokat hörögnek és táncolnak is a színészek a 33 álomban, néha meg fojtogatják és kibelezik egymást. Minden Bodó Viktor-produkcióban vannak agyeldobós jelenetek, de a rendező most mintha kifejezetten az úgynevezett „cool fun” esztétikának szentelte volna az egész előadást, ami tényleg elejétől a végéig téboly, agyrém, lázálom és káosz, és akkor még finom voltam.

Síkság

Magas labda, ha egy műsor, pláne egy podcast vagy YouTube-csatorna a világ idegesítő dolgaira reflektál. Nagyon hamar kiderül ugyanis, hogy minden idegesítő. És maga a műsor is villámgyorsan idegesítővé válik. A Márkó és Barna Síkideg az „új Index” legnépszerűbb, immár a harmadik évadot taposó audiovizuális produkciója a havi podcast-sikerlistákon általában a csúcs közelében tanyázik.

Egy banánköztársaság bukása

  • Ács Pál

Banánköztársaság – ezt a szót jobbára csak átvitt értelemben használjuk az eltorzult gazdasági-társadalmi berendezkedésű, nagyhatalmi érdekek hálójában vergődő országocskákra, alig gondolva azokra a kicsiny közép-amerikai államokra, amelyek tényleg szinte kizárólag a banánexportjukból tartják fenn magukat.

Ölniük kell

A szakértők szerint majdnem minden megyében tartanak illegális kutyaviadalokat, hiába lehet az ilyen szadista cselekményért akár három év börtönbüntetést is kiszabni. A bűnözők egy lépéssel a hatóságok előtt járnak.

Melyik út megyen itt Budára?

  • A szerk.

A magyar film újra régi fényében ragyog! Sőt, jobb mint valaha, veri a világot. Csak az nem teljesen eldöntött még, hogy ez a Vajna-korszak elmúltának köszönhető, vagy annak az egyelőre ismeretlen zseninek, aki leforgatta a Borkorcsolyát, ezt a gyönyörű, a magyar valóságot teljes mélységben és oly híven ábrázoló, mégis vidám és legyőzhetetlenül optimista, ráadásul alig 22 másodperces remekművet.

Készpénz és ígéret

  • A szerk.

„Ellenzéket is váltottunk. Leváltottuk a szocialista párton belül azokat, akik nem akartak változást, akik féltek az elszámoltatástól. Leváltottuk azokat, akik bizonytalankodtak, leváltottuk azokat, akik bármilyen szélsőséges magatartást hirdettek, akik üzleteltek a hatalommal, akiket meg lehetett venni, akiket meg lehetett zsarolni, meg lehetett fenyegetni” – mondta Márki-Zay Péter vasárnap esti győzelmi beszédében a budapesti Anker közben a lelkes publikum előtt.