Fideszes vezetésű budapesti kerületekben (V., VI., VII., VIII., IX.) 2014 és 2018 között több mint 1200 önkormányzati tulajdonú lakás került magánkézbe jelentős kedvezménnyel. A VI. és a VII. kerület korrupciógyanús ingatlanértékesítési gyakorlatát vizsgáló fővárosi bizottság szerint ez több milliárdos vagyonvesztést jelent az érintett önkormányzatoknak – derül ki a Népszava cikkéből.
A Niedermüller Péter által vezetett bizottság jelentése szerint
csak Erzsébetváros esetében 2018-2019-ben a piaci árakhoz mért kedvezmény meghaladta a 2,3 milliárd forintot,
ez a különlegesen kedvezményes bérlakásvásárlás pedig nem csak a NER-kegyelteket, de a strómanokat is a kerületbe csábította, akik miután bérlők helyett, vagy mögéjük bújva megvásárolták a lakásokat, jelentős nyereséggel, piaci áron adták tovább azokat.
Erzsébetvárosban a továbbértékesített lakások aránya 2014-ben még alig 2,5 százalék, 2015-ben azonban már 46,2 százalék, 2017-ben pedig 62,5 százalék volt. 2019-re ez az arány visszaesett 33 százalékra, 2020-ban pedig nullára.
Az is árulkodó, hogy a vásárlástól számítva milyen gyorsan adtak túl a kedvezményesen megszerzett ingatlanokon. Míg 2015-ben a megszerzett lakások kevesebb mint 6 százaléka talált új gazdára alig 30 nap alatt, addig 2017-ben már 27 százalék, a következő évben pedig már 30 százaléknál is több. A 2015 és 2019 között eladott bérlakások csaknem felét egy éven belül értékesítették, ez pedig a bizottság szerint megkérdőjelezi az alkalmazott értékesítési modell társadalmi hasznosságát és igazságosságát.
Az Erzsébetváros polgármestere által vezetett bizottság rendelkezésére álló dokumentumokból nem derül ki, hogy milyen szempontok alapján jelölték, illetve jelölik ki az eladandó ingatlanokat. Mivel 2019 előtt a kerületben nyoma se volt átfogó ingatlangazdálkodási koncepciónak, a vizsgálóbizottság arra a következtetésre jutott, hogy
az ingatlaneladásokat nem az érintett kerület szükségletei, hanem az egyes, kormánypárthoz közel álló vevők vételi szándéka határozta meg.
Emellett az is nyilvánvalóvá vált, mivel a pályázatokról jobbára csak bennfentes információkon és kapcsolati hálókon keresztül lehetett értesülni, nem meglepő, hogy a nem bérlők által megvett ingatlanok kikiáltási áron, vagy legfeljebb picivel felette keltek el, így a valójában előre megszűrt pályázatokkal valódi verseny sem alakulhatott ki.
A bizottság külön figyelmet szentelt a végrehajtó kamara azóta előzetesben ülő volt elnöke, Schadl György helyiség- és lakásvásárlási ügyeinek. A teljesen átláthatatlan eljárás alapján annak a lehetősége is felmerül, hogy
Schadl akár válogathatott is az ingatlanok között, hiszen a VII. kerületben meghirdetett 10 lakásból nyolcat vásárolt meg,
a meghirdetett ingatlanok köre pedig a bizottsági ülés előtt mindössze 1-2 órával még 28 lakásra terjedt ki. A végül megvásárolt lakásokra egyébként egy kivételével csak Schadl adott ajánlatot, összesen pedig 225 millió forintot fizetett, ami abból kiindulva, hogy a nyilvánosságra került adatok szerint a kamara elnöke 800-900 millióhoz jutott jogtalanul, korrupciós pénz is lehetett.
A vizsgálóbizottság javaslatot tett Karácsony Gergely főpolgármesternek, hogy kérje fel az Állami Számvevőszéket a belvárosi ingatlangazdálkodás célzott vizsgálatára.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
