Nekiment az ÁSZ az akadémiai kutatóknak

  • BM
  • 2020. február 21.

Belpol

A Számvevőszék főtitkára felszólította a kutatóközpontok vezetőit, hogy intézkedjenek.

Az ÁSZ ellenőrzései feltárták, hogy a tizenötből mindössze három akadémiai kutatóintézet biztosította a vagyonmegőrzést 2016-2018 – olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) oldalán.

Holman Magdolna, az Állami Számvevőszék főtitkára egy sajtótájékoztatón elmondta, az ÁSZ az elmúlt években több alkalommal is végzett ellenőrzéseket a Magyar Tudományos Akadémiánál, az MTA egyes kutatóintézeteinél, illetve a tudományos-kutatási tevékenységet is végző felsőoktatási intézményeknél, egyetemeknél. Az ellenőrzések célja az volt, hogy kiderüljön, az ellenőrzött időszakban a kutatóközpontok és kutatóintézetek jó gazdái-e voltak-e a rájuk bízott vagyonnak, kialakították-e a szabályos vagyongazdálkodás alapvető feltételeit, és biztosították-e a vagyon megőrzését.

Nagy Imre, az ÁSZ felügyeleti vezetője az ellenőrzések megállapításai összegző előadásában elmondta: tíz kutatóintézet nem biztosította a közvagyon megőrzését a 2016-2018 közötti időszakban, ami kockázatot jelentett a kutatási közfeladataik célszerű ellátására.

Nagy szerint

  • három kutatóintézet nem rendelkezett SZMSZ-szel. Ez azt jelenti, hogy nem határozták meg a vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó feladat- és hatásköröket és az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat, illetve nem teremtették meg a szabályszerű vagyongazdálkodáshoz szükséges alapvető szervezeti és felelősségi feltételeket.
  • Négy kutatóintézetnél nem került sor a törvényi előírások szerinti számviteli szabályozások megalkotására. Így nem biztosították, hogy a szervezet éves beszámolóját szabályszerű, megbízható könyvvezetés támassza alá, továbbá nem biztosították, hogy az éves beszámoló valós és megbízható képet mutasson a kutatóintézet vagyonáról.
  • Két kutatóintézetnél nem gondoskodtak a gazdálkodási jogkörök gyakorlására jogosultak és aláírás mintájuk naprakész nyilvántartásáról és hét kutatóintézetnél nem készült törvény szerinti leltár. Utóbbi azt jelenti, hogy nem igazolt, hogy a kutatóintézet éves beszámolójában szereplő tételek a valóságban is megtalálhatók, és hogy a közvagyonba tartozó eszközök rendelkezésre állnak a közfeladat ellátásához továbbá nem igazolt, hogy az éves költségvetési beszámolók megbízható, valós összképet mutatnak a kutatóintézet vagyonáról.

Jellemző volt az is, hogy kutatóintézetek vezetőinek éves nyilatkozatai a belső kontrollrendszer minőségéről nem feleltek meg a valóságnak. A nyilatkozatok nem álltak összhangban az ellenőrzés megállapításaival, nem adtak valós értékelést a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok kialakításáról és működtetéséről, nem biztosították a kontrollrendszer hiányosságainak feltárását és kijavítását – fogalmazott a felügyeleti vezető.

„Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a közvagyon védelme és a közfeladat ellátása szempontjából elsődleges, hogy a kutatóközpontok vezetői intézkedjenek a szabálytalanságok megszüntetéséről és a hiányosságok kijavításáról annak érdekében, hogy helyreálljon a vagyongazdálkodás törvényessége és biztosított legyen a vagyon megőrzése. A kilenc kutatóközpont vezetőjének 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie az ÁSZ megállapításai alapján” – fogalmazott Holman Magdolna.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.